A kollektív szerződés a munkáltató és a szakszervezet (érdekképviseleti szervezet) között létrejött megállapodás, amelyben az érdekelt felek szabályozhatják a munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, illetőleg ezek gyakorlásának, teljesítésének módját és eljárási rendjét. (dr. Poór Ferenc)
A munkaszerződés tartalmazza azt is, hogy melyik kollektív szerződés vonatkozik az Ön munkaviszonyára. >>> Ausztriában nincs törvényben rögzített minimálbér. A mindenkori minimálbéreket a szakszervezetek a különböző ágazatok dolgozói részére tárgyalják le a munkaadókkal. (Megjegyzés: és rögzítik azt a kollektív szerződésben). A munkavállalók minimálbérét illetve minimális fizetését a kollektív szerződések szabályozzák, időnként bértarifa-minimumok formájában. A kollektív szerződéses minimum-előírások az adott ágazat valamennyi dolgozójára vonatkoznak. Törvény tiltja a kollektív szerződésben rögzített minimálbérnél alacsonyabb összegért való foglalkoztatást. Ez védi a munkavállalókat a kizsákmányolástól és a bérdömpingtől. >>> A kollektív szerződés két elemből áll. Mindkettő szükséges ahhoz, hogy érvényes információkat lehessen szolgáltatni. Ezek a keretszerű kollektív szerződés és a bértáblázat/bérezési rend. Maga a keretszerződés ritkán változik, miközben a bértáblázat időbeli hatálya korlátozott – évente, kétévente változik (ez a különféle ágazatokban nem egyszerre történik).
A munkáltatóval kötött és az ágazati kollektív szerződés viszonya Az egyes gazdasági ágazatokban lehetőség van arra, hogy a gazdasági ágazatba tartozó munkáltatók ágazati kollektív szerződésben rendezzék a munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat. Az ágazati kollektív szerződést az ágazatba tartozó munkáltatók és az érdekképviseleti szervezetek köthetik meg egymással, ugyanakkor az ágazati kollektív szerződés hatálya úgy is kiterjedhet az ágazatban tevékenykedő minden munkáltatóra, ha azok nem írták azt alá. Ezt az ágazati kollektív szerződés részét képező kiterjesztő határozattal lehet az egész ágazatban kötelezően alkalmazandónak nyilvánítani. Azt, hogy egy munkáltatónál pontosan milyen kollektív szerződések vannak hatályban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által vezetett Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszere válaszolja meg. A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15. ) FMM rendelet szabályozza, hogy a kollektív szerződést kötő felek kötelesek azt a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a megkötést követő harminc napon belül elektronikus úton bejelenteni.
A program során az egyik legfőbb cél az volt, hogy minél több munkaadóval felismertessék, hogy érdekükben áll a rendezett kapcsolat a munkavállalókkal, illetve ezek szervezeteivel. Persze ez egy hosszabb távú feladat, így 1-1, 5 év alatt nem lehet átütő eredményt produkálni - vélik az érintettek. A számos akadály ellenére, ha lassan is, de formálódik a középszintű érdekegyeztetés. Ennek egyik jó példája a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) között a közelmúltban megkötött együttműködési megállapodás a rendszeres párbeszédről. A dokumentum szerint az érintettek a törvények és a szerződéses megállapodások betartásán túl rendszeresen konzultálnak az ágazatot érintő gazdasági és szociális problémákról. Az MVM Rt. értékelése szerint a megállapodás segítséget adhat ahhoz, hogy az MVM Rt. átvészelje a villamosenergia-piac nyitása miatt várható konfliktusokat. Szakszervezeti részről úgy vélekednek, a megállapodás nem helyettesíti az ágazati érdekegyeztető fórumot és a kollektív szerződést, ám elősegíti ezek működtetését, betartását.
Ezt követően történik a követeléseket és a valós gazdasági helyzet szembeállítása, valamint a tárgyalási sáv meghatározása. A cél, hogy úgy vázoljuk fel a helyzetet, hogy minél jobban eltántorítsuk az alkalmazottakat azoktól a nagyravágyó elgondolásoktól, amelyek várhatóan teljesen felborítanák a cég jövőbeni terveit. A delegáció összeállítása és a stratégia megalkotása szintén elengedhetetlen egy sikeres tárgyalás előkészítéséhez. Jól meg kell gondolnunk, milyen stratégiával és milyen ajánlattal vágunk neki a tárgyalási folyamatnak, a másik fél ugyanis egy nagyvonalú gesztust követően könnyen elkapathatja magát. Különösen fontos a megfelelő személy kijelölése a delegáció vezetésére, elvégre neki kell összefogni a tárgyaló csoportot, s érvényre juttatni az előzőleg kiokoskodott taktikát. B) Végül következhet a tárgyalás külső előkészítése, azaz a környezeti feltételek átalakítása: saját tagság mozgósítása, illetőleg PR-módszerekkel a közvélemény megnyerése.
A társadalmi szerződés: vagy a politikai jog elvei, szintén könyve Jean-Jacques Rousseau, amely 1762-ben jelent meg, és amely az állam keretein belül foglalkozik az emberi jogok és kötelességek kérdésével. A politikai gondolkodás mérföldkőjének számít, és elkerülhetetlen hivatkozás a társadalmi szerződés tárgyában. Lásd még: Társadalmi szerződés.
Tegnap nagyon finom burgonyás pogácsát sütöttem. Eddig ez a legjobb változat és még másnap is puha, nem száraz. Egy búzás receptemet alakítottam át gluténmentesre. 25 dkg Bezgluten kenyérliszt 12, 5 dkg főtt, áttört burgonya 12, 5 dkg puha margarin 1 tojás 1 ek tejföl 2 tk só (ízlés szerint) 12 g friss Budafoki élesztő 1 dl kézmeleg tej 1 mk cukor Kenéshez: 1 tojás elkeverve fél dl tejjel Tetejére:1 tojás A meleg tejben, 1 mk cukorral felfuttattam az élesztőt. A lisztet elkevertem a sóval, majd hozzáöntöttem az élesztős tejet és a többi hozzávalót. Géppel összedagasztottam a tésztát, elég lágy lett, de így a jó. Fél órát hagytam kelni, letakarva. Andi gluténmentes konyhája: BURGONYÁS POGÁCSA. Majd rizslisztes deszkán átgyúrtam, amíg már nem ragadt. Kinyújtottam 1 cm vastagra és lekentem a tojásos tejjel. Harmadolva hajtogattam 2x. Pihentettem 10 percet letakarva, majd megismételtem a nyújtást, kenést és hajtogatást. Ismét 10 percet pihent a tészta. Kinyújtottam kb. 2 cm vastagra, késsel bevagdostam, majd kiszaggattam. Kézzel megsodortam, hogy magasabbak legyenek.
Szülinapi bulira voltunk hivatalosak a szomszédokhoz és ilyenkor nekem úgy kell készülni, hogy Ábel miatt vigyek neki való édes és sót süteményt is. Ez a pogácsa abban különbözik a többitől, hogy égetett tésztából van. Másnap is puha és nagyon eteti magát. Akit az égetett tésztával járó macera tántorítana el, ne engedje, semmivel se bonyolultabb mint a gyúrt, sőt. Én is most készítettem először, semmi faxni nem volt vele. Mivel a recept rendes lisztre szólt, a gluténmentes változat kísérleti jellegűnek indult, de nagyon finom lett. Még sokszor fog ez készülni nálunk. Hozzávalók a gluténmentes változathoz: 2 dcl tej 1 dcl olaj 15 dkg Naturbit (vagy bármilyen más gluténmentes liszt) 3 tojás (a sima liszteshez 2 tojás és egy sárgája elég) 10-12 dkg sajt ízlés szerint só A tejet az olajjal felforraljuk, mikor elkezd forrni takarékra vesszük és belezúdítjuk a lisztet. Rögtön elkezdjük kavarni a robotgéppel, kb. fél-egy percig. Majd levesszük a tűzről és egyenként elkavarjuk benne a tojásokat, ettől egyre jobban összeáll a tészta, majd belezúdítjuk a reszelt sajtot és azzal is alaposan elkavarjuk.