Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az energiatermelőknek és -kereskedőknek nyolc százalékos jövedelemadót kell fizetniük jövőre az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett, az energiaellátók jövedelemadójáról, népszerű nevén a Robin Hood adóról szóló törvényjavaslat szerint, amiből a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár. Az adó alapja lényegében a társasági nyereségadó alapja. Az energiaellátók jövedelemadójának 90 százalékát az adott adóév, első esetben 2009. december 20-ig kell majd megfizetni. A törvény 2009. január elsején lép hatályba, és 2011. január elsején hatályát veszti. Az adófizetési kötelezettség a szénhidrogén (kőolaj- és földgáz) kitermelést végzőkre, a kőolajterméket előállítókra, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagy- és kiskereskedőkre vonatkozik, míg a kivételek közé tartoznak az energiaszektor hatósági áras tevékenységei. Szakértői körökből az MTI úgy értesült, hogy még egyeztetés folyik arról, pontosan milyen tevékenységet végzők körére terjedjen ki az adókötelezettség.
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2008. 08. 11., 04:36 Frissítve: 2008. 11., 10:21 3939 Miért nem járható út a jövedéki adó csökkentése? Vámosi-Nagy Szabolcs e heti kommentárjából kiderül, miért kell megvárni az olaj árának csökkentését, és miért nem lenne jó ötlet a Robin Hood-adó bevezetése. A néphit szerint Robin Hood a gazdagoktól elvett (elrabolt) javak egy részét a szegények között osztotta ki. A legenda természetesen nem bizonyított, még az sem, hogy Robin Hood egyáltalán létezett. Nekünk inkább Rózsa Sándorról kellene beszélnünk, mert híres rablóvezér volt, aki ha nem is osztogatta a rabolt kincseket, de legalább a szabadságharcban szabadcsapatával a jó oldalon harcolt. Az adószakmában Robin Hood – adónak azt az elvonást nevezzük, amit valamely tevékenység extraprofitjára vetnek ki, aztán az így beszedett összeget közvetlenül vagy közvetve az elesett társadalmi rétegek javára fordítják (vagy nem).
Az Ab hangsúlyozta: önmagában az, hogy a vizsgált esetben a törvényalkotó egy átmeneti időszakra bevezetett egy, az energiaellátókat terhelő új jövedelemadót, nem vet fel alkotmányossági kérdést. Senkinek nincs ugyanis alkotmányos joga az adójogi szabályozás, illetve az ebből fakadó egyes adóterhek változatlanságára. A határozat teljes szövege megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el 190 igen szavazattal, 184 ellenében a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, az úgynevezett Robin Hood-adót, amelynek alapján 8 százalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és -kereskedő cégeknek.
Marad tehát a különadó. A magyar pénzügyminisztérium a "kérdést vizsgálja". A Berlusconi- kormány bevezette, prüszkölnek is az érintettek. Csökkent a nyereségük, át kell alakítaniuk a beruházási politikájukat, csökken a befektetői bizalom az olyan ország iránt, amely kiszámíthatatlanul, hirtelen vezet be különadót. Portugáliában hasonló döntés született a kőolaj-kitermelő és –elosztó vállalatokra. A Nemzeti Valutaalap szóvivője ellenzi az ilyen lépéseket. A különadó esetleges bevezetése előtt sok mindent meg kell vizsgálni. Miután hazánk a kőolaj és a földgáz túlnyomó többségét importálja, azt kell megnézni, hogy a hazai forgalmazók drágán veszik-e a nyersanyagot, s ilyenformán vétlenek a hazai magas fogyasztói árban, mert ebben az esetben nincs itthon extraprofit, nincs mit adóztatni. Ha a drágán vásárolt nyersanyagárra mondjuk még nagyobb nyereséget ragasztanak, akkor lehet egyáltalán indoka egy különleges "lefölöző" adó bevezetésének. Ha a forgalmazó nem hatósági áras terméket árul, nyílván megpróbálja a különadót is az árban érvényesíteni (magyarul: az árat azzal is megemeli), mert a profitját senki sem szereti csökkenteni.
Amennyiben egy külterületi ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből, művelés alól kivett területté minősítenek, úgy főszabály szerint 5 évig az ingatlan termőföldből átminősített ingatlannak minősül. Az ilyen ingatlan, vagy egy ilyen ingatlannal rendelkező társaság részesedésének átruházása esetén vizsgálni kell, hogy az ingatlan ill. a részesedés értékesítésen elért nyereség meghaladja-e a tulajdonban tartás időszakára számított szokásos eredményt. Amennyiben igen, úgy társasági adóalapot növelő tétel jelentkezik a nyereséget realizáló félnél. A naperőmű projektek beruházási fázisa – az energiatermelés megkezdéséig – általában veszteséges időszak. Ekkor a projekttársaságoknak negatív társasági adóalapja keletkezhet, amely azonban a későbbi, nyereséges időszakokban elhatárolt veszteségként csökkentő tételként figyelembe vehető. kérem a szakértő segítségét! Mikor jelentkezhet az illetékkötelezettség a szolár-szektorban? Főszabály szerint visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezik – többek között – ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, valamint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése után a szerző fél oldalán.
Amikor 2016-ban először összesítették az adónemeket, akkor az ország méretéhez képest meglepően sokat számoltak össze: hatvanat. Ehhez képest különösen üdítő, hogy idén már csak 51-et lehet összeszámolni, még azzal együtt is, hogy az évek során "nettóban" bekövetkező csökkenés azért több új adó megjelenését is magában rejti. Még kevesebb lett A 2021-es évhez képest egy adónk tűnt el, a szakképzési hozzájárulás. Sőt nem pusztán arról van szó, hogy ezt az adónemet beolvasztották a szociális hozzájárulási adóba, hanem mindez tényleges tehercsökkenést is jelentett. Természetesen az adónemek száma csak egy a sok adminisztratív teher közül és nincs egyértelmű korreláció az adónemek száma és az adminisztráció nehézsége között. Azaz: sok adóval is lehet egyszerűen adózni, és a kevés adónem is lehet olyan bonyolult, hogy az komoly fejfájást jelentsen a vállalkozóknak és magánszemélyeknek. Az azonban kétségtelen, hogy egy adott adózási környezetben, ha egy-egy adónemet kivezetnek, az mindenképpen adminisztrációs könnyebbséget jelent a vállalkozások számára.
facebook instagram pinterest youtube Kvízek, kvízjátékok, tesztek gyűjteménye Menu Címlap Kvízek Történelmi kvízek Földrajzi kvízek Régi szavak kvíz Idegen szavak kvíz Retró kvízek Közmondások kvíz helyesírás kvízek zenei kvízek Irodalmi kvízek Tudáspróba Filmkvízek Sorozatok Műveltségi kvízek Kapcsolat Küldj be kvízt! Adatkezelési tájékoztató Switch to the dark mode that's kinder on your eyes at night time. Switch to the light mode that's kinder on your eyes at day time. Search Search for: in Kvízek, Történelmi kvízek augusztus 11, 2018, 5:58 du. 1. 3k nézettség Következzen 8 történelmi vegyes kérdés. Teszteld le történelmi tudásod ebben a kvízben! Menni fog? Hajrá! Éleseszű vagy? Válassz 6 KVÍZ közül Klikk ide! Hirdetés Oszd meg az eredményed! Bismarck, "I. Vilmos császár hű német szolgája" » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Facebook Just tell us who you are to view your results! Történelmi alapműveltség! KVÍZ - Illik tudni! Köszönjük, hogy kitöltötted a kvízt! Jöhet még egy személyiségteszt is? Milyen ember vagy? Válaszolj pár kérdésre és megmondjuk! TESZT Klikk ide és válaszolj a kérdésekre!
Ekkortájt került azonban a porosz képviselőházba Rudolf Virchow német orvos és társadalomtudós. Virchow a kor egyik legismertebb német orvosa volt, aki sokat foglalkozott a közegészségügyi állapotokat és nyíltan kritizálta Bismarck politikáját, mert túlságosan katonai volt a költségvetés, s a pénz átcsoportosítását szorgalmazta. Bismarck természetesen kiállt a "vér és vas" politikája mellett, s nem hallgatott Virchow bírálatával. A kolbászpárbaj 1863-ban kolerajárvány tört ki Németországban, s Rudolf Virchow keményen bírálta a köztisztasági állapotokat, különösen a vágóhídakon. Az ott készült sertéskolbászok elfogyasztása után nagyon sokan meghaltak, mert fertőzöttek voltak a Trichinella fonálféreggel. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy Bismarck 1865-ben párbajra hívta ki, de kihívottként Virchow választhatta meg a fegyvernemet. A német orvos a kolbászt választotta fegyveréül. Ki volt bismarck movie. Bismarck ezt eleinte nem nagyon értette, de aztán kiderült a Virchow-párbaj módszere. Két kolbász készült volna, amelyből az egyik biztonságos és egészséges volt, a másik azonban a Trichinella fonalféreg lárváival fertőzött lett volna.
Tompos Márton Erő Zoltán, Budapest főépítésze borúsan látja a Wichmann kocsma esélyeit… "Itt rettenetes nagy pénzekről van szó, ilyenkor kevéssé számít a hagyomány fontossága. Hogy mit lehet tenni? A világ boldogabbik felén a közösség gyakran összefog, és megvásárolja az ingatlant, hogy megmentse a lebontástól. Majd megtartja kicsinek. Erre nálunk kevés esélyt látok. " A főépítész szerint az a probléma, hogy a kisebb házak helyére egyre nagyobbak kerülnek… "Nyilván egy épületet akkor érdemes elbontani, ha sokkal nagyobbat emelsz helyette. A négyemeletes házat ritkán bontják le, hogy hatemeletest építsenek helyette. Ki volt bismarck city. A kicsi, ékszerdoboz házak, amelyek szerethetőek így tűnnek el végérvényesen. " Erő Zoltán a Budai Vár beruházásairól is elmondta a véleményét… "A Levéltár tornyának visszaépítése anakronisztikus. A Pénzügyminisztérium visszaépítése anakronisztikus. A Dísz téri hadtestparancsnokság visszaépítése is anakronisztikus. Ezeket a II. világháború után azért bontották el, mert megsérültek.
0% Írd meg az eredményed! Mennyire csavaros az eszed ma? Tudáspróba KVÍZ Elég okos vagy hozzá? Tudáspróba KVÍZ Kvízjátékok, fejtörő kérdések, kvízek oldala Back to Top