Hozzájuk nem csak jobban illenek a keményebb magánhangzókat tartalmazó, rövidebb nevek, de könnyebben meg is jegyzik ezeket, és sokkal inkább hallgatnak rájuk. A labrador, a vizsla, a staffordshire terrier, a cane corso számára találó, tekintélyt sugalló, stílusos nevek lehetnek a Rex, a Lord, az Akira, a Néró és a Rocky is. Labrador kölyök Sztárok kutyái és nevei>>
MR szalagon hozza le a kiskutyákat! 2013. máj. 23. 14:06 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
10. Maci 2017. novemberi születésű, ivartalanított husky keverék szuka kutyus. Gógánhegyen kóborolt, gyepmester fogta be, gazdája lemondott róla, így került gondozásunkba. Kezdetben félénk emberekkel...
Pavlis kalandjai folytatódnak. Kir Bulicsov történeteinek középpontjában az ember áll, és nem a technika. A technika mindössze csak háttér, ami lehetővé teszi a konfliktusok feltárását és megvizsgálását. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Termékadatok Cím: A kozmosz vándorai Megjelenés: 2018. november 15. Kötés: Ragasztott ISBN: 9786155859366
Igor Vszevolodovics Mozsejko 1997-ben Élete Születési név Игорь Всеволодович Можейко Született 1934. október 18. Moszkva Elhunyt 2003. szeptember 5. (69 évesen) Moszkva Sírhely Miusskaya Cemetery Nemzetiség orosz Pályafutása Írói álneve Kir Bulicsov Jellemző műfaj(ok) regény Irodalmi irányzat sci-fi Kitüntetései A Szovjetunió Állami Díja (1982) A Haza Szolgálatáért-érdemrend, IV. osztály (1994) Aelita-díj Golden calf Igor Vszevolodovics Mozsejko weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Igor Vszevolodovics Mozsejko témájú médiaállományokat. Kir Bulicsov ( Moszkva, 1934. – Moszkva, 2003. Kir Bulicsov: A kozmosz vándorai. ) orosz sci-fi -szerző. Valódi neve Igor Vszevolodovics Mozsejko volt. Élete [ szerkesztés] 1957 -ben diplomázott Moszkvában. Idegen nyelveket és orientalisztikát tanult. Dolgozott fordítóként, burmai tudósítóként, keletkutatóként és forgatókönyvíróként is. 1963 -tól a Keletkutató Intézetben dolgozott. Munkássága [ szerkesztés] 1965 -től kezdett sci-fi műveket írni – ekkor vette fel a "Kir Bulicsov" írói álnevet – a novellái ekkor jelentek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló, gyűjteményes kötetekben.
Kitől tanulták a prágai örömlányok az orális örömszerzést? Pavlis doktor visszatérő szereplője Bulicsov ma is népszerű regényeinek. Megesik, hogy csak mellékszereplője egy-egy történetnek, ahogy Túlélők [Посёлок] esetében. De az is előfordul, hogy Pavlis doktor a főhős, Ahogy az A kozmosz vándorai című frissen megjelent kötetben, mely három Pavlis-történetet tartalmaz. A Tizenhárom évnyi utazás azért is különleges, mert ebben a történetben Pavlis doktor még egészen fiatal – más történetekben nem szokott szerepet játszani hősünk életkora. Könyvajánló #4 – Kir Bulicsov: A kozmosz vándorai – Kata megmondja – A blog. Pavlis egy éves gyakorlatra kerül egy olyan űrhajóra, melynek útját évszázadnyinál is hosszabbra tervezték, s melyen a legénységet teleportáció útján cserélik évről évre. Amikor, egy legénységcsere folyamán megszakad a kapcsolat a Földdel, a legénységnek el kell döntenie, hogy hogyan tovább. ha visszafordulnak, az emberiség több évtizedes munkáját nullázzák, ha továbbmennek, akkor elképzelhető, hogy majdnem negyed századra az egyre lerobbantabb űrhajó foglyai lesznek.
Senki nem várhatja el tőlük, hogy 26 évet áldozzanak fel az életükből, csak azért, hogy elérjenek egy bolygóig, aminek aztán nem sok hasznát veszik, hacsak nem az Antejt használják köztes teleportációs állomásként. Pavlis (aki ekkor még nem doktor), negyedévesként kerül az űrhajó fedélzetére, és úgy néz ki, hogy az első küldetése egyben az utolsó is lesz. Benne is a kettősség érzése uralkodik. Vállalná az utat, hiszen szíve Granizsáért dobog, aki az előző műszakból ragadt itt, de ha valaki azt mondaná a legénységből, hogy forduljanak vissza, Pavlis támogatná az ötletet. A Tizenhárom évnyi utazás kiváló pszichológiai sci-fi, ahol megmutatkozik az emberek igazi jelleme és próbára teszi az űrhajósok küldetéstudatát. Bulicsov körbejárja az érveket és ellenérveket, miközben elébünk tárja a belső vívódásokat is, melyet a legénység egyes tagjaiban zajlanak le. A második kisregény A Hatalmas Szellem és a szökevények címet viseli. Könyv: Kir Bulicsov: A kozmosz vándorai | Könyvmarket. A Kompasz űrhajó egy hónappal korábban kozmikus ugrást hajtott végre, azonban az ugrás során egy antianyaggal történő találkozás tönkretette a gravitációs térhajlító pajzsot, ami egyben kommunikációs antenna is volt.
Az űrhajósok a teleportáció miatt időről-időre kicserélődnek. Az űrhajó már csak tizenhárom vagy huszonhat évnyi távolságra van a céljától. A legénység kicserélődése két részletben zajlik. Az egyik fele már visszatért a Földre, és a helyükre megérkeztek az újak. Vagyis fele-fele arányban van az űrhajón a régi és az új legénység. És ekkor megszakad a kapcsolat a Földdel, lehetetlenné válik a további teleportáció, elzáródni látszik a további készletek pótlásának a lehetősége, és ami a legszörnyűbb: a legénységre tizenhárom vagy huszonhat év utazás vár. Lesznek, akik meg sem érik a megérkezést. Akik pedig igen, azok jobbára már öreg emberek lesznek. De van egy másik lehetőség: visszafordulni, és elérni azt a pontot, amikor még működött a teleportáció. S bizony ekkor kudarcot vall a küldetésük. Ha csupán egy űrhajós is akad, aki nem vállalja az utazást, az űrhajót vissza kell fordítaniuk. Bulicsov két apró, szinte észrevétlen csavarral tette roppant érdekessé a történetét. Az egyik csavar: voltaképpen újrajátszódik Karinthy iskolapélda novellája, a Barabbás.
Ha megkomáltad Pavlis dokit azért, ha szeretnél egy vadregényes retro sci-fit olvasni azért. Mindenesetre a Galaktika már kiadta következő novelláskötetet is Projekt 18 címmel, már alig várom, hogy mostanában kézbe vegyem. 🙂 * Helyreigazításként: A Pavlis-széria tulajdonképpen Az utolsó háborúval kezdődött, amit a Túlélők követett. Ezek után íródtak ezek és a Projekt 18 -ban összefogott novellák. 🙂