– Például a 1–1 kg gáz anyagmennyisége: 1 pont 1 pont 1 kg 1 = 0, 5 kmol, n(Cl2) = kmol 2 pont 2 kg/mol 71 1 1 = 35, 5: 1, 00 − V(H2): V(Cl2) = n(H2): n(Cl2) =: 1 pont 2 71 (Az előzetes becslés nélkül, helyesen levezetett végeredmény is maximális pontszámot ér. ) 5 pont n(H2) = 54. − A reakció lényege: NaCl → HCl (azaz 1: 1 az anyagmennyiség-arány). − A szükséges gáz térfogata kb. 4 · 500 cm3 = 2 000 cm3 = 2, 00 dm3. – anyagmennyisége: n(HCl) = 2, 00 dm 3 = 0, 0816 mol. Kémia - 1 g hidrogén gáz mekkora térfogatú standard állapotban? Milyen tömegű cink szükséges a gáz keletkezéséhez??. dm 3 24, 5 mol − A 0, 0816 mol HCl-gázhoz 0, 0816 mol NaCl szükséges. – A konyhasó tömege: m(NaCl) = 0, 0816 mol · 58, 5 g/mol = 4, 77 g. − A hengert szájával felfelé kell tartanunk, mert a hidrogén-klorid nagyobb sűrűségű a levegőénél (nagyobb a moláris tömege). 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 6 pont 55. – A reakcióegyenlet (2 H2 + O2 = 2 H2O) alapján a hidrogén és az oxigén 2: 1 térfogatarányban reagál egymással. 1 pont – 100 tf-egységből 70 tf-egység marad: ez vagy hidrogén vagy oxigén. 1 pont – Az elfogyott 30 tf-egységből az egyenlet alapján 20 tf a hidrogén és 10 tf az oxigén.
Például a stroncium relatív atomtömege 87, 62. Ha meg akarjuk kapni az atom tömegét, akkor 87, 62 amu lenne; de ha a moláris tömege az, amit keresünk, akkor 87, 62 g / mol (87, 62 · 1 g / mol) lesz. Így az összes többi elem moláris tömegét ugyanúgy kapjuk meg, anélkül, hogy az említett szorzást el kellene végeznünk. Vegyületek A vegyület moláris tömege nem más, mint atomjainak relatív atomtömegének szorzata M VAGY. Hidrogén moláris tömege. Például a vízmolekula, H 2 Vagy három atomja van: két hidrogén és egy oxigén. H és O relatív atomtömege 1, 008, illetve 15, 999. Így összeadjuk tömegüket úgy, hogy megszorozzuk a vegyület molekulájában jelenlévő atomok számával: 2H (1, 008) = 2, 016 1 O (15 999) = 15 999 M (H 2 O) = (2 016 + 15 999) 1 g / mol = 18, 015 g / mol Elég gyakori gyakorlat a kihagyás M VAGY a végén: M (H 2 O) = (2 016 + 15 999) = 18, 015 g / mol A molekulatömeg alatt g / mol egységet értünk. Példák Az imént említettük az egyik legismertebb moláris tömeget: a vízé 18 g / mol. Azok, akik ismerik ezeket a számításokat, eljutnak egy olyan ponthoz, ahol képesek megjegyezni néhány moláris tömeget anélkül, hogy meg kellene keresniük vagy kiszámítaniuk őket, ahogy fentebb tettük.
Ehelyett két jelcsoport (P- és R-ágak) észlelhető, melyeket a molekula forgása okoz. A kvantummechanikai kiválasztási szabályok miatt csak bizonyos forgási módusok megengedettek. Ezt a J forgási kvantumszám jellemzi, J = 0, 1, 2, 3,.... A kiválasztási szabályok szerint ΔJ értéke csak ± 1 lehet. E(J) = h·B·J(J+1) B értéke sokkal kisebb, mint ν·e, ezért a molekula megforgatásához sokkal kisebb energia szükséges, az átlagos molekulák esetén ez az energia a mikrohullámú tartományba esik. A HCl molekula rezgési energiája azonban már az infravörös tartományba esik, így a molekula forgási-rezgési módusait mutató spektrum kényelmesen felvehető egy hagyományos gázcella és infravörös spektrofotométer segítségével. A természetben előforduló klór két izotópból áll, ezek a 35 Cl és 37 Cl, arányuk közelítőleg 3:1. Bár a kétféle izotópot tartalmazó molekulák rugóállandói nagyon hasonlóak, a redukált tömeg különbsége miatt a forgási energiák eléggé eltérnek ahhoz, hogy az abszorpciós vonalak alaposabb tanulmányozásával ezek a dublettek megfigyelhetők lehessenek.
Habár a kísérletekből látszik, hogy a csúszási súrlódási erő (azonos körülmények között) kisebb, mint a tapadási súrlódási erő maximális értéke, a fizika példákban sokszor azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy a tapadási súrlódási erő maximális értéke megegyezik a csúszási súrlódási erővel. c) Csúszási és tapadási súrlódási együttható mérése lejtőn A tapadási és súrlódási együttható kimérése. Hogyan kell kiszámolni a u (súrlódási együttható) értékét?. deszka, mint lejtő szögmérő, vagy vonalzó Tapadási súrlódási együttható mérése Helyezzünk egy fahasábot egy deszkára, mint lejtőre! Folyamatosan növelve a lejtő hajlásszögét, keressük meg azt a szöget, amikor a fahasáb éppen megindul a lejtő mentén. Ebből a hajlásszög értékből a fahasáb és a lejtő közti tapadási súrlódási együttható értéke számítható. Csúszási súrlódási együttható mérése Helyezzünk egy fahasábot deszkára, mint lejtőre! Folyamatosan növelve a lejtő hajlásszögét, keressük meg azt a pontot, amikor a fahasáb éppen megindul a lejtő mentén, ekkor csökkentsük a lejtő hajlásszögét úgy, hogy a hasáb egyenletesen csússzon lefelé.
A súrlódás az egyik legizgalmasabb jelenség a mechanikában. Csúszós talajon, például jégen, alig tudunk járni, a kerekeken guruló járművek nem nagyon képesek elindulni. Ugyanakkor a személyautó, menet közben az elégetett üzemanyagnak átlagosan 20%-át a különböző súrlódások leküzdésére fordítja. A nehéz ruhásszekrényt még arrébb tolni is szinte lehetetlen, a síelő ugyanakkor szinte akadály nélkül siklik le a havas domboldalon. Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos hasáb alakú testet, és erőmérőnkkel húzzuk vízszintesen egyre nagyobb erővel! Fizika @ 2007. A húzóerőt egy bizonyos mértékig növelve a test nem mozdul el, tehát egy azzal ellentétes irányú, egyenlő nagyságú erő is hat rá. Ez a nyugalmi vagy tapadási súrlódási erő, amely mindig akkor lép fel, amikor két test egymáshoz képest elmozdulni igyekszik. A tapadási súrlódási erő a felület síkjában, a testre ható többi erőtől függő irányban hat, nagysága pedig zérus és egy maximális érték között akármennyi lehet a húzóerőtől függően. Végezzünk kísérleteket arra nézve, hogy mi befolyásolja a tapadási súrlódási erő maximumát!
A könyv/fahasáb egyenletes mozgatásához erő szükséges. törvénye értelmében ez csak akkor lehetséges, ha a rugón kívül valamilyen másik erő is hat a testre mozgás közben, amely a rugóerővel ellentétes és azonos nagyságú. Ez a csúszási súrlódási erő. Módszertani kiegészítések Beszélgessünk arról, hogy milyen lenne a világ, ha nem lenne súrlódási erő. Hogyan jutnánk el az iskolába? b) A tapadási és a csúszási súrlódási erőt befolyásoló tényezők vizsgálata A tapadási és csúszási súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezők vizsgálata. Fahasáb, amelynek egyik oldala filces, kampóval vashenger nehezéknek Leírás és feladatok Húzzunk fahasábot erőmérő segítségével az alábbi paraméterek szerint és olvassuk le az erőmérő által mutatott értéket a jelzett pillanatban. A mérési adatok alapján fogalmazzuk meg, milyen tényezőktől függ a tapadási és a csúszási súrlódási erő nagysága! Terhelés van/nincs Vizsgált pillanat Hasáb oldala Mért erő nincs Megmozdítás Sima van Filces egyenletes húzás Tegyünk terhelést a sima oldalára fordított hasábra.
Ez a legkisebb szög, amelyen egy test egy ferde síkon lefelé csúszik. Ez érvényes. Vegyünk például egy autót: Az érintõ a mindennapi életbõl a felemelkedõ utak és lejtõk lejtõjeként ismert, amelyek a közlekedési táblákon vannak feltüntetve (például: 12% dõlést jelent, a távolság 12 m-rel növekszik 100 m hosszúságon). Az egyik statikus súrlódási együtthatójával a legmagasabb 100% -os (45 °) lejtők leküzdhetők. A valóságban a járművek mászóképességét általában a beépített motorteljesítmény és a sebességváltó teljes áttételi aránya korlátozza - kivétel a rossz útviszonyok. Fekete jégen vagy havas úton a statikus súrlódási együttható nagyon alacsony, így enyhe lejtéseket sem lehet leküzdeni, vagy lefelé már nem lehet fékezni. Súrlódási kúp: A súrlódó kúpon belül (1. ábra) a rendszerek terhelés alatt is stabilak (pl. Létrák a talajon), és önzáródásnak nevezik őket; a súrlódási kúpon kívül a súrlódási erő már nem elegendő a rendszer nyugalomban tartásához, rúg mozgás tovább. A vonatkozó műszaki rendszerek pl.