A szülésnél jelen levő partner szerepének fontossága egy egyszerű összefüggésen alapul. Ez a személy a puszta jelenlétével olyan érzelmi támaszt nyújthat a vajúdó számára, ami hatására csökken a félelme, nő a biztonságérzet, így enyhül a feszültség és a szülési fájdalom is. Együtt szülés, apás szülés - manapság szinte elvárás az apák felé, hogy bent legyen a szülésnél. Jó dolog ez? Miben segíthet egy apuka a szülőszobán? Pap Kinga szülésznő szakértőnk írása. Már az apuka puszta jelenléte is segít A szülésnél jelen levő partner, közeli hozzátartozó szerepének fontossága egy nagyon egyszerű összefüggésen alapul. Ezek a személyek a puszta jelenlétükkel olyan érzelmi támaszt nyújthatnak a vajúdó számára, melynek hatására csökken a félelme, nő a biztonságérzete, ezáltal pedig csökken a feszültség és enyhül a szülési fájdalom is. A szülés alatti folyamatos társas támasz szignifikánsan csökkenti a gyógyszeres fájdalomcsillapítás szükségességét, elégedettebben és pozitív önértékeléssel hagyják el a szülőszobát az anyák.
Laslow / 2013. 06. 07. 16:16 Ekkor Sára 15 hetes és 5 napos volt Samuval. Ahogy már Szily László is megírta évekkel ezelőtt a Kitolás című könyvében, a mai Magyarországon egyedül az apás szülés számít political correct-nek. Ez azt jelenti, hogy általános társadalmi elvárássá fokozódott a férfiakkal szemben a szülőszobában való jelenlét. Amint kiderül, hogy úton van a kisbaba, a rokonság részéről már érkezik is a nyomás, hogy "Na, apás szülés lesz, ugye?! ". Férfi legyen a talpán, aki ellen mer szegülni az elvárásoknak, és képes is tartani az elhatározását a terhesség hosszú-hosszú hónapjain keresztül. Mert megy ám a zsarolás, hogy dehát milyen férfi az, aki nem akar ott lenni a gyereke születésénél? Aki nem hajlandó támasza lenni a feleségének a kritikus időben? Rossz apa, fúj! Tipikus mondat apás szülésnél? Én ezt az egészet elég károsnak gondolom. Valahol ott kezdődik a dolog, hogy a mindennapos Xbox-ozás/meccsnézés/gyúrás/stb. közben valahogy talál maga mellé egy olyan nőt a jellemzően huszon- vagy harminc-kevés éves férfi, akivel egyáltalán felmerülhet a gyerekvállalás kérdése.
A felső karrészt valószínűleg 1370 táján választották le, és Nagy Lajos Lengyelországnak ajándékozta a lengyel–magyar perszonálunió megalakításakor. Akkoriban királyok között szokás volt a szent ereklyék ajándékozása, így adta Zsigmond király 1421-ben, Erzsébet lányával kötött házasságakor Habsburg Albertnek a kar alsó részét. Ma a bécsi Hofburg császári kincstárában őrzik, de időközben kiderült róla, hogy nem is karcsont, hanem jobb alsó lábszárcsont. Hogy valóban Szent Istváné-e, azt inkább hisszük, mint tudjuk, de az antropológusok egyelőre azt sem vizsgálták meg, hogy a sok Szent Istvánnak tulajdonított csontereklyék összetartoznak, azaz egy embertől származnak-e. Eladták, elrejtették, körbehordozták A kézfejet először Székesfehérvárra vitték, majd a török hódoltság alatt Boszniába, onnan került a domonkos szerzetesekhez Raguzába (Dubrovnik), akik török kereskedőktől vásárolták. Mária Teréziának hosszas tárgyalások után 1771-ben sikerült visszaszereznie a domonkosoktól, ennek emlékére még pénzt is veretett.
Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob) Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe.
1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet. (Forrás: Szent István király jobbja, Formatív Kiadó, Budapest, 1991)
Mikor László király - a későbbi Szent László - hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén az első magyar király tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható. A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.