A szakdolgozatkészítés kari szabályait a kari honlapon elérhető tájékoztatók tartalmazzák. A szakdolgozat megvédésére a záróvizsgán kerül sor. A végbizonyítvány (abszolutórium) megléte, valamint az eredményes szakdolgozati bírálatok nélkül záróvizsgára nem kerülhet sor. Amennyiben a szakdolgozat minősítése vagy a védés eredménye elégtelen, új szakdolgozatot kell benyújtani Szakdolgozat leadási határidő: 2022. április 26. Záróvizsga-időszak: - Alapképzés nappali: 2022. június 9-11. - Alapképzés levelező: 2022. június 9-11. Szakdolgozat | Pécsi Tudományegyetem. Szakdolgozati témaválasztási segédlet Tájékoztató a BSc szakdolgozatok leadásáról Segédlet a szakdolgozat elektronikus feltöltéséhez Segédlet az online források eléréséhez A szakdolgozattal kapcsolatos tudnivalók: BSc szakdolgozat elkészítésének követelményei Módszertani útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez BSc szakdolgozat ajánlott sablon Szakdolgozat bírálat - BSc képzés Nyomtatványok: Témaválasztási nyilatkozat Témaválasztás módosítási nyilatkozat Szakdolgozati konzultációs lap (A konzultációk alapján az oktató rögzíti a jegyet Neptunban, nyomtatvány leadása nem szükséges. )
azonos hosszúságúnak és azonos jelentőségűnek kell lennie az érvelés szempontjából egy fejezeten belül maximum 4-5 nagyobb egység esetén tudja az olvasó a belső struktúrát áttekinteni Fő- és alfejezetek Mikro struktúra – A bekezdés Egy bekezdésen belül az anyagok sorrendje általában a következő formát követi - Téma (Topic) - az 1. 'téma mondat' teszi világossá, mire irányul és fókuszál a bekezdés - Test (Body) - okfejtés, indoklás, kidolgozás, elemzés vagy bizonyítás - Csomagolás (Wrap) - az utolsó mondat teszi világossá a bekezdés vonal feletti üzenetét, valamint írja le a konklúziót Gyakori hiba, hogy egy másik szerző nevével kezdenek bekezdést Pl.
Záróvizsga-időszak: 2022. június 9-11. Szakdolgozatok | Pécsi Tudományegyetem. Szakdolgozati témaválasztási segédlet Tájékoztató az MSc szakdolgozatok leadásáról MSc szakdolgozat elkészítésének követelményei Módszertani útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez Szakdolgozat bírálati lap Segédlet a szakdolgozat elektronikus feltöltéséhez MSc szakdolgozat ajánlott sablon Segédlet az online források eléréséhez Nyomtatványok: Jelentkezési lap szakdolgozati témára Témaválasztás módosítási nyilatkozat Konzultációs nyilatkozat (A konzultációk alapján az oktató rögzíti a jegyet Neptunban, nyomtatvány leadása nem szükséges. ) Titkosítási kérelem / Request for Confidentiality (Elegendő a szakdolgozat Neptunba történő feltöltésekor nyilatkozni erről! ) Szakdolgozat eredetiségi nyilatkozat Kérelem az MSc szakdolgozat késedelmes benyújtására | Request for late thesis/disseration submission
Header menü INTRANET PTE Telefonkönyv Neptun Office 365 Webmail Moodle Kapcsolat Magyar English Tudnivalók Hírek Események Első lépések Orientációs Nap Mentor rendszer Étkezési lehetőségek Szállás és kollégium Könyvtár Karrier Iroda Egészségügyi szolgáltatások Támogató Szolgálat Kompetenciamérés Pécsiközgáz életérzés Évfolyamok, közösségek Gólyatábor Gólyabál Felező Végzősök estje Majális Októberfest Fészek BLOG Pécsiközgáz Alumni VÁLLALKOZZ, legyél Startupper!
A célszerű és tudatos metszéshez nélkülözhetetlenek az alapvető elméleti ismeretek, valamint az, hogy figyelemmel kísérjük növényeinken a metszés hatását. Nem metszési recepteket, hanem általános szabályokat szeretnénk az olvasók elé tárni, amelyeket az adott környezetben élő, adott növényekre kell alkalmazni. Forrás: Kertészet és Szőlészet, 2008. 01. 31, 02. 14. Rendelkezésünkre bocsátotta dr. SIpos Béla Zoltán. bokrétás termőnyárs mandula Hol képződik a gyümölcs? A tudatos metszés alapvető eleme a rügyek és a termőrészek ismerete. Pontosan kell tudni, hogy az egyes gyümölcsfajok milyen típusú termőrüggyel rendelkeznek, azok hogyan ismerhetők fel, hol helyezkednek el? Metszési útmutató házikertekbe. Nagy általánosságban kétféle rügyet különböztetünk meg, a hajtó rügyet, amelyikből hajtás lesz, és a termőrügyet. A termőrügynek két változata van. A virágrügy a hajtásrügyektől jól megkülönböztethető, mert azoknál lényegesebben duzzadtabb, kerekded, gömbölyű, rendszerint nem simul a vesszőhöz. Mindig a vessző oldalán található, egyesével, csoportosan, vagy hajtásrüggyel közös alapon (őszibarack vegyes rügycsoportja).
Amikor a rügyek duzzadnak, már megkezdődhet a metszés, hiszen ilyenkor megindul a nedvkeringés, a sebek gyorsabban beforrnak, tehát nincsen olyan nagy veszélye a gutaütésnek mint télen. De a tenyészidőszakban az őszibarack bármikor metszhető, különösen ajánlott a pirosbimbós állapot. Hány szálvesszőt hagyjunk? A szakirodalom szerint mérjük meg a fa törzsének területét. Egy négyzetcentiméterre nagyjából egy darab szálvessző maradjon. Ha az őszibarack fa 100 négyzetcentiméter, akkor nagyjából 100 darabot hagyunk. A metszést fentről lefelé és kívülről befelé érdemes elvégezni. A teljes értékű termővesszők lehetőleg ne távolodjanak el a vázszerkezettől, a visszametszést lehetőleg kerüljük. Lehetőség szerint mindig az eredeti vezérvesszőt válasszuk, neveljük, azok konkurenseit távolítsuk el. Így történik az idősebb gyümölcsfák ifjítása - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. A másodrendű elágazásokat érdemes megritkítani. Lehetőleg azokat az egyéves erős vesszőket hagyjuk meg, ami közvetlenül a vázágból nőttek ki. Ha a kétéves letermett gallyakat le tudjuk váltani egyéves vesszőkre, akkor azokat tőből eltávolítjuk.
A példában említett almafánál ez 400 kg gyümölcsöt jelent. Képzeljük csak el, mit érhetünk el, ha a kertünkben 5 különböző gyümölcsfát is ültetünk! A termőre metszés alapelvei A frissen (ősszel vagy tavasszal elültetett és a még nem termő gyümölcsfákat alakító metszésben kell részesíteni. A teherbíró, termékeny fának a központi, függőleges tengelye körül négy-öt oldalvezérágra van szüksége. Felkopaszodott őszibarack metszése könyv. A fővezérágat hosszabbra, az oldalvezérágakat rövidebbre messük vissza, így kúpalakú korona alakul ki. A termő, idősebb gyümölcsfák koronájának metszésénél arra kell törekedni, hogy annak minden részét érje a napsütés és a permetlé is eljusson minden elrejtett zugba! A helyesen megmetszett korona szellős, nem túlságosan sűrű, de nem is kopasz. E cél elérése érdekében a koronából tőből kimetszük a befelé törekvő vesszőket és gallyakat: azokat, amelyek egymást keresztezik vagy túlságosan sűrűen állnak. Ha az ágak csúcsán több vessző versenyez egymással, akkor a legerősebbet hagyjuk meg, a többit tőből kimetszük, de a megmaradt vezérvesszőt is a felére bekurtítjuk!