Szöveg Zelk Zoltán: Téli fák — vers Nem fáztok, ti téli fák, Mikor meztelen az ág? Eldobtátok a nyári zöld S az őszi aranyruhát. Ejnye, ejnye, téli fák, Ez aztán a furcsaság: Hideg télben levetkőztök, Nyáron viseltek ruhát!
Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23. ) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Zelk zoltán összes verse 4. 1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor, Zelkovits Ármin és Herskovits Mária gyermekeként. Édesapját korán elvesztette. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-től Szatmárnémetiben dolgozott. 1925-ben Budapestre költözött, tagja...
Zelk Zoltán: A három nyúl című meséje egy szelíd, kedves és mókás történet gyerekeknek, amit akár egész évben, de húsvét táján főként érdemes a kicsikkel megismertetni. A Szabó Gyula előadásában elhangzó nyuszis mese meghallgatását unokás-nagyszülős vidám időtöltéshez ajánljuk. A Szabó Gyula előadásában elhangzó nyuszis mese meghallgatását unokás-nagyszülős vidám időtöltéshez ajánljuk. Zelk Zoltán: A három nyúl Egyszer régen, nagyon régen, zúgó erdő közelében, három nyulak összegyűltek, selyemfűre települtek, ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig, amikor felkerekedtek, hogy már végre hazamennek, egy szarka felettük szállott s felkiáltott: -Mit csináltok? Mit csináltok, három nyulak? Úgy ültök ott, mint az urak - Úgy, úgy bizony, mint az urak! - felelték a három nyulak. - Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni, most indulunk rókafogni! Csacsi szarka, nem elhitte? Repült is már, a hírt vitte, s buta róka is elhitte. Zelk zoltán összes verse. De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka, mert a szarka így kiáltott: -Egy jegenye fölött szállok, mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körbe.
S azok a téli éjszakák! kapu alatt vacog a vágy: egy konyhazug, egy szalmazsák — ha ennyi lenne a világ… Mert ennyi volt a nincs, a kín, melynek lángjánál álmaim perzselt pilleszárnya repes: meleg vacok, tányér leves. Tudtam, egyszer az is akad — nagyobb karéj, hű dunyhaszag. S egy este csak kigyúlt a nap: egy este megtaláltalak! De ez a nincs! ez a hiány! e vonitó farkas-magány! ez a négy fal, ez a fedél — szivemre tekereg a szél. Szivem körül süvöltenek a nem vagy! és a nélküled! — vánkos fölött és takaró alatt befú-temet a hó. Igy fekszem, fekszem egyedül. Ágyam szélén az isten ül. Csak néz, mert nincs rám szava már. Mi ez a boldog riadás? Mondóka-tár: Zelk Zoltán: Ákombákom. hajnali patkócsattogás ébreszt… istenem… hát lehet? álmodhatta ezt egy gyerek? Lehet, hogy amennyi halál, egy gyermek álmaiba száll, hogy lehunyt pillái mögött csontváz-staféta fut, zörög? Csattogj hát patkócsattogás! tünjél lidérc, múlj rossz varázs! Bojtor, a vén fiákeres egy hajnali kaput keres. Minket keres, ugye, apám? hányszor igérted, most talán Pestre viszel… Csat-csattogás.
Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. Zelk Zoltán Archives - Válassz verset. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp.
századi portákat idéző Falumúzeumot, Szövőműhelyt, majd kisebb csoportokra osztva, egy térkép és feladatlap segítségével önállóan próbálják megoldani a Kertek alja tanösvény és az előre kijelölt helyszíneken, múzeumokban kapott feladatokat. A végén találkozó és értékelés a Pajtakertben, ahol a csoportok emléklapot kapnak. Vezetett túrák Hollókő környékén és a Cserhát Natúrpark Zöldúton Séta a Hollókőt körülölelő dombokon, ahonnan csodálatos panoráma tárul az Ófalura és a Várra - kb. 7 km, 4, 5 óra Pusztavár túra, a honfoglalás kori földvár helyének felkeresése - kb. 10 km, 6 óra Hármas forrás és biológiai tanösvény túra Cserhátszentivántól a Zsúnyi-patak mentén - kb. 4 km, 3 óra További túrák szervezése egyedi igények szerint lehetséges! A programokat csak előzetes megrendeléssel lehet igénybe venni! Folklór program Palóc fogadás: Az Ófalu bejáratánál lévő Pajtakertben viseletbe öltözött asszony fogadja a vendégeket pálinkával és túrós lepénnyel (vagy pogácsával). A helyi népviselet bemutatása közben egy önként jelentkező vendég hölgyet beöltöztet "nagyfékötős" újmenyecskének és egy vállalkozó kedvű urat "bőgatyás" hollókői legénynek.
Igazi csemege a gyerekek részére is. A Vár-Alja Tanösvényen pedig megismerkedhetünk a források világával, és a parasztfürdővel, amelynek építése és működése meghatározó szerepet töltött és tölt be most is a falu turisztikai fellendülésében. Címkék: Családdal, Dombos terep, Forrás, Gyerekbarát, Jól jelzett túra, Kéktúra, Kezdő, Meleg étel, Nyomós kút, Ösvény, Szálláslehetőség, Szép kilátás, Tanösvény Töltsd le iPhone vagy Android készülékedre!
Ezzel sok ragadozó (és az ember) kedve elmegy tőlük és jó eséllyel megmenekülnek. 5. Hogy mik azok a telmák? Telmáknak nevezik azokat az igen változatos, természetes vagy mesterséges élőhelyeket, melyek kis mennyiségű víz megtartására alkalmasak. Ilyenek lehetnek sziklamélyedések, fák odvai, növények levélképződményei, de a szabadba került üvegek, autógumik, konzervdobozok is. Ezekben főként egysejtűekből és gerinctelenekből álló életközösségek alakulnak ki, de a trópusi esőerdőkben számos békafaj szaporodó helyeit is ilyen típusú kis élőhelyek (broméliák levelei) adják. 6. Hogy egyik közismert élelmiszerünket időszakos vizekben termesztik? A világ élelmezésében rendkívül nagy szerepet játszó rizs egyik termesztési módja a szántóföld vízzel történő elárasztásán és leeresztésén alapul. A rizsföldeken így évről-évre mesterséges időszakos vizű élőhely alakul ki, amelyet számos, ilyen viszonyokat igénylő élőlény sikeresen kihasznál.
5. tábla Az Ófalu kertjeinek alján futó Hollókői-patak mellett helyezkedtek el a hajdani népélet fontos helyszíneit adó mosótavak. Három ilyen tavat ástak a hollókőiek: az Alsó-tavat az alvégiek, a Középső-tavat a felvégiek, a Felső-tavat az Újfalu vagy Tugár lakói használták. Valamennyi tavat forráshoz kapcsolódóan helyezték el, hogy vizük cserélődését biztosítsák. A tavak takarítását a férfiak végezték éves rendszerességgel. A hagyományos ruhaviselet alapját adó kendervászon mosását a háznál kezdték a lúgzással. A szennyesruhát lúgzókádba rakva, fahamu, később mosószappan felhasználásával lúgozták. A többször felforrósított, lecsorgatott lúgos lével kezelt vásznat másnap levitték a mosótavakhoz és itt végezték a sulykolás elnevezésű nehéz munkát. A tavakon keresztbe fektetett gerendákra helyezett mosódeszkákra tették a ruhát és a mosósulyok elnevezésű eszközzel ütögették. Sulykolás közben gyakran vízbe mártogatva a ruhát, távolították el belőle a szürkés-sárgás színű lúgos levet. A trapéz alakú, nyeles mosósulykot keményfából faragták, általában csak a tulajdonos monogramját belevésve.
Összegyűjtöttünk 10 olyan kirándulási célpontot, ahol nemrég jártunk, és a vár mellett több izgalmas felfedezni való is akad a környéken az igazi királylányok és lovagok számára. Több olyan helyszínt is bemutatunk, amelyek nemrég megújultak, és a mai igényeknek megfelelően sok interaktív programmal készülnek, illetve néhány kedvezményes napot is találtok, amikor olcsóbban lehet bejutni. Egri Vár Nemrég jártunk az Egri Várban, ahol folyamatosan munkálatok és ásatások zajlanak, de a legtöbb rész már megnyitott. Emellett csodás kilátás nyílik a városra. Ha a városban jártok, nézzétek meg a nem túl nagy, de hangulatos udvarral rendelkező Tűzoltó Múzeum ot is, ahol egy picike játszóteret is találtok. Érdemes valamelyik fesztivál ra is ellátogatni hozzájuk. Mikor ingyenes családdal a várlátogatás: havonta 1 hétvégi napon, itt szokták közzétenni, sétajegy: 425-850 Ft (6 év alatt ingyenes) Nyitvatartás: A Vár sétálós része április 1-jétől 8-22 óráig tart nyitva, a kiállítások 10-18 óráig. Egyéb nyitva tartás itt.