Még több válogatás (20) Budapest környékei büfék a vendégek ajánlása szerint Budapest környéke legnépszerűbb csomagjai Tavaszi wellness akció 01. 27-05. 31. 75. 960 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Legjobb ár 05. 10-01. 01. Aquarell hétköznapok 09. 01-12. 23. 34. 800 Ft / 2 fő / éj-től félpanzióval Budapest környéke legnépszerűbb csomagjai Wellness kikapcsolódás 05. 24-03. 10. 68. 778 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Relax Wellness Félpanzióval 10% kedvezménnyel! 05. 07-01. Duna Relax Hotel Ráckeve Két éjszakás ajánlat félpanzióval 05. 10-09. Patak Park Hotel Visegrád 50. 400 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval 54 étterem / 6 oldalon Nem találtad meg a helyet, amit keresel? Evés és ivás Közép-Dunántúl, Dunántúl. Van olyan étterem, amit értékelni szeretnél, de nem találod az oldalon? Töltsd ki az étteremajánló űrlapunkat! Népszerű budapest környékei szálláshelyek 24 értékelés 10 értékelés 48 értékelés 29 értékelés 51 értékelés 7 értékelés Találatok a térképen Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
(33) 504033, (33) 504033 járólap, hidromasszázs kád, kiegészítő kellék, csempe, házhozszállítás, csaptelep, fürdőszoba bútor, tervezés, zuhanykabin 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. 9. (33) 355517, (33) 355517 építés, alagút, épület, hídépítés, vezetéképítés, közmű 2536 Nyergesújfalu, Erkel Ferenc U. 3 (33) 355156 számítástechnika, karbantartás, webdesign, számítógépszerviz 2536 Nyergesújfalu, Szentgyörgyi A. utca 1. 2536 Nyergesújfalu, Zoltek Rt. orvos 2536 Nyergesújfalu, Kölcsey Ferenc u. Aszok vendegloő nyerges. 27. (33) 355491 vendéglátás, ablak, szobabútor, ajtó, konyhabútor, nyílászáró gyártása, asztalosipari termék 2537 Nyergesújfalu, Varga József tér 1 beszállítás, válaszküldemény, vagyonbiztosítás, csomag külföldre, futárszolgálat, folyószámla, csomag belföldre, külföldi lap, levél, kötvények, pénzügyi szolgáltatások, elsőbbségi, bélyeg, utánvétel, ajánlott 2536 Nyergesújfalu, Esze Tamás utca 21 (33) 355533, (33) 355533 vendéglátás szolgáltató, bank, pénzintézet, takarékszövetkezet 2536 Nyergesújfalu, építőipar, nyílászáró 2536 Nyergesújfalu, Ságvári E. 12.
44. személy- és vagyonvédelem 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos U. 135 Tel. : (70) 7709390 vendéglátás, söröző, szivar, kényelem, ital, buli, étterem, kiszolgálás, sör, koktél, szórakozás, szendvics 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. U. 181 (33) 504010, (33) 504010 vöröshagyma, sovány túró, tojás, fokhagyma, limetta, étolajok, zöldség, földimogyoró, fejes káposzta, szőlő, szupermarket, sárgadinnye, kenyér, kumquats, sampinyongomba 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 52 (33) 620985, (33) 620985 beszállítás, válaszküldemény, vagyonbiztosítás, csomag külföldre, futárszolgálat, csomag belföldre, megtakarítások, befizetés bankszámlára, postakész, csomag, hetilap, levelezőlap, befizetés, marketing szolgáltatások, pénzküldés 2536 Nyergesújfalu, Tó U. 1/1. (33) 504120, (33) 504120 folyószámla, e-bank, banki hitelek, hitelügyintézés, lakáshitel, forint folyószámla, lakásfeljújítás, folyószámla hitel, jelzáloghitel, atm, bankkártya, autó hitel, deviza folyószámla, hitel, cirrus 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos út 91.
Infrastrukturális beruházásokat is tartalmazott a győri fegyverkezési program 2020. március 5. 10:17 82 éve, 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök elmondta híressé vált szónoklatát Győrben, amely mint "a milliárdos fegyverkezési programot" meghirdető beszéd vonult be a magyar történelembe. Kérdés azonban, hogy valóban "csak" egy hadseregfejlesztési tervről beszélünk, vagy pedig egy komplexebb, a gazdaság számos szegmensére kiterjedő programról, írja Kovács Tamás a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában megjelent cikkében. Világosan látszik, hogy bár a korabeli hírek és aztán a későbbi szakirodalomban is fegyverkezési programként definiálta Darányi győri beszédét, a beszédet követően elfogadott 1938. évi XX., "a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló" törvénycikk azonban másra utal. Ebből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a honvédség fejlesztése mellett infrastrukturális beruházások, mi több szociális intézkedések is eleve a program részei voltak.
… 29. A csonka Magyarföld fegyverkezési egyenjogúságát követeljük. Az egyenjogúság megtagadása vagy fondorlatos elodázása esetén követeljük a felfegyverzésnek a biztonsági foknak és követelményeknek megfelelő megkezdését. VÉGSZÓZAT "Isten, paraszt, polgár és katona négyes alappillérén épül a Hungária Egyesült Földek dicsősége, nagysága és boldogsága! " *A pártot a hungarizmus ideológiájának megfogalmazója, Szálasi Ferenc alapította. A győri fegyverkezési program "Ha azt tekintjük, hogy Magyarországot körülvevő államok is éppúgy, mint általában a hatalmak, évek óta rendkívüli költségekkel és rendkívüli beruházásokkal emelték véderejük számát és szükségleteit, akkor nyilvánvaló, hogy a fennálló aránytalanság, amely Magyarországnak a biztonságot alig jelentő mértékkel kellene beérnie, nemzetünk hátrányára fokozottan megnövekedett. … A program fő összege egyezermillió, azaz kereken egymilliárd. Ennek az összegnek a nagyobbik része közvetlenül és részben közvetve honvédelmi célokat fog szolgálni, … Minden honvédelmi célokkal kapcsolatos rendelés munkát ad, … úgy, hogy ezek a rendelések szociális szempontból nagymértékben hozzá fognak járulni egy állandósítottabb helyzetnek a megteremtéséhez.
Ráadásul ekkoriban már a szomszédos országok is készültek a várható konfliktusokra, Románia például már 1935-ben beindította saját fegyverkezési programját. A magyar haderő modernizálásának és fejlesztésének tervét 1937-re dolgozták ki Rátz Jenő vezérkari főnök irányításával, a gyors reagálású és repülőhadtestek felállítását is előrevetítő elképzelés mintegy 1, 7 milliárd pengőbe került volna. Hiába a gazdasági válság óta eltelt évek konjunktúrája, ennyi pénze a magyar költségvetésnek messze nem volt: Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter kétévente 100 millió pengő elköltését tartotta csupán lehetségesnek. A másik lehetőség a külső, azaz német segítség lett volna, azonban az 1937-ben tartott berlini tárgyalásokon világossá vált, hogy a náci vezetés ezért cserébe elvárná, hogy a magyar külpolitika mindenben alkalmazkodjon a német igényekhez. Ugyan a magyar gazdaság jelentős részben függött a némettől, erre azért – ekkor még – nem volt nyitott a magyar kormányzat, így aztán mindenképpen saját erőből igyekeztek előteremteni a szükséges forrásokat.
Így 1937 végén beindult a munka a minisztériumokban egy nagy volumenű fegyverkezési program előkészítésére. Csakhamar kiderült, hogy a korábbi kedvező gazdasági trendek visszaesni látszódnak, vagyis a magyar iparnak is szüksége volt nagy (állami) megrendelésekre. 1938 márciusában Darányi bejelentését nemcsak alapos előkészítő munka előzte meg, hanem a kedvező nemzetközi helyzet és a belső gazdasági szükség látszata is alátámasztotta. És nem mellesleg, akár úgy is tűnhetett, hogy a társadalom minden rétegének kedvezne, illetve kedvezni fog egy ilyen program. A minisztertanács két alkalommal is tárgyalta a Győrben bejelentett gazdasági programot. Először az 1938. március 11-ei ülés 63. és 64. napirendi pontjai foglalkoztak a tervvel és annak végrehajtásával, majd az április 6-ai ülés 31. napirendi pontja pedig már a terv kapcsán beterjesztett konkrét törvényjavaslatot tűzte napirendjére. Látható, hogy márciusban még sokkal inkább általánosságban írtak a programról, illetve hogy annak keretében milyen arányban kapnak forrást a polgári beruházások, és abból mennyi jut a közvetlen honvédségi kiadásokra.
A gyors válasz azonban késett, Rátz türelme pedig fogyott. 1937 júniusában Rátz már közvetlen Horthynál próbálta a tervet átverekedni, de a kormányzó is a megfontolt(abb) külpolitika híve lett ebben az időszakban. 1937 novemberében azonban Rátz meghívót kapott egy szűkebb körű egyeztetésre a kormányzóhoz, ahol ezt a tervet is megvitatták. Az összejövetel eredetileg a miniszterelnök soron következő berlini látogatásán terítékre kerülő ügyekben való egységes álláspont kialakítása volt. Rátz előadhatta tervét – amelynek költségvetése ekkor már "csak" 1, 5 milliárd pengő volt, de Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter azt gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tartotta. Szerinte maximum minden második évben 100 millió pengő pluszforrást lehetne ilyen célra elkülöníteni. Ez azonban lássuk be: ez édes kevés pénzeszköz lett volna a nagyarányú fejlesztésekhez. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnök Imrédy Béla azonban úgy vélte a terv mélyebb tanulmányozást igényel. a javuló gazdasági helyzetben elképzelhető akár évente is a 100 millió pengős plusz forrás biztosítása.
A vezérkar németbarátsága, illetve elkötelezettsége ekkor már nyilvánvalóvá vált. A haderőfejlesztés tekintetében meglévő közel 20 évnyi lemaradás ugyanakkor ilyen rövid idő alatt szinte behozhatatlannak tűnt. Az elméleti felkészüléssel nem akadt probléma, a tisztikar naprakész volt ezen a téren. Világosan látták, hogy az új haditechnikai eszközök (például a repülőgépek vagy a páncélosok) döntő befolyással bírnak egy fegyveres konfliktus esetén, s helyén kezelték a gyorscsapatok alkalmazásának elveit is. Azt ugyancsak tudták, hogy elkerülhetetlen egy modern szervezeti forma kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig a kiképzés szintén reformra szorul. További részletek a Magyar Honvéd magazin február 12-én megjelenő számában!