Továbbá, a szabadföldi, kerti krizantém virágai rendszerint kisebbek, mint az egyéves cserepes fajtáké. Azonkívül, hogy az egyik fajta az ideje lejártával elpusztul, míg a másik fennmarad, nincs jelentős különbség a kettő között, ha csupán azt szeretnénk, hogy a virágágyásunk ősszel is színpompás legyen. Az évelő krizantém gondozása Még a tél viszontagságaival sikeresen dacoló évelő krizantémnak is szüksége van némi odafigyelésre és gondoskodásra, hogy túlélje a zord, fagyos időjárást. Elvirágzás után az edényes krizantém elnyílt virágait metsszük le, majd jól előkészített, jó víz elvezetésű talajba ültessük el. Késő ősszel a szárait visszametszhetjük a talaj szintjétől kb. 5 cm-re. Árvácska, százszorszép, nefelejcs, eladó. Erős gyökerű, nagy árvácskák olcsón.. A talajra terítsünk szét egy réteg talajtakaró mulcsot. Arra ügyeljünk, hogy közvetlenül a krizantém tövénél ne halmozzuk a mulcsot túl magas kupacba, mert ez rothadást idézhet elő. Ezt követően már jól ellesz a növény egészen tavaszig. Hogy a növény erős, egészséges maradjon, és meg is fiatalítsuk, pár évente tőosztással szaporítsuk.
Hőmérséklet igény esetében lényeges, hogy a fokozatosság elvét kövessük, a szobai hőmérsékletnél magasabb, körülbelül huszonhat fok körüli hőmérséklet felel meg számukra. Ha nem melegágyban vagy fólia alatt neveljük, tegyük az ablakba, ahol a fűtőtest és az üvegen átjövő nap melege segít a melegen tartásban. Szellőztetés igény: mivel a palántáknak speciális a páratartalom igénye, szükséges a megfelelő szellőztetés, mellyel a pára és szén-dioxid mennyiséget szabályozhatjuk. Szabadföldi krizantém fajták érési sorrendben. Fényigény: mint minden növénynél, a palánta nevelésnél is a jó fény biztosítása, edzettebb, erősebb, zöldebb palántákat eredményez, így kiültetésnél kevésbé viseli meg a változás a növényeket. A palántanevelés során kisebb adagú, de gyakori öntözésekkel biztosíthatjuk a megfelelő vízellátást. Ha az éppen fejlődésnek indult növénykék nem jutnak elég vízhez, vagy nem megfelelő időben kapják azt, hamar kiszáradnak. Előfordulhat szélhatás is, amikor a tálca, a növénytömeg szélén lévő palánta nem úgy fejlődik, mint a többi, mert neki jut a legkevesebb fény, vagy víz.
Ha zsibbad a jobb vagy bal keze, az krónikus betegség tünete is lehet - orvos derítheti ki az okát, de addig is, mutatjuk, mit tehet a tünetek enyhítése érdekében. Mi is az a zsibbadás? A zsibbadás tulajdonképpen a tapintás ideiglenes elvesztése vagy csökkenése. Kar zsibbadas ejszaka. Idegrendszeri háttér a zsibbadás mögött. Hátterében az idegek "összenyomódása", sérülése vagy roncsolódása állhat, de az is okozhat zsibbadást, ha nem jut elegendő vér az adott testrészhez (ez a kétjelenség általában együtt jár). A zsibbadás a legtöbb esetben rövid időn belül magától is elmúlik, nem kell miatta aggódni. A hosszabb ideig tartó, esetleg rendszeresen visszatérő, a hétköznapi tevékenységeinket is akadályozó zsibbadással viszont mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hiszen a zsibbadás súlyos, krónikus betegség tünete is lehet. Mi okozhat kéz zsibbadást? Zsibbadást okozhat többek között egy kényelmetlen testhelyzet, a hideg, a kéz vagy az ujjak sérülése, a fáradtság, a B12 - és a magnéziumhiány, de a diabétesz, a szklerózis multiplex vagy a pajzsmirigy-alulműködés is.
A pajzsmirigy betegségei közvetetten a kéz zsibbadásával is jelentkezhetnek, erre azonban az érintettek közül nem sokan gondolnak. Pedig az időben felállított diagnózis a kezelésben is nagy segítséget jelent. Enyhébb esetben a zsibbadás mindössze éjszaka fordul elő. Gyakran magyarázzák elfekvéssel, később azonban már nappal is jelentkezik, majd idővel érzéskieséssel is párosul. A finommozgások egyre nehezebben működnek, az adott területen akár izomsorvadás is elindulhat. Mi állhat a háttérben? Meglepő kiváltó ok A felső végtagokat érintő, főként éjjelente fokozódó fájdalom és zsibbadás a carpalis alagút-szindróma leggyakoribb tünete. Sokan azonban nyaki gerincszakaszból eredő problémára gyanakszanak, így elsőként a reumatológiára kérnek beutalót. Pedig az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása tehető felelőssé a kézzsibbadásért. Váratlan okok húzódhatnak meg a kéz zsibbadása mögött. Fotó: Getty Images A csuklóalagútban megnövekedett nyomást gyakran okozza megerőltető munka, az adott területen autoimmun eredetű gyulladás vagy ödéma kialakulása, továbbá valamilyen sérülés.
A zsibbadás, érzéketlenség egyéb okai Bármely felszíni ideg nyújtása vagy egy könnyen elérhető idegre nehezedő helyi nyomás okozhat zsibbadást. Nyaki probléma gyakran növeli a karba futó idegekre nehezedő nyomást, különösen a REM fázisban, amikor a nyak izmai a legernyedtebbek. Hasonlóképpen sok isiászos beteg (a lumbális, azaz ágyéki résztől induló ülőideg mentén jelentkező fájdalom) arra ébred, hogy erősebb a fájdalma az éjszakai alvás után, ha a testhelyzete nyújtotta ezt az ideget. Sokan szokatlan vagy kényelmetlen kartartásban alszanak, például karjukat a fejük alá vagy fölé helyezve. Ez a helyzet gyakran nyújtó jellegű nyomást fejt ki a nyaktól a váll és kar irányába futó idegekre. Mindezeket a közönséges bénulásokat el lehet kerülni, ha odafigyelünk, hogy milyen helyzetben és milyen felületen alszunk el. Forgolódás egész éjjel? Mi lehet az ok? Alvászavarok egyik oka: éjszakai lábgörcs Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek.