Hunyadi János rigómezei veresége Az előzmények A második rigómezei csata 1448. október 16-20 között zajlott II. Murád török szultán és Hunyadi János kormányzó között. Ez a csata volt Hunyadi legnagyobb veresége a törökök ellen, pedig azért indította a hadjáratot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért, amelyben II. Ulászló király is elesett. A magyarok abban bíztak, hogy a balkáni népek felkelései szétforgácsolják a szultán erőit, így képesek lesznek legyőzni. Ennek eredményeképpen Hunyadi úgy hatolt egyre mélyebben az ellenséges területen, hogy nem biztosította a megfelelő támogatását. A magyar kormányzó megállapodott II. Második rigómezei csata (1448). László havasalföldi vajdával és Szkander béggel, hogy seregeiket egyesítsék, de ebben megakadályozta őket Brankovics György szerb despota, aki a szultánt is tájékoztatta a magyarok hadmozdulatairól. Hunyadi őt is szerette volna megnyerni, de nem hajlott az egyezségre. A csata Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án történtek, amikor a seregek felsorakoztak egymással szemben.
1448. október 19. Szerző: Tarján M. Tamás "Nem beszélek sokat: nem szavak teszik vitézzé az embert. A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér. " (Hunyadi János) 1448. október 19-én ért véget a három napig tartó második rigómezei ütközet, mely során a Hunyadi János vezette magyar-havasalföldi koalíció serege döntő vereséget szenvedett II. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) hadaitól. A törökverő hős által vezetett sikertelen hadjárat volt az utolsó keresztény kísérlet a Duna irányában terjeszkedő oszmánok Európából való kiűzésére, tehát a rigómezei fiaskó megpecsételte a balkáni keresztény államok sorsát. ORIGO CÍMKÉK - második rigómezei csata. Hunyadi, miután 1442-ben Erdélyben, majd az 1443-44-es hosszú hadjárat során a Balkánon is sikeresen harcolt az Oszmán Birodalom tartományi seregei ellen, pápai buzdításra elvállalta egy keresztes háború vezetését, ám 1444. november 10-én, Várna mellett katasztrofális vereséget szenvedett II. Murád főerőitől. Az I. Ulászló király (ur. 1440-1444) életét követelő ütközet után Hunyadi kénytelen volt védekezésre berendezkedni, a kormányzói tisztség megszerzése után pedig a Felvidéken garázdálkodó huszitákkal, és III.
1448. október 19. | Véget ér a második rigómezei csata 2020-10-16 Egyéb, Friss hírek, Történelem 0 "Nem beszélek sokat: nem szavak teszik vitézzé az embert. A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér. "(Hunyadi János) 1448. október 19-én ért véget a három napig tartó második rigómezei ütközet, mely során a Hunyadi János vezette magyar-havasalföldi koalíció serege döntő vereséget szenvedett II. 1448. október 19. | Véget ér a második rigómezei csata. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) hadaitól. A törökverő … Tovább...
Frigyes császárral (ur. 1440-1493) is meggyűlt a baja, ennek ellenére mégsem mondott le egy újabb támadó hadjárat szervezéséről. Miután Magyarország egymaga nem rendelkezett kellő erőforrással a Balkán felszabadítására, a hadvezér a félsziget keresztény népeire alapozta hadjárata sikerét; úgy számolt, hogy előrenyomuló seregét szerb, bolgár és román önkéntesekkel egészíti majd ki, és egyetlen ütközetben döntő csapást mér a szultán főerőire. A merész kísérlet 1448-as végrehajtásához természetesen szerencsére is szükség volt, hiszen Magyarország azért tudta viszonylag hamar kiheverni a várnai fiaskót, mert II. Murád seregei Makedónia, Hellász és Albánia területén voltak lekötve. Utóbbi állam az 1448 őszén megindított hadjárat szempontjából is fontos szerepet játszott, Kasztrióta György albán fejedelem – vagyis Szkander bég – eredményes küzdelme ugyanis Hunyadinak is reményt és bátorságot adott. A törökverő hadvezér az év során előbb II. László havasalföldi vajdával, majd Szkander béggel is szövetségre lépett, Brankovics György szerb despotát azonban nem tudta megnyerni ügyének, mivel egyrészt igen rossz viszonyt ápolt vele, másrészt az uralkodó a magyar befolyás növekedésétől sokkal inkább tartott, mint az oszmán hódítástól.
A várnai (bulgáriai) csatában vesztette életét I. Ulászló magyar és lengyel király, miután meggondolatlanul nekitámadt a janicsárok rendkívül fegyelmezett hadtestének, amelyen a keresztény lovagi sereg lendülete megtört. Maga a fővezér, Hunyadi János is alig tudott megmenekülni a csatából, amely után Vlad Dracul havasalföldi vajda fogságába esett. Csak Hédervári Lőrinc nádor fenyegetésére engedte szabadon Hunyadit a "Drakula". A várnai csatában tulajdonképpen két civilizáció csapott össze: a magyar és lengyel király csapatait a legkülönbözőbb keresztény országok harcosai alkották. Lengyelek, magyarok, rutének, vlahok, horvátok, csehek, bolgárok, pápai lovagok, bosnyákok egyaránt felsorakoztak az oszmánokkal szemben, akik a Kelet népeit egyesítették a Nyugattal szemben. A csata a magyar hadvezér, Hunyadi János kudarcát is jelentette, miután a korábbi hosszú hadjáratban, 1443-44-ben így hiába ért el átmeneti sikereket, 1444-ben összeomlott az az álom, hogy a törököket ki lehet szorítani a Balkánról.
565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt...
1103 Közép-magyarországi országrész > Közép-magyarországi régió > Budapest főváros Budapest, X. kerület fővárosi kerület irányítószáma: 1103 Közép-magyarországi országrész (HU1) Közép-magyarországi régió (HU10) Budapest főváros (HU101) Székhelye: Budapest Budapesti kistérség (3101) Székhelye: Budapest Kelet-pesti járás (010 1) Székhelye: Budapest, X. kerület Terület: 3249 hektár Lakónépesség: 79160 fő --- 38493 lakás KSH kód: 10700 térkép
Irányítószám kereső Találat: 47 irányítószámból 1-20-ig megjelenítve 10. kerület Település: Budapest, X. Irányítószám: 1105 Közterület: Ászok utca Közterület: Bánya utca, Az utca többi része. Közterület: Bebek út Közterület: Bolgár utca Közterület: Cserkesz utca 2-46. Közterület: Cserkesz utca 1-41. Közterület: Előd utca Közterület: Előd köz Közterület: Gergely utca 2-32. Közterület: Gergely utca 1-27. Közterület: Gitár utca 2-20. Közterület: Gitár utca 1-19. Közterület: Halom köz Közterület: Halom utca, Az utca többi része. Közterület: Harmat utca 14-48. Közterület: Harmat utca 11-25. Közterület: Harmat köz Közterület: Havas Ignác utca Közterület: Ihász utca 27-29. Közterület: Ihász utca 2-18. Budapest X. kerület 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108