A Nagy Francia Enciklopédia (Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers - Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára) harmincöt kötete 1751 és 1780 között jelent meg Diderot és d'Alembert szerkesztésében. Munkatársai között megtalálhatók a kor jeles francia gondolkodói: Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Condillac, Turgot, d'Holbach, Helvetius és mások. A szerzők célja az »általános felvilágosultság« terjesztése egy olyan enciklopédia által, mely egész könyvtárakat helyettesít az átlagos olvasó számára a tudomány, a művészetek és a kézművesség terén. Noha a szerzők különböző világnézeti és filozófiai háttérrel rendelkeztek, sajátos egységet ad a műnek, hogy céljait (a tudományos-technikai ismeretek összegyűjtése, általános rendszerük felvázolása, egy egységes név- és fogalomhasználat kialakítása) írói egyszersmind a társadalmi cselekvés eszközének is tekintették. A mű ugyanakkor kiválóan szemlélteti a modern enciklopédiák nehézségeit is.
Ezt a címoldalt aztán kijavították, miután d'Alembert további címeket szerzett. Az Encyclopédie Az emberi tudás jelképes rendszere alapján készült (lásd az ábrát), amit Francis Bacon A tudás előrehaladása című munkája ihletett. A tudás három fő ága: "Emlékezés"/Történelem, "Értelem"/Filozófia, és "Képzelet"/Költészet. Megfigyelhető a tény, hogy a teológia a filozófia alá került. Utóélete [ szerkesztés] Az utolsó tulajdonosok 1775 -ös halála után Charles Joseph Panckoucke szerezte meg a kiadási jogokat. Ő 1776 és 1880 között öt pótkötetet és két kötet névmutatót adott ki. Ezt a hét kötetet legtöbbször az Encyclopédie első teljes kiadásával együtt kezelik, így jön ki együtt a 35 kötet. 1782 és 1832 között Panckoucke és jogutódjai kiadtak egy 166 kötetes kibővített kiadást Encyclopédie méthodique címmel. Az a mű akkoriban hatalmas vállalkozás volt, ezer munkás és 2250 szerkesztő dolgozott rajta. Szerkesztők [ szerkesztés] Az Encyclopédie jelentős szerzői és szakterületük: Jean le Rond d'Alembert – szerkesztő; tudomány (különösen matematika), kortárs ügyek, filozófia, vallás, stb.
További 5 kötetet más szerkesztők állítottak össze 1777 -ben, végül 2 kötet névmutató jelent meg. A francia felvilágosodás több ismert alakja dolgozott a művön, többek között Voltaire, Rousseau, és Montesquieu. Az enciklopédia szerkesztői úgy látták munkájukat, hogy az véget vet a babonáknak és hozzáférést nyújt az általános emberi tudáshoz, ez volt a felvilágosodás alapeszméje. Az ancien régime -ben ugyanakkor ez viták viharát váltotta ki, amelyek főként a vallási türelemre vezethetők vissza. Az enciklopédia a protestáns gondolkodókat dicsérte, míg kihívás volt a katolikus dogmával szemben. A katolikus egyházban az egész kiadványt kiátkozták, de miután több magas rangú támogatója is volt, a munka folytatódott és titokban minden kötetet kézbesítettek az előfizetőknek. 1750 -ben a teljes cím a következő volt: Encyclopédie, ou Dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers, par une société de gens de lettres, mis en ordre par M. Diderot de l'Académie des Sciences et Belles-Lettres de Prusse, et quant à la partie mathématique, par M. d'Alembert de l'Académie royale des Sciences de Paris, de celle de Prusse et de la Société royale de Londres.
translation missing: 895 Ft - az ÁFA értékét tartalmazza Tartalom Bertényi Iván: A címerek világa Bertényi Iván: Magyar címertörténet Nyulásziné Straub Éva: Nemesi címerek Simon Attila: Ugyanarról másként. Magyarságkép a szlovák gimnáziumi történelemtankönyvekben Szende Katalin: Gyapay Gábor emlékére Archív lapszámaink 2021. Staff View: [Magyar nemesi címerek rajza]. május 16-tól egységesen aktuális lapszámunk árán kaphatók, nem a megjelenés idején rájuk nyomtatott áron. Ez jelenleg szimpla számok esetén 895 Ft, dupla számok esetén 1250 Ft. Mindenkori akcióink keretében adott kedvezményeinket ezekből az árakból számítjuk.
Bemutatás A címer olyan, általában pajzson megjelenített, meghatározott szabályok szerint szerkeszett színes ábrázolás, amelyet egy család, intézmény, közösség vagy állam a saját identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ. A heraldika a címerekkel foglalkozó tudomány neve, amely magában foglalja a nemesi címerek, valamint a települési és államcímerek tudományát is.
A címeres levél a címer használatára vonatkozó hivatalos uralkodói oklevél, mely általában megadja a címer leírását, rajzát és a használatára vonatkozó jogosítványokat. Létezett a nemesi címmel és címerrel együtt adományozott címeres levél és csak a címeradományra vonatkozó, melyet egy nemesi család vagy egy település kapott. Volt a rangemelésre vonatkozó címeres levél is, mely általában címerbővítéssel, címerjavítással járt együtt. Régies elnevezése kutyabőr volt. forrás: Wikipédia A Perlaky család címere, vagy címerei megtalálhatók a legfontosabb heralidikai forrásokban. Heraldika, címertan - Nemesi és lovagi címerek használt könyvek - Antikvarium.hu. *** A lehajtott csőrével begyéből fiókáit etető pelikánról már az ókorban hitték, hogy keblét feltépve saját vérével táplálja kicsinyeit. A keresztény szimbolikában ezért a Megváltó, az emberiségért önmagát feláldozó Krisztus, közvetve pedig az eukarisztia megjelenítésére szolgál. Gyakori díszítő-motívum (főleg protestáns) templomokban a szószék hangvetőjén vagy a mennyezet kazettáin. A legkorábbi pecséteken megmaradt címerábrázolások azt egyértelművé teszik, hogy Gödöllő címerének fő motívuma, a fiait önvérével tápláló pelikán megjelenítése volt.
Kiállítást összeállította: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Helyszín: Budapest, Marosvásárhely Évszám: 2010 Hogyan jutottak elődeink a címerhasználat birtokába? A kereskedőként számon tartott örmények az uralkodó Habsburg háznak nyújtott előnyös pénzhitelekkel, Bánát benépesítése idején a földterületek birtoklásával egy időben Mária Teréziától nyert nemesi címmel és többen közvetlen az uralkodótól vásárolt előjogokkal szereztek címerlevelet és címerhasználati jogot. A kiállítás 57 erdélyi örmény nemesi család összesen 64 címerét mutatja be Erdély címere és a mechitarista rend címere mellett. A címerek felerészt családi archívumokból kerültek elő, részben Novák József marosvásárhelyi festőművész alkotásai. A kiállítás vándorkiállítás jelleggel több helyszínen lett kiállítva Magyarországon és Erdélyben is. A lenti galériában csupán néhány címert mutatunk be, a teljes tárlatot a letölthető PDF-ben találhatják meg.
3 oldal 1-60 találat, összesen 156.