175 éve, 1841. január 20-án hagyhatta el a zágrábi kórházat Petőfi Sándor. A magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja ekkor már hónapok óta betegeskedett. Gyönge szervezete - már ötévesen, amikor Kecskemétre érkezett, Marton Sándor irodalomtörténész így jellemezte: "Gyönge, vékony csontú, de csinos, göndörhajú kis barna fiúcska... " - nem bírta az önként vállalt katonaság nehéz körülményeit. 1840 őszén elcsigázott állapotba került. Előbb vért köpött, azután tífuszt kapott, s bár nem gyógyult meg, a kórházból mégis elmehetett. Petőfi Sándor katonai "kálváriája" 1839. szeptember 6-án kezdődött, ekkor sorozta be magát a császári-királyi hadseregbe. Mint önkéntes újonc Sopronban a Gollner báró-féle 48. számú sorgyalogezred kötelékébe, annak első századába lépett. Petőfi Sándor: KATONA BARÁTOMHOZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Közlegényként 21 forint kézipénzért 6 évre kötelezte el magát. A katonai főtörzskönyvből az is kiderül, hogy mindehhez egy kis jámbor csalásra volt szüksége: 1821-ben születettnek vallotta magát, nyilván azért, mert az alsó korhatár 18 esztendő volt.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Petőfi Sándor 1844 KATONA BARÁTOMHOZ Teljes szövegű keresés Ha előttem a multat kitárja Képzeményim hű panorámája: Katona barátom! Tévelygő szememnek Elfáradt sugára Képeden pihen meg. Oh ez a mult! pusztaság vidéke, Mely felett hő, tikkasztó nap ége. Te a pusztaságban Árnyékos fa voltál, Új erőt szereztem Enyhe sátorodnál. Kedvezett a jószerencse nékem: Túljövék e szomorú vidéken. De itt is nagyobb volt A bú örömemnél: Mit használt, hogy jöttem? Ha te nem jöhettél. S amióta sors parancsolatja Közös útunk kettéágaztatta. Petőfi Sándor: HALVÁNY KATONA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Évek érkezének, Évek távozának, És még csak hirét sem Hallhatók egymásnak. El vagyok már szívedben feledve? Vagy jutok még néha tán eszedbe? Vagy, miként emlékem Rajzol egyre téged? Szinte rajzol engem Nem muló emléked? Dunavecse, 1844. április - május
Emberséges ezredorvosa, Römer doktor részvétet érzett az intelligens ifjú iránt, magától kezdeményezte és kieszközölte elbocsátását. Petőfit így egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva 1841. január 31-én leszerelték. A január 15-én lefolytatott kórházi vizsgálat után tett jelentés alapján február 23-án a katonai szolgálat alól fölmentették és mint rokkantat többedmagával Sopronba vitték, ahol 28-án obsittal végleg elbocsátották. A korabeli katonai iratokban ez áll: "Elbocsátva felülvizsgálat útján. 1841. Alig ismert, meglepő történetek Petőfi Sándorról. február 28-án teljes rokkantként saját kívánságára gyenge testalkata, s hajlama a tüdőbajra és a szíverek tágulása miatt. " Munkácsy Mihály: Petőfi búcsúja a szülői háztól Közkatonai szolgálatát Petőfi Sándor élete egyik jelentős fordulópontjának tartotta. Hetyke obsitoshang, humorral oldott keserűség, az egykori nehézségeket az idő távlatából kifigurázó fölényes önérzet és egészséges életszeretet jellemzi katonaidejéről írt költeményeit. Verseiből kiolvasható, hogy lelki és fizikai megpróbáltatásai nem kis szerepet játszottak költővé érésében.
Koponyalékelés, vasbabona és részleges lótetem – őseink temetkezési szokásai A magyarok a honfoglalás korában is tisztelettel temették el halottaikat és volt másvilágképük. Mai szemmel nézve azonban szertartásaik között voltak furcsa, sőt brutális szokások is. A halál az egyik legalapvetőbb kérdés, amely foglalkoztatja az emberiséget, és minden népnek megvannak a maga szokásai, hogy hogyan vesznek búcsút szeretteiktől. Egy főleg Árpád-korra specializálódott szaktekintélyt, Dr. Langó Péter történész-régészt kérdeztük elődeink egykori tradícióiról. – A honfoglaláskori magyarok hogyan temették el a halottaikat? – Az Árpáddal a 9. század végén a Kárpát-medencébe költöző magyarok általában többsíros temetőkben, aknasírokba helyezték el szeretteiket. A halottakat nem égették el, hanem lepelbe csavarva vagy koporsóba helyezve, ruhába felöltöztetve temették el. A ruháin kívül bizonyos esetekben vele temethették ékszereit, használati tárgyait, vagy – férfiak esetében – a fegyvereit is. Számos esetben ételt is helyeztek a sírba.
Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba. Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó.
2022. március 24., csütörtök Medvehagymás csíkos kalács. Az édes kalács mellett miért is ne süthetnénk pl. sós kalácsot is, melynek a tésztájába beletehetjük a medvehagymát is. Husveti foszlos kalacs recept. A kalács tésztája könnyű és foszlós, az íze pedig nagyon finom a medvehagymától. Frissen kisülve pedig remekül illik majd pl. a húsvéti a főtt sonka mellé is. A recept az alábbi linkre kattintva található, olvasható! 👇 Medvehagymás csíkos kalács Bejegyezte: Gizi dátum: 9:42 Címkék: Receptek Nincsenek megjegyzések: Megjegyzés küldése
Fotó. Getty Images Szólj hozzá! ( komment) Romantikus filmek online nézése
Húsvét közeledtével minden évben többféle kalácsreceptet kipróbálok, majd amelyik a legjobban ízlik, azt sütöm majd meg az ünnepekre. Ez a pöttyös kalács a napokban nagyon felkeltette az érdeklődésemet, így aztán meg is sütöttem. Az eredeti receptben diós, mákos, és túrós töltelékkel készült, de mivel éppen volt egy felbontott meggybefőtt, így én a túrót lecseréltem meggyre. Igencsak jó választásnak bizonyult, mert a meggy nagyon jól illett mindkét töltelékhez. A kalács tésztájával is nagyon elégedett voltam, mert nagyon könnyű, és foszlós. Akár ezekkel a töltelékekkel, akár ízlés szerintire cserélve, csakis ajánlani tudom az ünnepekre ezt a finom kalácsot. A pöttyös húsvéti kalács elkészítése A langyos tejhez keverjük hozzá a cukrot, majd morzsoljuk hozzá az élesztőt és pár perc alatt futtassuk fel. Húsvéti foszlós kalács – Kátya receptjei. A vajat olvasszuk fel, majd hűtsük vissza. A lisztet keverjük össze a sóval, majd szitáljuk át. A kenyérsütőgép üstjébe öntsük bele a langyos tejszínt, adjuk hozzá a vajat és a felfuttatott élesztőt, majd keverjük kicsit össze.
Sonkaevés tormával, tojásfőzés, foszlós kalács, locsolóvárás és locsolóversek, csokinyuszik, szépen megterített asztal, tojáskeresés a kicsikkel a szabadban, család és barátok. Ez mind-mind a húsvét, a megújulás, az újjászületés ünnepe a keresztény kultúrkörben. Ezek azok a dolgok, amiket mindenki tud, hiszen gyermekkorunktól kezdve minden évben várjuk, hogy elérkezzen a tavasz, és elhozza nekünk ezt a kellemes ünnepet. Vannak azonban olyan érdekességek is, amikről csak kevesen tudnak, ezek közül szemezget most az e-food. Könnyű foszlós húsvéti mazsolás kalács - Egy az Egyben. Tartson velünk, leplezzük le együtt a húsvéti nyuszit! Kezdjük is a legfontosabbal A húsvéti nyuszi valójában német eredetű. A középkori Németországban kezdett el terjedni a tojást hozó nyúl legendája, ami kettős szimbólum, mert mind a tojás, mind a nyúl a termékenységet szimbolizálja, és mint ilyen, kiváló szimbóluma lett a megújulásnak és a termékenységnek. Az 1700-as években alakult ki a mai húsvéti ünnepségek szokása, majd hamar kedves hagyománnyá vált. Először a fülét esszük Érdekes lenne megvizsgálni, hogy ki melyik részét eszi meg először a csoki nyuszinak?