Forrás:
Európában a malmi búza 364, 5, a kukorica 319, 5 euróba, a repce 953, 5 euróba, a takarmánybúza pedig 202 angol fontba került tonnánként a következő határidőre.
Agrofórum Online A hónap elején gyökeres változás állt be a Kárpát-medence időjárásában. Az addigi kimondottan aszályos hónapok után térségenként változóan, de 15-40 milliméter csapadék öntözte a földeket. A változó halmazállapotú csapadékkal együtt néhány napra ismét télies időjárás alakult ki, ami az éppen virágzó gyümölcsféléknek kimondottan rosszul jött. Az éjszakai fagyok kisebb-nagyobb károkat okoztak a mandula, a kajszi és az őszibarack virágaiban. Az okozott fagykár mértéke majd csak később állapítható meg, de emellett termékenyülési problémák is kialakultak, mert a hideg nappalokon a beporzó rovarok sem látogatták a virágzó növényeket. A hideg napok elmúltával már teljes virágzásban van a szilva, színes bimbós az alma és a körte néhány fajtája és a piros ribiszke, de zöldbimbós a cseresznye és a meggy is. Fogászati asszisztensi állás Gödöllőn | Dental.hu. Növényvédelmi szempontból most több károsító veszélyeire kell figyelmet fordítani. A télies és csapadékos időjárás miatt a csonthéjas gyümölcsű fák moníliás virág- és hajtásfertőző betegségének a fellépése a veszélyes, melynek az ilyen meteorológiai körülmények kedveznek.
1000 karakter) • egy link vagy elérhetőség további információkért • egy kép (ha lehetséges) A felhívásról egy korábbi cikkünkben olvashatnak részletesebben. Borítókép: Marija Primacsenko: A dove has spread her wings and asks for peace, 1982
Balatoni Múzeum 1896-os állandó kiállítása - 2. terem. Gyékényfeldolgozás eszközei és gyékényből készült tárgyak. Things made by bulrush. From the permanent exhibition in 1986. Museumhistory.
A gyékény szavunk honfoglalás előtti, ótörök eredetű jövevényszó. Elődeink magát a növényt és a belőle készült szövedéket is a gyékény szóval jelölték. A 15-16. Századi írott és ábrázolt források is tanúsítják, hogy a középkori Magyarországon elterjedt a földre terített vagy ágyon elhelyezett gyékényen való alvás. 1. Gyékény ismertetése A gyékényt "hajós népnek" is nevezik, mert a vízparti növények (sás, káka, nád, gyékény) közül a gyékény szereti a legmélyebb vizet. A gyékény a folyóvizeket nem kedveli, ellenben állóvizekben, korhadó-tőzeges mocsárban egyaránt jól érzi magát. Látványos ismertető jele a barna, tömött, barna buzogánya, amiből kirepülő pihéivel szaporodik. A magról szaporodás mellett tarackoló, vagyis gyökérről is szaporodik. 2. Gyékény részeinek hasznosítása: Buzogány – tűz csiholására, levele – használati tárgyak készítésére, gyökere – lisztet őröltek belőle. 3. Gyékény típusai: Kan gyékény:Buzogányos, közepe kemény bot. Gyékény-, szalma-, csuhétárgykészítő | Hagyományok Háza. Szűz gyékény: Nincsen buzogánya, ezt a fajtát használjuk a tárgyak készítésére.
Gizella fiatalon néptáncos volt, korai lépései több mozgalmas, táncos kompozíciójáról is visszaköszönnek. Légies, elegáns, kalapos nőalakjai a századforduló utolsó egységes művészeti stílusát, a szecessziót idézik, kettős – férfi-nő együttes – kompozíciói viszont a korábbi, romantikus irodalom érzelmesebb történeteit juttatják eszünkbe. A "magas művészetet" képviselő, klasszikus szobrai mellett figurális fonásmódjának kedves, ötletes darabjai a gyermekek számára készült játékok, és díszek, valamint az öltözékkiegészítők, táskák, fonott ékszerek. Népi kézműves - Gyékény-, szalma-, csuhétárgykészítő | Hagyományok Háza. Ide sorolhatók kisebb állatfigurái, melyek leggyakrabban nyuszit, őzeket vagy szarvasokat mintáznak. Állatfigurái a gyermekek körében népszerűek, fotó: Kevei Attila Nőalak szobra drótból, fotó: Kevei Attila Török Gizella sokoldalúságát mutatja, hogy a gyékényszövés mellett akvarelleket is készít, agyagból kisplasztikákat mintáz, sőt egy időben drótfonat szobrokkal is kísérletezett. Csodálatos versében így vall szerelmének (a gyékénynek) és szülőföldjének szerves kapcsolatáról: Török Gizella: Gyékényszálak tánca A föld befogadta, felnevelte, eső áztatta, nap érlelte, szellő simogatta, szél ringatta, ember észrevette, learatta.
A csuhézás mestere A kukoricalevél hasznosításáról Gabriškáné Vasík Júliával, Dunaszerdahelyen élő csuhézóval beszélgettünk. Juliska asszony évekig, 1986 óta bedolgozója volt a Népművészeti Kisipari Központnak (ÚĽUV). Az általa szervezett tanfolyamokon ismerkedett meg ennek az anyagnak a felhasználásával és szeretett bele a csuhébabákba. – Mi mindent készít csuhéból? Főleg babákat, húsvéti és karácsonyi díszeket, betlehemeket, angyalkákat, tojástartókat, de alátéteket is. A figuráim fából készült kiegészítőit, különböző szerszámokat, rokkát, padokat a férjem gyártja. – Mikor kell gyűjteni a leveleket? Amikor a kukorica már teljesen beérett, és a csövek fedőlevelei aranysárgák; törés idején, szeptember végétől november elejéig. Kézzel gyűjtöm őket, még mielőtt a kombájnok learatnák a termést. Száraz, napos időjárás a legjobb hozzá. A párás, ködös időben gyűjtött levelek ugyanis hamar penészessé válnak. Ezeket előbb teljesen ki kell szárítani. A leveleket zsákokban tartom. Teljesen száraz állapotban akár több éven keresztül is tárolhatók.