A földszinti falak sávozottak, az emeletiek kváderes díszítésüek. A főhomlokzaton ívsoros párkány húzódik a tető alatt. Négy pilléren nyugvó, szegmensíves árkádos középrész lép ki a főhomlokzat elé. Emeleti részén négy pillér tartotta erkély. A főhomlokzat jobb sarkán kör alaprajzú torony. A tornyot ívsoros párkány és csúcsos sisak zár le. A sisakot stilizált virágmotívumok díszítik. A hátsó homlokzat közepén két pilléren nyugvó kocsialáhajtó lép ki a fal síkjából, amelynek a tetején öntött vas-rácsos erkély húzódik. A kocsialáhajtó padozata klinkertéglával borított. A kastély belsejében a hallból lépcső visz fel az emeletre. Az emeleten egy központi helyiségből nyílnak a szobák. A földszinten pedig egymásból nyílnak a termek. (Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára) Forrás: Bocs: A községnek működnie kell. És fejlődnie? Almasy kastély kétpó. Jászkun Krónika (1995. 01. 19. ): 9. Csabai István: Fotóriport. Új Néplap (1997. 21. ): 5. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár L. Menyhért László: A kétpói kastélyüzlet.
Az új lakószobákkal alkalmassá tették a kastélyt vendégek fogadására és elhelyezésére, mivel 1944 előtt a miniszterek, tábornokok, külföldi államférfiak és diplomaták a nyári időszakban gyakran megfordultak a kenderesi birtokon. Bíró- kastély Örményes, Bírómajor magántulajdon fotó: nyár késő délelőtt, délután napfényes kastélytörténet GPS:47. 199948, 20. 560124 Eredetileg a XX. század elején épült. Jász-Nagykun-Szolnok megye kastély. Az 1920-as években emelettel bővítették, ekkor kapta neobarokk jellegét. Biró Mátyás (Kunszentmárton, 1859. – Fegyvernek, 1930. ) vármegyei tisztviselő volt. Ő valószínűleg házasság útján vált fegyverneki birtokossá. Feltehetően a birtokkal együtt jutottak hozzá a Fegyvernek belterületén már akkor, s ma is álló, a szecesszió stílusjegyeit magán hordozó földszintes kúriához. A mai nevén Örményes-Bírómajorban (Örményes 1950-es önállóvá válásáig Fegyvernek külterülete volt) álló, szintén szecessziós stílusú kastélyt azonban már ők emelték — egy régebben ott álló épület kibővítésével — a XX. század elején.
A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család tulajdonában volt a pusztapói birtok. A kastélyt (III. kerület 84. ) Almásy Dénes emeltette a 19. század első felében. A historizálós és romantikus stílusjegyeket is magán viselő épület vadászkastélyként szolgált. A század második felében már a Herczfelder család tulajdonaként tünteti fel a III. katonai felmérés. A család 1938-ban a Szolnoki Cukorgyár Rt. -nek adta el a kastélyt, a mely bérgazdaságot működtetett Pusztapón. A kastélyban a cukorgyár igazgatójának lakását alakították ki. A helybeliek "cukorgyári kastélyként" emlegették az épületet. A 2. világháború után államosított kastélyban általános iskolát hoztak létre. Az 1970-es években a termelőszövetkezet szolgálati lakásait alakították ki az épület falai között. 1995-ben egy nemzetközi vállalkozás, a Brilli Ance Kft. vásárolta meg az ingatlant és kastélyszálló céljára újjították fel a kastélyt, amelyből addigrqa csak a fala és a tetőszerkezete volt meg. Képeslap A szabadon álló, egyemeletes épület összetett alaprajzú.
A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős.