Fontos lenne a művelődéstörténet oktatása, ami jobban lekötné a figyelmet: például hogyan utaztak régen, milyen szokások voltak, hogyan teltek a mindennapok. " "A Jedlik gimnáziumban a kilencvenes években tanítottam óraadóként. Zanati Béla igazgatónak erős konszolidáló szerepe volt a vállaltan --mert vállalható volt -- különféle világnézetű emberek körében. Wikizero - Cserhalmi Erzsébet. Az oktatás jelenlegi helyzetét pályaelhagyások, a helyettesítésekkel megnövelt óraszámok, feszültségek, átszervezések jellemzik. Kicsi a pálya presztízse, ám felnőttekkel beszélgetve mindig kiderül: mindenkinek voltak jó tanárai. " Cs. A.
Nemzedékeket oktatott irodalomtanításra, irodalmi tankönyveket, tanulmányokat, cikkeket írt Cserhalmi Zsuzsa egyetemi adjunktus évtizedeken át. A nyolcvanas években a Magyar Televízió Iskolatelevízió műsorában, a kilencvenes években a Duna Televízióban tartott magyar irodalmi órákat. Tanított az ELTE Bölcsészkarán és vezető tanárként a Radnóti Miklós Gimnáziumban. Cserhalmi Erzsébet. Óraadóként, heti három alkalommal jelenleg is oktat az Erzsébet Királyné Szépészeti Szakgimnáziumban, miközben tudja, a diákok manapság nem vagy alig olvasnak. Cserhalmi Zsuzsa anyai nagyszülei költöztek Csepelre, az Ófaluban építkeztek. Gyerekkorát a kispesti Wekerle telepen töltötte, ahol elvégezte az általános iskolát, majd a Jedlik Ányos Gimnáziumban érettségizett. "Tizenhárom-tizennégy éves lehettem, amikor érdeklődésem megerősödött az irodalom iránt. Ebben nagy szerepet játszott kiváló magyartanárom, osztályfőnököm, Lakóczai Lászlóné, Kati néni, aki nem engedte, hogy ne legyek irodalmár. A hatvanas években történt, hogy megmutatta az Élet és Irodalom című hetilapot, amelyből sok mindent megértettem – ha nem is feltétlenül értettem -- arról a korszakról.
Díner Tamás és Kincses Károly beszélgetését természetesen rögzítettük, így ma a Mai Manó Online Fotóegyetem új előadásában ezt a programunkat láthatjátok. Fotó: Németh Dániel: Díner Tamás a Mai Manó Ház Képes Beszéd előadásán, 2016. február 11. Az 1946-ban született fényképész és reklámfotós 1964-ben érettségizett fotó-optikai szakközépiskolában. Ezután az Ofotértnál és a Látszerész Ktsz. -nél dolgozott. 1971-től publikálja képeit. Portréit elsősorban zenészekről, énekesekről és színészekről készíti. Több hanglemezborítóhoz és kazettafedélhez készített sztárportrékat. Schäffer Erzsébet egy évekkel ezelőtti cikkében azt írta róla, hogy ő az utolsó magyar sármőr, aki minden egyes gesztusával – így a fotóival is – letűnt világot keres, melyben a férfi az férfi, a nő az nő, a munka szenvedély, a fényképek pedig beszédes hangulatok. Egyetlen kattintásban benne van az elkapott pillanat esszenciája. Egy fénykép nem puszta látvány, nem egyszerű vizuális kalandozás a fények és árnyékok, a világosak és sötétek, a színek és feketék birodalmában.
"Zeneidő mikor az élet bocsánatot kér azért, amilyen máskor. " Az egyik legközelebbi barátja meséte róla: Ákos irtózott attól, hogy terhére legyen valakinek. Bármiképp. És úgy tudott figyelni emberekre, ahogy csak nagyon kevesek. Sok művész van, akiről tudható, a magánéletben ellentéte mindannak, amit a művészete képvisel. Fodor Ákos esetében azonban az emberi jellem és a versek harmonikus egységet alkotnak. Az életéről kevés adatot találni. "Születtem Magyarországon, a huszadik század közepetájt, Szálasi és Rákosi között: 1945. májusában. Három és féléves koromtól olvasok és írok, hatéves koromban kezdtem zongorázni. Első teljes szerelmemet 16 éves koromtól élhettem meg. Biológiai családomat, amint csak tehettem, "elbocsátottam"; Választott Családom viszont akár népesnek is mondható" – mondta a már említett interjúban. Fodor Ákos és Podonyi Hedvig Fotó: Díner Tamás E választott családba tartozhatott Pilinszky, akit csodált, tisztelt, és akivel személyesen is bensőséges kapcsolatot ápolt.
"Szabadon fuldokló" fotóriporterként jellemzi magát a hetvenes–nyolcvanas–kilencvenes évtizedekből, utalva a "szabadúszó" ismert kifejezésre. Azonban e szabadúszás egyben függetlenséget is jelentett, melyet az e kiállításon látható képek is igazolnak. Beszélgetés közben elvezet kedvenc képeihez is, A fekete tojás és a Szárnyas angyal című művekhez, és készségesen áll előttük is a kamera elé. (Ilyen az, amikor a hóhért akasztják. ) Díner Tamás fotókiállítása 2016. szeptember 30-ig látogatható. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. Vizuális kalandozások Sztárművész kiállítása és döbbenetes ukrajnai háborús felvételek is gazdagítják a félszáz tavaszi tárlatot a Budapest FotóFesztiválon. 2022. március 25. Digitális nomádok 2. 0 Egyre több ország igyekszik magához csábítani a nagyvilág home office-ban dolgozó digitális munkásait; sokan már jogszabályi hátterüket is megalkották.
A kegyhely az elcsendesülés, az elmélyülés helyszíne Máriapócson. Aztán interjú készült – többek között Díner Tamás – fotóművésszel, a hazai zenei fotózás egyik emblematikus alakjával. Csaknem kétszáz lemezborító fűződik a nevéhez. Ő fényképezte az első Kaláka- és az első Skorpió-albumot is. Soha nem tanult fotografálni. Szerinte a fotózást vagy érzi az ember, vagy nem. Díner Tamás egyébként Kisvárdán született, ahol ugyancsak körbenézett a Partitúra stábja – Miklósa Erika és Batta András vezetésével. Nem hagyták ki itt a Weiner Leó Zeneiskolát sem, és a rangos eseményről is forgattak, a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról. S ha Partitúra, akkor a zene sem maradhat ki, így hallhatjuk a carPEDIGnem duót, akikről a napokban már beszámoltunk a Hutanu Emil kisfilmjéből, a szombati műsor előzetéséből az is kiderül, kik készítik a Partitúrát, milyen a hangulat a forgatásokon: A Partitúra Kisvárdán és a Nyírségben kalandozó adása ide kattintva nézhető vissza. Fejléckép: Miklósa Erika és Batta András (fotó: Gál Bereniké / Fidelio) Kapcsolódó "Zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból" A carPEDIGnem formációt 2014-ben hozta létre Karap Zoltán, a filozófia doktora, szerkesztő-újságíró és Dézsi Darinka színművész.
Nagyon gyászolom, hogy kiment a divatból a nagylemez, mert a CD-tok már túl kicsi, az nem mutat olyan jól, mint a 30×30 centi. De sikerült már az is, a legújabb tihanyi kiállításomban van CD-borító is megmutatva. Milyen képeket állít ki? Portrék, könyvborítók, lemezborítók – egyszóval kiállítási képek. Gyakorlatilag olyanok, amiket nagyképűen a művészi munka alá tudok sorolni, amit úgy érzek, hogy egy kiállítóterem falán megállja a helyét. Olyan képek, amiket az ember magának csinál, mert egy idő után kialakul, hogy mit szeretne. Nekem nagyon tetszenek bizonyos tükröződések, apróságok, a megvalósításban pedig mindig arra törekedtem, hogy képzőművészeti szintűek legyenek, fotós eljárással elkészítve. A kiállítási fotók nem megfesthetők. Különleges kivágásai az életnek, amiket csak egy fotográfus képes megörökíteni. Fekete tojás Ezek szerint lehet direkt kiállítási képet fotózni? Persze. Minden kiállításomnak van egy fő képe: ilyen volt tíz évvel ezelőtt a fekete tojás, négy éve a szárnyas angyal, ami voltaképpen egy motor nikkelezett hátsó lökhárítójában tükröződő kandeláber.
Két alvása között éppúgy beszélgettünk, mint ahogyan közel harminc éven át szoktunk. Még ugrattuk is egymást. Azt persze nem állítom, hogy minden egyes percben könnymentes derűvel tudtam kísérni őt, de a helyzet – végtére is – természetes módon adta magát. Valamint, ha valaki ilyen nagy útra készül, nem nehezíthetjük a dolgát saját önző nyavalygásunkkal. Pénteken este sikerült kiülnie egy kis időre kedvenc foteljébe, jólesően megsörözött, cigarettázott, és másnap, 2015. február 21-én, szombaton délután ment el. Csendesen, méltósággal, simogatással. Kedves Vízivárosából, ahol életének csaknem negyven esztendejét töltötte. " Kurucz Adrienn Kiemelt kép: Podonyi Hedvig