Sebestyén Balázs első könyve kilóg a sztárkönyvek sorából. Könnyű sztorizás helyett az élet nagy kérdéseire keres választ. Érdekes, hogyan vélekedik mindezekről egy harmincas évei elején járó fiatalember. Érzelmek, titkok, vívódások és csalódások között vezet végig, mi pedig csak álmélkodunk: "Ez hát az igazi Sebestyén Balázs! " A tévés műsorvezető búcsút vett a könnyed csevegéstől, és elgondolkodtató mélyinterjúkat készített. Hevesi Tamással a szabadságról, Petrezselyem Józseffel a pránanadiról, Domján Lászlóval az emberi elme lehetőségeiről, Ernyey Bélával az önkifejezésről, Nagy Bandó Andrással a szellemi hagyatékról, Joó Istvánnal az állati párhuzamokról, Wollák Zsuzsával önmagunk elfogadásáról beszélgetett. Ön miről szokott csevegni a barátaival? Sebestyén balázs könyv ajánlata. Balázs első írása jó téma lehet.
Az E-mentes Övezet életmód rovat a Rádió 1 Balázsék műsorblokkjában folytatódott, nem kisebb érdeklődéssel, mint korábban. Talán ismerősen cseng a "Helló Gábor, vagy ahogy mi hívjuk, Bio Gabi, hogy vagy és milyen témát hoztál ma nekünk? " – kérdés, amellyel Balázs gyakran nyitja a rovatot. Hála a kedves Hallgatóknak, érdemes volt folytatni az egészségről, étrendről, élelmiszerekről való beszélgetéseket, amelyek – remélem, már sokan megszokhatták – kilépnek a klisék világából, sőt kiléptetik a kedves Hallgatót is a komfortzónájából. Éppen ez is a céljuk. Közkívánatra született az E-mentes övezet 2., avagy több mint reggeli: amelyben elérhető a műsorban elhangzott számtalan hasznos szakmai információ, tanács, megoldás és ötlet a határainkon innen és túl élők számára, olvasmányos, közérthető, kibővített formában, csokorba gyűjtve, receptekkel együtt. Sebestyén balázs könyv. KÖNYV AJÁNLÓ Az E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma? című első riportkönyv 2016-ban jelent meg. Sikerült e nem rövid könyvbe sok információt, tanácsot belesűríteni, azonban lehetetlen volt minden, a műsorban felmerülő témát tárgyalni.
E-mentes övezet 2. extra tartalommal: keresse a könyv 10. oldalán az elérhetőségeket!
Jegyezzük meg az alábbi dátumokat, melyek egymást követik a naptárban, de mindegyik nap más szempontból fontos: október 31-e: Halloween november 1-e: Mindenszentek november 2-a: Halottak napja Van aki úgy tudja, hogy Mindenszentek és Halottak napja ugyan az az ünnep. Talán onnan ered ez a tévhit, hogy a protestánsok Mindenszentekkor az elhunytakról emlékeznek meg. De hogy jön ide Halloween? Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween ünnep ami angolul all hallows' evening, azaz "minden szent estéje"… Munkaszüneti nap? Kell-e dolgozni Halottak napján, vagy munkaszüneti nap? Halottak napja nem munkaszüneti nap, viszont az őt megelőző Mindenszentekkor Magyarországon nem kell dolgozni. Így mindenkinek lesz elég ideje szerettei sírjának az összerendezésére, hogy Halottak napján minden rendben legyen és csak a mécseseket kelljen meggyújtani. Halottak napja angolul All Souls' Day. Kiejtése angol nyelvterületen: [ɔːl səʊlz deɪ]. Amerikai nyelvterületen: [ ɔːl soʊlz ˈdeɪ] Halottak napja németül Allerseelen (Allerseelentag) Forrás: wikipedia
Halottak napja A halottak napja egy állandó dátumú keresztény ünnep. Minden évben a Mindenszentek utáni napon, november 2-án tartják. Eredetileg a szenvedő egyházhoz kapcsolódó (Ecclesia patiens) ünnep, de mára szinte az egész világon elterjedté vált általános halotti megemlékezés. A tisztítóhelyen lévőkre emlékező ünnep. Ők a szenvedő egyház tagjai. A földi egyház ezen a napon állít emléket azoknak a tisztítótűzben lévő lelkeknek, akik az üdvözülésért szenvednek. Az embereket már a kezdetek-kezdete óta foglalkoztatja az élők és halottak közötti kapcsolat. A két világ közötti "átjárásra" az emlékezésen és a kapcsolódó rituálékon keresztül minden ősi és modern emberi közösségben találunk példát. Európában ezek az ősi szokások a hellenisztikus kultúrák egyes elemeit is tartalmazó római-kelta-germán szokások talaján fejlődtek. A halottakról akkor már több száz éve rendszeresen megemlékeztek a keresztény vallásgyakorlás rituáléjában, amikor is hivatalos egyházi ünneppé vált az első ezredforduló táján.
Halottak napja egyházi ünnep és minden évben november 2-án emlékezünk meg róla. Novembert egyébként szokták mindenszentek-havaként is emlegetni, de erről egy kicsit később. A nevezetes nap latinul: Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum Ebben a cikkben összefoglaltam Halottak napjához kapcsolódóan a legfontosabb információkat, melyeket mindenkinek illik tudnia. Halottak napja egyházi ünnep Azt mondtam a bevezetőben, hogy Halottak napja egyházi ünnep, azonban be kell lássuk, ez a nap már általánosan is az elhunytakról való megemlékezés napja. Kikről emlékezünk meg ezen a napon? Mindenki megemlékezik saját halottairól, elhunyt családtagjairól, rokonairól, szeretteiről. Hivatalosan ez a nap a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja, amikor a "küzdő egyház" a "szenvedő egyházról" emlékezik meg. A keresztény világban erre a napra az emberek rendbe teszik az elhunyt szeretteik sírját a temetőben. Már az emlékezés napja előtt, általában mindenszentekkor kitisztítják a gaztól, virággal, koszorúval díszítik fel és mécseseket gyújtanak szeretteik emlékére, hogy másnapra, amikor a halottaikról emlékeznek meg, minden rendben legyen.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján a temetőkben rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját és megáldják az új síremlékeket. A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000-ben – fél évszázad után – lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel. A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként az apátság alá tartozó bencésházakban.
Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy mindenszentek napja után emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről. Ezen a napon imádságot mondanak az elhunytakért. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. Az eredetileg katolikus ünnepet más felekezetek is átvették. Halloween Halloween gyökerei is a kelta Samhain ünnephez nyúlnak vissza. Úgy vélték, hogy a túlvilághoz vezető kapuk ezen a napon megnyílnak, így azon az elhunytak szabadon átkelhetnek. Így hát hatalmas tábortüzekkel és ijesztő jelmezekkel próbálták meg távol tartani őket. A halloween ünnepet az ír és a skót bevándorlók vitték el Amerikába, és október 31-én tartják. Az írek faragtak először karórépából lámpást, melynek alternatívája lett a mai tökfaragás. Az ünnepkör egyik célja, hogy a szellemek ne találjanak vissza egykori otthonukba, így meg kell téveszteni őket. Ezért bújnak jelmezbe, és festik ki az arcukat az emberek ezen a napon.