A szülők és a szülőváros mellett felvillantjuk az írónő alma materének, a Dóczi Gimnáziumnak világát, tanárait, illetve áttűnésüket az Abigél című regénybe. Abigél szelleme tárlatunkon megelevenedik, látogatóink kívánságaikat valóságosan és virtuálisan is rábízhatják. Mivel Szabó Magda műveiben saját felmenői köré épít külön magánmitológiát, kiállításunk fontos eleme egy családfa lesz, melyen nemcsak az írónő rokonaival ismerkedhetünk meg egy-egy fénykép segítségével, de azt is bemutatjuk, melyik őse, milyen művének szereplőjeként elevenedik meg. Nem feledkezhetünk meg Szabó Magda teremtett testvéréről, vagy ha úgy tetszik alteregójáról, a Für Elise-ben megjelenített Bogdán Cecíliáról sem, bemutatjuk mindazokat a dokumentumokat, melyek előkészítik az életműbe való beléptetését. Szabó Magda magánmitológiájába felmenőin kívül férje, és bejárónője is beépült: Szobotka Tibor és Az ajtó Emerence e megvilágításban kerül bemutatásra tárlatunkon. Kiállításunk nem csupán az önéletrajzi ihletésű művek titkaiba nyújt betekintést, hanem olyan ikonikus regények, mint a Freskó, Az őz, a Katalin utca vagy a Disznótor keletkezéstörténetét is felvillantja, mindezt Szabó Magda személyes tárgyaival illusztrálva.
Szabó Magda: Freskó (Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964) - Szerkesztő Kiadó: Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Bratislava Kiadás éve: 1964 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 163 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A Freskó: falfestmény, mely a tarbai református parókia vén cselédjének fügekerti háza falán rejtőzik, egy lepedő alatt. Oda festette gyermekkorában Annuska, a tarbai pap kisebbik gyermeke családtagjai képét. A Freskó képalakjai a regény fejezetei folyamán megelevenednek: Annuska, aki, hogy festő lehessen, elhagyja apja házát. kilencévi távollét után hazatér anyja temetésére, s a halott papné ravatala mellett a tarbai ház minden lakója megmutatja igazi arcát, a merev festményfigurák megmoccannak, megszólalnak, életre kelnek. A regény tizenhárom óra alatt lejátszódó cselekménye négy generáció életének legdöntőbb eseményeit rögzíti, nyolcvan esztendő történelmi és társadalmi változásait, melyek irányt szabnak Tarba jellegzetes alakjainak.
Annuska falra festette apja, a tarbai pap háznépét olyannak, amilyennek éles gyermekszemével látta. 20 éves korában azután megszökött a házból, aminek hazugsággal, zsarnoksággal, gyűlölettel telített levegőjét nem tudta elviselni. Kilenc év múltán az édesanyja temetésére tér vissza először. Az írónő megfesti a freskó alakjainak portréit, sorban feltárulnak előttünk az érdekek, titkok és bűnök, amik összetartják a családot, melyből mindenki kikívánkozott, de csak a lázadó kisebbik lánynak volt ereje az elszakadásra. Molnár Piroska bravúros előadása segít eligazodni a Szabó Magda építette érzelmi labirintusban, és maradandó élményt nyújt a hallgatónak.
Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskó-t a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd.
A hatóságok végül elkezdtek nyomozni, akiknek egyre inkább szemet szúrt az asszony. Ő azonban egészen addig tagadta az ellene felhozott vádakat, amíg a fiát nem akarták megvádolni a gyilkosságokkal. Ennek nyomására mindent beismert. A nőt 30 év börtönre, valamint 3 év elmegyógyintézeti kényszerkezelésre ítélték. 1970-ben halt meg. Élete és bűntettei később több művet is megihlettek.
– Ha akarja, most rögtön elmegyek – mondta az asszony apámnak. – A kerten át, nem veszi észre senki. – Nem megy sehova! Öt nap múlva karácsony, addig ki kell bírnunk. Bújjanak el! Bederik Duri estig ott ült. Fülelt, gyereksírásra lesett. Azt aztán leshette! Az utókor alaposan félreértette a náci karlendítő, síró asszony fotóját – Fénnyel írt történelem - Dívány. Mert alighogy kényelmesen elterpeszkedett a konyhában, odakint, a gazdasági épületek takarásában megjelent Jósvai Jancsi. Addig integetett anyámnak, amíg észre nem vette. – Mit akar, János? – Az asszony meg a gyerek miatt… – Milyen asszony? – rebbent meg anyám. – Ne tessék félni, tud róla az egész puszta… Amíg ez itt ül, jobb helyük lenne nálunk. A kerten át észrevétlenül átjöhetnek. Így került az asszony a gyermekkel Jósvaiékhoz, majd amikor Bederik Duri körülöttük kezdett szaglászni, átmentették őket az alsó ház családjaihoz, aztán a fölső házba került, majd vissza a középsőbe, nem volt Rácpácegresen egyetlen család sem, amely nem bújtatta volna, ha csak fél órára is. Eljött a karácsony, a lányok ezüstpapírral borított diót, cérnára fűzött pattogatott kukoricát aggattak a fenyőágakra.
Anna az ablaknál ül és nézi a hóesést. Alkonyodik és a harang is megszólalt már. Wolfgang nyugovóra tér, Anna is szobájába távozik, ám alighogy ez megtörténik valaki zörgetni kezd a kapun. Egy zsoldos kapitány kér bebocsátást és szállást éjszakára a király nevében. Wolfgang ridegen fogadja a kihívóan viselkedő hívatlan vendéget, de a vendégjogot nem tagadhatja meg. Rotarides kényelembe helyezi magát, a ház ura pedig valami ennivaló után néz a számára. Amint Wolfgang eltávozik a pincébe, Anna bújik elő. Zámbó Jimmy : Te vagy nékem az az asszony dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Hamar kiderül: a fiatal asszony nem a hóesést, hanem a zsoldos katonát nézte az ablakból, aki fagyban és hóesésben rendíthetetlenül ott állt a téren, csakhogy Annát láthassa. Rotarides kedveskedve szól az ifjú feleséghez, akit férje félig gyermekként, félig rabként tartott a régi boltívek alatt. A jelenetet Wolfgang visszatérése szakítja félbe, Anna még idejében besurran a szobájába. A ház ura semmit sem sejt az iménti jelenetből, de mégsem nyugodt. Rotarides jókedve viszont féktelen. Hinko újabb két hívatlan vendég érkezését jelenti be.
Az operát külföldön nem játszották, 1947-ben a Szegedi Nemzeti Színház viszont műsorra tűzte, majd az Operaház az 1950-es években még egyszer felújította. Azóta eltűnt a repertoárról ez a jobb sorsa érdemes remekmű. A Magyar Rádió két alkalommal készített felvételt a műből. Az 1957-ben, a szerző dirigálásával készültet 2001-ben CD-n is megjelentették. A felvétel érdekessége, hogy a női főszereplő azonos a 14 évvel korábbi ősbemutatón is fellépő Osváth Júliával. Az opera szereplői és helyszínei [ szerkesztés] Szereplő Hangfekvés Az ősbemutatón Wolfgang, lőcsei polgár basszus Koréh Endre Anna, a felesége szoprán Osváth Júlia Rotaridesz, zsoldoskapitány tenor Rősler Endre Hinko, szolga Szabó Miklós Első színész Laurisin Lajos Második színész Komáromy Pál Az őrség parancsnoka bariton? Egy őr Kórus: városi őrség (férfikar) Történik: Lőcse városában a XV. Az asszony az asszony videa. században Színhely: Wolfgang otthona Játékidő: 1 óra Az opera cselekménye [ szerkesztés] A tél közepén Lőcse városában hóvihar tombol, Wolfgang, a hajdani kereskedő, meleg otthonában szánakozva gondol egykori kollégáira, akiknek most is úton kell lenniük áruikkal.
Az opera zenéje [ szerkesztés] Kenessey nem többre törekedett, mint hogy a prózai szöveget körüllengő atmoszférát zeneileg visszaadja. A történelmi környezet is atmoszférát fest, de mint már említettem a darab légkörével inkább a XX. század elejét idézi. Erről tanúskodnak a zenei megoldások is: Rimszkij-Korszakov, Debussy, Puccini, Bartók hatását fedezhetjük fel. Az énekszólamok által is megszólaltatott pregnánsabb témákat először mindig a zenekar adja elő. A szereplőket jellemző dallamok vissza-vissza térnek, de nem terhelik a hallgatót mély lélektani elemzésekkel. Az énekszólamok mondikusan parlandósak. A tenorszereplő zárt számai Puccini hatását mutatják: a zenekar fölött deklamál az énekes. Egyes esetekben azonban operettszerű ariosókkal találkozunk. Egy csodálatos asszony sorozat tartalma, epizód lista » Oldal 4 a 5-ből » Csibészke Magazin. Az operában egyes részletek kifejezetten a balett divertimento hangján szólalnak meg. Ezek a színpadot ábrázolják, annak stilizált, koreografált világát. nem tűnek mesterkéltnek: beleillenek a nem realista, meseszerű karakterek jellemrajzába.
Értékelés: 222 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A székely asszony a világon mindent a visszájára csinál. Férje egy ravasz csellel megszabadul tőle. Az ördög veszi a nyakába, de nem tudja lerázni. Az ördögöt egy katona szabadítja meg, ezért az ördög hálából királyt csinál belőle. A műsor ismertetése: Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el. Évadok: Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! április 7. - csütörtök április 14. - csütörtök TV2 06:55 07:05 07:20 07:30 07:40 07:35 07:50 07:55 08:05 08:20 08:25 09:40 09:50 09:55 10:10 10:20 10:25 10:35 07:00 07:10 07:25 07:30