A legdrágábban a II. kerületben lehetett tavaly ingatlant bérelni, 229 ezer forintos átlagértéken, ehhez képest a III. kerület valamivel olcsóbb volt 202 ezer forinttal, míg a harmadik legdrágább városrész Budán az I. kerület lett 192 ezer forinttal. A dobogóról leszorult a XI. és a XII. kerület, ott egyaránt kedvezőbb áron, átlagosan 157 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni – tette hozzá Soóki-Tóth Gábor. A közlemény szerint a főváros belvárosi kerületeiben átlagosan 172 ezer forint volt a havi bérleti díj. A legdrágább az V. kerület volt 205 ezer forinttal, amelyet a XIII. kerület követett 198 ezer forinttal, míg a pesti oldal harmadikja a VI. kerület lett 171 ezer forinttal. A többi pesti kerületet ennél olcsóbb, havi 131-140 ezer forint közötti bérleti díj jellemezte. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben a havi bérleti díj átlaga 138 ezer forint volt az elmúlt esztendőben. Az elemzés szerint a fővárosi egyszobás panellakások bérleti díja szinte megegyezik az egyszobás tégla lakások díjával.
ÁLMOS kürtje nagytanácsba hívta a törzsek vezéreit és a nemzetségek fejeit. Díszpompába öltözve jelentek meg a vezérek és a nemzetségfők, köztük a három újonnan csatlakozott KABAR törzs vezérei is. Csillogott a napfény a kócsagtollas, ékszeres forgókon, kardmarkolatokon, menték, kacagányok gyöngyökkel díszített aranyláncain. Csupán öreg Álmos állt ott egyszerű öltözetben, Atilla puha, fekete bőr-öltözetében. Talpig fehérben állt mellette a táltos. Mégis mindannyian levették fövegüket, amikor Álmos és a táltos megjelentek a nagytanács előtt, mert ők hozták magukkal a nemzet két legféltettebb kincsét, az ÚR Kardját és egy egyszerű fából vájt kupát, melyből valamikor a nagy Atilla ivott. A nagygyűlés sátrát négyzet alakban vette körül az egybegyűlt nép. Az Árpád-ház eredetmondái – Wikipédia. Az egyik oldalon, rang szerint állva, a harcosok. A másik oldalon, színpompás viseletükben a nyájak gondozói. Elöl a csikósok, majd a gulyások, aztán a juhászok és végül a kanászok. A harmadik oldalt asszonyokm és lányok töltötték meg, színpompás viseletben, a negyedik oldalon pedig néma türelemmel álltak az öregek.
Szabó Károly fordítása A csodaszarvas legendája [ szerkesztés] Hunor és Magyar a legenda szerint egy csodálatos szarvast üldözve elhagyják királyságukat, és új lakóhelyre, a Meotisz szigetére költöznek, mivel jól védhető, mocsár veszi körül és csak keskeny helyen lehet belé illetve kijutni belőle. Itt hosszú ideig laknak, "amíg a föld már nem bírhatja őket", és elfoglalják a környező területeket. A csodaszarvas mondáját legszebben Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményével idézhetjük ( Buda halála, 6. ének) Scytia meghódítása [ szerkesztés] A Kézai-krónika szerint Hunur és Mogur népe amikor a mai Krím-félszigeten megerősödött, Szövetségben a Dul klánnal elfoglalta Szkítiát (másként Scytia, ejtsd: szkűtyia) és 108 tartományra osztotta. Ezek a tartományok hadi szolgálattal tartoztak, mégpedig 10 ezer fegyverest kellett kiállítaniuk tartományonként. A vérszerződés monda son. Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de uralkodásra nézve három országra, Baskar-, Dent- és Magyarországra oszlik. Száznyolcz tartománya van száznyolcz nemzetség miá, a mennyire osztották hajdan Hunor és Mogor fiai, midőn Scythiába berontottak.
… Kőmives Kelemenné mikor hazamene, Őt szépen megfogták, bédobták a tűzbe… Kőmives Kelemen mikor hazamene, Az ő kicsiny fia elejébe jöve: – Apám, édesapám, mondja meg igazán, Hogy hol van s merre ment az én édesanyám! – Ne sírj, fiam, ne sírj, hazajő estére. Ha estére nem jő, hazajő reggelre… – Istenem, istenem, reggel is eljöve, Az én édesanyám még haza nem jöve! – Menj el, fiam, menj el magas Déva várra, Ott van a te anyád, kőfalba van rakva… Elindula sírva az ő kicsiny fia, Elindula sírva magos Déva várra. Háromszor kiáltja magos Déva várra: – Anyám, édesanyám, szólj bár egyet hozzám! A vérszerződés monda 3. – Nem szólhatok, fiam, mert a kőfal szorít; Magos kövek között vagyok berakva itt. – Szíve meghasada, a föld is alatta, Szentegyházasfalu (Udvarhely) Csanádi Imre-Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj. (Magyar népballadák és balladás dalok. ) Bp. 1954., 67-69.
Mert száznyolcz nemzetségből áll a tiszta Magyarország, s nem többől, s ha tán hozzájok mások is csatlakoztak, azok idegenek, vagy foglyoktól eredtek. Mivel Hunortól és Mogortól a Meotis ingoványban minden jöttmenteken kivűl száznyolcz nemzetség származott volt. – Kézai Simon Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király – Anonymus Attila [ szerkesztés] Attila (Ethele, Ethel, Etele, Etel), a hunok vezére valószínűleg 385–388 között született Bendegúz fiaként, a Volga folyam táján. A személynév ugyanaz, mint a Volga akkori török neve (Etel, Etil, Atil). A vérszerződés monda 2. Ilyen értelemben találkozhatunk a szóval Etelköz kapcsán, amely két folyó közét jelenti, melyek közül egyik a Volga. A folyó a kiáradó hatalom gyakori jelképe. (Lásd még az " Emese álma" mítoszt, ahol az Emese méhéből kiáradó folyóból dicső királyok származnak. ) 400 -ban királlyá választják.
A hét fejedelmi személy még ma összegyűlik itt, hogy sorsunkról határozzon. Szóljanak a dobok, szóljanak a csimpolyák. Dübögni kezdtek a sámándobok, dübögésüket, mint fát a vadszőlő indája, tekervényes csimpolyaszó ölelte körül. A domb mellé, széles karéjt formálva körüle, gyülekezni kezdett a nép, s nemsokára táncoló, széles szügyű lován feltűnt az első fejedelmi személy. A zene egy pillanatra elhallgatott, és a felzengő csendben a sámánok köszöntötték az érkezőt: – Légy üdvöz Tétény. Tétény leszállt lováról, és kíséretét hátrahagyva egymagában felment a tanácsdombra. Pár perc múlva követte őt Huba, aztán Tas, Ond, Kende, Előd s legvégül pedig egy sudár termetű, barna arcú, fekete szemű férfi, Álmos. – Légy üdvöz Álmos – zúgta el neki is a sámánok kara, s most már nem zendült föl a zeneszó, megkezdődött a tanácskozás. Vérszerződés 3osztály - Tananyagok. – Mi, a hétmagyarok – mondta Tétény – azért gyűltünk itt össze, mert Szittyaország annyira megtelt népeinkkel, hogy sem táplálni, sem befogadni nem tud bennünket. – Új földet kell hát elfoglalnunk – mondta Ond –, ahol békességben és bőségben élhetünk valamennyien.
Egyenesen állt ott, a magosra emelt pajzson, barna haján megcsillogott a nap fénye, és bátor sas-szeme messzire elnézett a tömeg fölött. Kezében ott csillogott Isten kardja és egyenesen nyugat felé mutatott. - Éljen Árpád, magyarok vezére! - szakadt fel a tömegből az ujjongás. - Vezess, Árpád vezér! Atilla fakupájával a kezében előre lépett a táltos. - Lépjetek elém hét vezérek - mondta a táltos hangos szóval -, és ti, kabar vezérek, kik csatlakoztak hozzánk, ti is lépjetek ide! Esküdjetek hűséget Árpádnak és örökös leszármazottainak! Egyenként léptek a vezérek a táltos elé. Egyenként vágtak eret karjukon és csöppentették vérüket Atilla kupájába. Utolsónak maga Árpád. A táltos bort öntött a vérbe, loccsantott belőle a földre, majd néhány csöppet a szél minden irányába. Aztán a vezéreknek nyújtotta a kupát és sorra mindegyik ivott belőle. Magyar regék és mondák - Hangoskönyv Klub - letöltés és streaming. - A mai naptól kezdve - mondta hangos szóval a táltos - minden magyar, minden hun és minden kabar egy nemzetté váljék, mint ahogy eggyé vált a vér ebben a kupában.