Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a Munka törvénykönyvének a munkaviszonyt és a munkaügyi kapcsolatokat szabályozó II. és III. Részében foglaltaktól eltérhet. Nem térhet el a munkaügyi kapcsolatok általános rendelkezéseitől, valamint az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezésektől, és nem korlátozhatja a főbb szakszervezeti jogokat. (Megjegyezzük, hogy az üzemi/közalkalmazotti tanácsra vonatkozó szabályokat egyébként sem tartalmazhat. ) Ezen kívül is számos olyan rendelkezést találunk az Mt. -ben, amelyektől tilos az eltérés, és olyanokat is, amelyektől a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. A Kjt. hatálya alatt jóval kötöttebbek a szabályok, a kollektív szerződés tartalmát illetően is. Itt – szemben az Mt. -vel – nem az eltérés a főszabály: a Kjt. rögzíti, hogy a kollektív szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes. Másként fogalmazva, a kollektív szerződés csak akkor térhet el a jogszabálytól, ha az kifejezetten felhatalmazza. Hogy néhány jellemző és élő példát említsünk: a Kjt.
A kollektív szerződés tárgyalása három elemre bontható: a tárgyalás előkészítésére, a tárgyalás lefolytatására és a tárgyalás eredményeinek elfogadására. A tárgyalás előkészítése A) A tárgyalások belső előkészítése során elsőként a gazdasági feltételeket, adottságokat és lehetőségeket kell megvizsgálnunk, nem mindegy ugyanis, hogy milyenek az ágazat és a cég gazdasági mutatói (termelékenység, jövedelmezőség, munkaerő-piaci helyzet, foglalkoztatottsági színvonal stb. ); hogy mekkora infláció miatt követelnek béremelést az alkalmazottak; és hogy milyen mértékben szeretnének részesülni a vállalat - remélhetőleg - egyre bővülő javaiból. A fenti tényezők már eleve megszabják mozgásterünket, de amivel igazán lehet játszani, az a hatalmi pozíció. Amennyiben ugyanis egyértelműen erőfölényben vagyunk a szervezettségi fokot, az alkalmazottak elszántságát, a károkozási potenciált, a társzervezetekkel való viszonyt, a szakszervezeti vezető képességeit és a közvélemény támogatását tekintve, mi fogjuk diktálni a feltételeket.
A 2019-ben megkötött kollektív szerződéssel eddig a Tungsram jelentős többletterheket vállalt – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy ielenleg a cég annyit tud vállalni, amennyit a Munka Törvénykönyve előír. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a 3 pont felmondását követően a kollektív szerződés további 40 pontja érvényben maradt valamennyi Tungsram dolgozó számára, benne a munkavégzés díjazásáról szóló pontokkal, a pótlékokkal, a jóléti, szociális kedvezményekkel és juttatásokkal együtt, ahogyan eddig. A vállalat vezetése nehéz szívvel hozta meg döntését, mivel tudjuk, hogy több dolgozónkat negatívan érintheti. Eközben azonban meghallgatjuk, amit a Tungsram dolgozói régóta kérnek, hiszen a vállalat vezetése tudja, hogy az említett gazdasági nehézségek őket is sújtják – közölte a vállalat. Ez utóbbi miatt a Tungsram vissza akarja vezetni a cafeteriát: a továbbiakban erről is egyeztet a szakszervezetekkel a bértárgyalásokon. A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével, a béremelési és cafeteria javaslatukkal a Tungsramban dolgozó legalacsonyabb keresetűek jövedelme átlagosan 26 százalékkal nőne 2022 folyamán – közölte a vállalat.
A nyilvántartásban az ágazati kollektív szerződések és a munkáltatók munkavállalói érdekképviseleti szerveivel kötött kollektív szerződéseinek hatályos szövegei is megtalálhatók. Az ágazati kollektív szerződésben a szerződést kötő felek rendelkezhetnek úgy, hogy az ágazati kollektív szerződésben foglaltaktól a munkáltatók az egyedi kollektív szerződésben eltérhetnek-e egyáltalán és ha igen, akkor eltérhetnek-e a munkavállalók hátrányára is vagy csak a javukra. Ez gyakran okoz problémát, mert az ágazati kollektív szerződések gyakran jobban megkötik a munkáltató kezét mint az Mt.
Mindegyik küldöttséget "nagykövet" vezeti, aki hazája kormányát képviseli a Szövetség konzultációs és döntéshozatali folyamatában. Bezár Nukleáris Tervezési Csoport A Nukleáris Tervezési Csoport a nukleáris politikai kérdésekben ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint az Észak-atlanti Tanács. A NAC (Észak-atlanti Tanács): a NATO szíve Az Észak-atlanti Tanács (NAC) a NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete. Mindegyik tagországnak van képviselője a NAC-ban. E testület legalább hetente ülésezik, vagy szükség esetén bármikor, különféle szinteken. Az üléseken a főtitkár elnököl, aki segíti a tagokat abban, hogy a fő kérdésekben megállapodásra jussanak. Albizottságok A NATO keretében számos bizottság foglalkozik a napirendjén szereplő kérdésekkel, amelyek a politikai kérdésektől kezdve az inkább technikai jellegű kérdésekig terjednek. Minden NATO tagországból rendszeresen bevonnak nemzeti képviselőket és szakértőket. NATO ügynökségek A NATO ügynökségei és szervezetei létfontosságú szerepet játszanak a képességek közös biztosításában és fenntartásában.
Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 15. ) vegye figyelembe! A kormány az ágazati-szakmai érdekegyeztetést teljességgel a szociális partnerek hatáskörébe adta, igaz, e munkában szükség szerint az érintett tárca segítséget nyújthat. Ezen túlmenően azonban - egy 1997-es ma is hatályos határozata szerint - a kormánynak és a tárcáknak e téren vannak feladatai. Van, aki ezt komolyan veszi, és megpróbál lépéseket tenni az érdekegyeztetés működtetésére, és van, aki nem törődik e kötelezettségével. Az érdekegyeztetés szereplői körül sokan úgy vélik, a kormányzatnak e téren feladata lenne a megfelelő törvényi háttér biztosítása. Így például szükség lenne a reprezentativitás kötelező paramétereinek rögzítésére és betartatására, a döntésjogosultság és kötelezettségi jog törvényi szabályozására. Magyarországon 5-10 évre teszik azt az időt, amíg kialakulhat a megfelelő középszintű érdekegyeztetési gyakorlat. A helyzet azonban annyira nem rossz, mint amennyire egyesek számára tűnik, hiszen a folyamat már elindult.
). A módosítás szerint ez a kötelezettség immár konkrét határidő nélkül a soron következő okirat-módosítással teljesíthető. Nem kell módosítani a létesítő okiratot akkor, ha arra csak azért lenne szükség, mert olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek benne, amelyek az új Ptk. -nak már nem felelnek meg. Nincs szükség az egyesületek alapszabályainak módosítására csak azért, hogy abban szerepeljen az alapító tagok neve, lakóhelye, és általában nem kell módosítani a létesítő okiratot, ha annak felülvizsgálata során az érintett szervezet azt állapítja meg, hogy az nem ütközik az új Ptk. valamely kötelező rendelkezésébe. A létesítő okiratok új Ptk. -val való összehangolása kapcsán a szóvivő kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszéken nyilvántartott 20 490 élő civil szervezet közül mintegy 14 ezer még a régi Ptk. szerint működik, közel 3 ezer pedig már az új Ptk. -nak megfelelően. Fővárosi törvényszék civil szervezetek. További 3500 szervezetnél folyamatban van a létesítő okirat módosításának bejegyzése. A szóvivő elmondta azt is, hogy megújult a honlapon a civil szervezetek közzétételi felülete, és bővült a keresési feltételek köre.
Az eddig tapasztalatok szerint civil szervezetek, önkéntesek állnak a nemzetközi jegypénztárnál, és fizetnek a menekültek "ingyenes" jegyéért. A Fővárosi Önkormányzat a 3000 helyjegy árát ezért a civil szervezeteknek juttatja. Karácsony azt írja, remélik, hogy az idő, amíg az általuk biztosított helyjegyek elfogynak, elegendő arra, hogy a kormány módosítsa a jogszabályokat úgy, hogy valóban ingyenes legyen a vasúti közlekedés a menekülteknek.
A március elsején hatályba lépő módosítások szükségességét azzal indokolta, hogy ésszerű időn belül elbírálhatók legyenek a kérelmek, egyszerűsödjön az eljárás, csökkenjen az állami kontroll és folyamatosan biztosított legyen a nyilvántartás közhitelessége. Dr. Kazár Tímea, a Civil Csoportba beosztott titkár előadásában a Ptk. 2017. január 1-től hatályos változásaira hívta fel a figyelmet. Elmondta: az átfogó módosítás elsősorban az egyesületeket érinti, a jogalkotó fő célja a szabályozás egyszerűsítése, a diszpozitív (eltérést engedő) és kógens (eltérést nem engedő) szabályok határozottabb elkülönítése volt. Kiemelte: a Ptk. már nem tartalmazza, hogy milyen kötelező tartalmi elemeknek kell szerepelnie a létesítő okiratban. Budapest portál | Fővárosi Civil Iroda. Dr. Csiki Gábor, a Civil Csoportba beosztott titkár a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályok március 1-től hatályos változásit ismertette. A módosítások a két civil törvényt: a 2011. évi CLXXV. törvényt (Ectv. ), valamint a 2011. évi CLXXXI. törvényt (Cnytv. )
Elmondta: a civil szervezetek törvényességi felügyeletét a jogalkotó a cégeljárás mintájára alakította át. Ismertette, hogy az eljárás célja a törvénysértő állapot megszüntetése, és példákkal illusztrálva magyarázta el, hogy mire nem szolgál ez az eljárás (például a tagok közötti jogviták rendezésére, a tagok döntéseinek célszerűségi vizsgálatára), és ismertette, hogy milyen intézkedéseket hozhat a bíróság az eljárásban. Külön felhívta a szervezetek figyelmét arra, hogy névtelen bejelentésre nem indulhat törvényességi felügyeleti eljárás és azt mindig a szervezet székhelye szerint illetékes bíróságon, nem pedig a szervezet nyilvántartását vezető bíróságon kell kezdeményezni. A tájékoztatókat követően az előadók válaszoltak minden kérdésre, amit a konzultációra regisztrált szervezetek előzetesen írásban, továbbá a helyszínen szóban tettek fel.