Ilyen esetekben a használat rendezése és a közös tulajdon megszüntetése közötti időben használati díj fizetésének hiányában a bennlakó házastársnak a kizárólagos - illetve a tulajdoni hányadát meghaladó - használata ellenszolgáltatás nélkül maradna. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az a házastárs, akit a különvagyoni lakásából való kiköltözésre köteleztek, is csak a lakáshasználati jog ellenértékének arányos részét kapja meg, emiatt tehát nem eshet el az egész lakás után járó használati díjtól. " A PK 279. pontja deklarálja, hogy "használati díjra az a volt házastárs is igényt tarthat, aki a közös tulajdonban vagy a kizárólagos tulajdonában levő lakásból elköltözött, és a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részét felvette. ". Az egyik korábbi ügyemben a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú fórum is rögzítette az számú jogerős ítéletének indokolásában, hogy: "A következetes bírói gyakorlat szerint, ha a fél nem tud élni a Ptk. 141. § alapján az őt a közös tulajdonból megillető használat jogával természetben, akkor többlethasználati díj megilleti.
Az egyéb jogcímen használt lakások (pl. szolgálati lakás) esetén, vagy mondjuk haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén, ezen jog jogosultja határozhatja meg a lakáshasználatát. Természetesen abban az esetben, amennyiben a használat jogát a jogosult a felekre ingyenesen engedményezte, úgy a jogosult ebben a kérdésben már nem írhat elő a felek egyikére sem kötelezést. Ha a bíróság dönt a lakáshasználatban, úgy a családjogi törvény nem aszerint tesz különbséget, hogy saját tulajdonú ingatlanról, vagy bérlakásról van szó, hanem kizárólag azt tekinti irányadónak, a használat jogcíme közös volt, vagy az, csak az egyik házasfelet illette meg. Ezen túlmenően fontos, hogy a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van. Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog jellemzően ezt a házastársat illeti meg, tehát alapvetően a tulajdonost, illetve a bérlőt illeti meg a kizárólagos használat.
A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére megállapodással rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. Ezt a megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően. Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől. A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van. Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg.
31/A. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 31/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a házastársak megállapodása, illetve - ennek hiányában - a bíróság döntése irányadó a közös lakás további használata kérdésében. Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy miként alakul a felek jogviszonya, ha a házasság felbontását követően megállapodásuk vagy a bíróság a nem tulajdonos házastársat jogosítja fel a másik házastárs különvagyonát képező lakás kizárólagos vagy megosztott használatára. A jogviszony minősítésénél abból kell kiindulni, hogy a nem tulajdonos házastárs a lakás használatára a fennállott házasságra tekintettel, a bíróság döntése esetén ezen felül a Csjt. 31/B. §-ának (3) bekezdésében rögzített családvédelmi szempont alapján szerzett jogot. A használat jogcíme, terjedelme, tartalma ezért ennek megfelelően kerülhet meghatározásra. Ez pedig azt jelenti, hogy a használat személyhez kapcsolódó speciális jogosultságon alapszik. Ennek megfelelően a felek között lakásbérleti jogviszony - külön ilyen irányú megállapodás hiányában - nem jön létre.
Ha a lakásban maradó házastárs, az ellenérték megfizetésére nem képes, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes. A lakáshasználati díj nem összekeverendő a többlethasználati díjjal. Az utóbbi a tulajdonos megillető jogosultsága a kiköltözött tulajdonostársnak, hogy az egész ingatlant kizárólagosan használó tulajdonostárs (volt házastárs) köteles a tulajdoni hányadát meghaladó használatért ellenértéket fizetni számára mindaddig, amíg köztük a tulajdonközösség megszüntetésre nem került. A lakáshasználati díj ellenértéke viszont a lakásból történő elköltözés egyszeri ellenértéke. "A lakásból távozó házastárs használati jogának a megszűnése tehát a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat, és ezért elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos - illetőleg a tulajdoni hányadot meghaladó - használatért pénzbeni ellenértékét (használati díjat, többlethasználati díjat, a továbbiakban együtt: használati díj) követelhet.
Jelen írásunkban a tavaszi, kora nyári színes kerti virágok közül a haranglábakat mutatjuk be. Nagyon szép, tavaszi virágzású fajok a haranglábak (Aquilegia fajok), melyek az északi féltekén terjedtek el. A növények minden esetben évelők, fagytűrőek, többnyire 5-6 évig élnek a kertben. A virágokban nem csak a sziromlevelek, hanem a csészelevelek is színesek. A sziromlevelek tövén mézfejtő található, ami sarkantyú alakú. A virágok a növény méretéhez képest viszonylag nagyok. Palántaként, cserepes virágzó növényként vagy magtasakban forgalmazzák. A fajták virágzás után tulipánra emlékeztető alakú tüszőcsokrokat fejlesztenek, melyek a virágkötészetben szárazvirágként is jól használhatók. A termése éretten barna színű és kinyílik, a magok pedig szétszóródnak a növény körül. Tavaszi virágok. Nyáron a kiszóródott magvak kicsíráznak és kedvező adottságú kertekben könnyen elszaporodik a harangláb. Minden árusított növény kedveli a tápanyagban gazdag talajokat és a nedvességet. A hazánkban is honos kerti harangláb (A. vulgaris) a legkevésbé vízigényes.
Beköszöntött a tavasz, ideje kertészkedni! A konténeres kertészkedés tökéletes módja annak, hogy végre elbúcsúztassuk a hideg hónapokat, és örüljünk a tavasznak. Ha a kerti talaj még túl hideg ahhoz, hogy bármit kiültessünk, érdemes cserepekben gondolkozni. A cserepekben lévő virágföld még a hűvös márciusi időben is képes sok napfényt elnyelni, ami elengedhetetlen a növények egészséges növekedéséhez. Emellett pedig számos növény virágzik már a kora tavaszi hűvösben, sőt, több növény még az enyhe fagyot vagy az enyhe havazást is elviseli. A cserepes növényeket pedig sokkal könnyebb megvédei a hűvös éjszakákon, mint azokat, amelyek igazán ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Turista Magazin - Tél végi virágdömping. Válogatásunkban három olyan kevésbé gyakori növényt mutatunk meg, amelyeket már kora tavasszal cserepekbe ülthetetünk, hogy egy kis jóidőt csempésszünk a mindennapokba. Árvácskák és ibolyák A különböző egynyári ibolyafajták ideális választások kora tavasszal és ősszel egyaránt. Ezek a növények szeretik a hűvösebb időjárást, annyira, hogy le is kell cserélni őket meleg évszakos növényekre, amint a átveszi a hűvös tavasz helyét a forró nyár.
'Ruby Port' vagy 'Green Apples' fajták), vagy egy erősen zárt, rakott szoknyához hasonló virág fejlődik a töveken (Barlow fajtacsoport). A kerti harangláb fajtái között színes levelűek is találhatók. A 'Leprechaum Gold' nagy, fehér virágokat és sárgatarka leveleket fejleszt. A 'Mellow Yellow' levelei és hajtásai tavasszal élénksárga színűek, virágjai ugyancsak nagyok és fehérek. Nyáron a levelei megzöldülnek, friss hatásúak és világosak. A 'Woodside Strain' fajta levelei sárgával tarkázottak, a virágok színe fehér, kék, lila és rózsaszín is lehet. A tarkalevelű fajták levelei a közvetlen napsütéses helyeken megégnek, ezért ültessük félárnyékos kertrészbe – cserjék vagy fák lombtakarásába. Az A. caerulea a közönséges szarkalábhoz hasonló faj, sok fajtáját termesztik, melyek többnyire a két faj keresztezéséből jöttek létre. A legalacsonyabb, gyakran termesztett faj a japán harangláb (Aquilegia flabellata), mely csak 15-35 cm magas. Szépen mutat sziklakertekben. Más alacsony növényekkel társítva (Saxifraga, Alyssum saxatile, Aubrieta) szép, alacsony ágyásokat ültethetünk be a fajjal.
A növény a nedves, jó vízáteresztő képességű talajt és a félárnyékot kedveli; erdőben talajtakaróként viselkedhet. A tavaszi kankalinhoz hasonlóan virágai és levelei egyaránt fogyaszthatók; virágait ételízesítőként és ételszínezékként is használják.