A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. "A néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe" – olvasható a közleményben.
"Statisztikusok és geográfusok részletesen kidolgozták Apponyi Albert érveit, tudományosan alátámasztották a mondanivalóját. Beszéde jó injekciót adott a földrajztudománynak is, Cholnoky Jenő földrajztudós bizonyította be, hogy a Kárpát-medence geográfiai, gazdaságföldrajzi egység. Apponyi beszéde mégis a magyar emberekre hatott leginkább, a napilapok közölték és kommentálták" – mondta a történész. Gróf Tisza István lapja, az Újság január 18-ai számában gyászkeretben közölte a trianoni béketárgyalások legújabb fejleményeit Magyarország gyásznapja címmel, ebben Apponyi szereplését a következőképpen értékelték: "Magyar volt. Öntudatos, önérzetes, nemes és – fölöttes. A levert Magyarország a győztesek gyülekezetében egy fejjel magasabb volt. Nekünk itthon méltóknak kell lennünk hozzá. Nem gőgösködünk – sokkal szegényebbek vagyunk. Nem koldulunk – sokkal gazdagabbak vagyunk. Nem dühöngünk – sokkal önérzetesebbek vagyunk ehhez. Gyászolunk, mert betelt a méltatlanság pohara, de halott nincs a háznál. "
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" – folytatta a magyar küldöttség vezetője. Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg.
"Vén tigris" az oroszlánbarlangban – így jellemezte Apponyi Albert fellépését a Pesti Hírlap 1920. január 20-ai számának címlapján. A lap a politikus beszédét így értékelte: "Tesz-e csodát a szó hatalma, győz-e az érvek fegyvere: rövidesen elválik. De az máris bizonyos, hogy Apponyi beszéde a világtörténelemé, egy mártírnemzet minden fenségével. Azt mondotta, hogy az a kérdés: öngyilkos legyen-e a nemzet, vagy engedje, hogy megöljék. A jajkiáltás fájdalmasan hullámzik végig a világon. Meghallja-e Európa lelkiismerete, nem tudjuk, de mi mást, mint az Apponyi szavát, nem hallhatunk ezekben az órákban. " A Pesti Hirlap ugyancsak a címlapon számol be a francia sajtó magyarellenes kirohanásairól is. Mint írják, a Journal des Débats gyűlölködő hangú cikkben kétségbe vonja a magyar civilizációt: "Azt állítja, hogy a magyar kultúra ugyanolyan mesterséges, mint a magyar ipar. Az a célja, hogy továbbra is igájában tartson olyan népeket, amelyek múltja sokkal ragyogóbb, mint a magyaroké. Ha el akarunk kerülni egy újabb katasztrófát, lehetetlenné kell tenni, hogy a germán–turán elemek koalíciója valaha is árthasson. "
Trianon 100. évfordulóján sokan egy Apponyi Albert grófnak tulajdonított, erőteljes hangvételű mondattal emlékeztek meg a nemzeti tragédiáról, politikusoktól, tudósokig. A közkedvelt idézet, ami bejárta az internetet, így szól: "Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt most megásták Magyarország sírját". Apponyi Albert gróf párizsi, 1920 június 16-án elmondott beszédét áttanulmányozva azonban nem találunk ilyen kijelentést, sőt hangvétele sem illeszkedik ahhoz. Egy általunk megkérdezett Hetek publicista, és gimnáziumi magyar tanár Magyary Ferenc az a gróf reakciójával kapcsolatban kiemelte: "a trianoni beszéde egy nagyon józan, kiegyensúlyozott, tudatosan kerül minden zsaroló, dramatikus hangvételt, sőt ezt ki is hangsúlyozza. Alapvetően egy nagyon jó beszéd a klasszikus magyar, polgári és nemzeti liberalizmus felfogásában. " Hozzátette: az idézet stílusa nem illeszkedik a beszéd jellemző hangvételéhez. A tegnapi napon Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata újságírója a tegnapi napon közösségi média oldalán cáfolta, hogy a gróf valaha is kimondta volna a neki tulajdonított mondatot, amit többek között Rétvári Bence országgyűlési képviselő Facebook bejegyzésében és Orbán Viktor korábbi beszédében is idézett.
De közülük egyik sem tartalmazott olyan, a nemzet létét érintő területi változtatásokat, mint azok, amelyeket nekünk akarnak megszabni. Magyarország számára ez azt jelentené, hogy elveszíti területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól megvonják a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételeit. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva perifériáitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányának legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jó részétől, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és eszközétől ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és rendkívüli helyzetet látva, felmerül a kérdés, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különleges szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán ítélethozatal lenne ez Magyarország ellen?
Következtetéseim igazolására egy pár számadatot idézek. (…)Tovább a cikkhez, a teljes beszédhez Forrás: Tovább a cikkre »
Anya múltkor azt kérte, hogy ne darabokra vágjam az almát, hanem nagy lyukú reszelőn reszeljem. Hát ma megszületett a válasz. Fogtam a Horváth Ilona szakácskönyv Almás béles receptjét, azaz 30 dkg lisztet 15 dkg vajat 2 evőkanál tejfölt egy csipet sót és gyorsan elkészítettem a tésztát. A töltelékhez 1, 3 kg almát a kérés szerint lereszeltem és összekevertem az Amerikai almáspite fűszerkeverékének felével. Azaz 7, 5 dkg cukor 2 dkg liszt 1/4 teáskanálnyi őrölt szerecsendió 1/4 teáskanálnyi őrölt fahéj keverékét összekevertem az almával, amit rátettem az alsó tésztalapra, majd a töltelékre jött az újabb tészta. Almás béles horváth ilonaa. A felső tésztaréteget villával megszurkáltam, majd sűrített tejjel kentem meg, hogy csillogjon kicsit és szép legyen a színe is. Nem, nem a tésztakedvelőknek kedvez ez a süti, de nálunk ez az irányzat jön be. Én 35*25 cm-es üvegtálban sütöttem. Ha valaki mégis jobban szeretné a tésztát a tölteléknél, akkor javaslom, használjon kétszeres tésztamennyiséget. Hőfok: 180°C Alsó-felső fűtőszál 70 perc (mert nedes a töltelék)
Már a recepteket olvasva is odaképzeli az ember a jókora konyhát, illatokat és a szereplőket: a szakácsnőt, a konyhalányt, kisegítő személyzetet, akik gondoskodtak a népes lakomára készülő ételek kiváló minőségéről, látványos tálalásukról. Nehéz elgondolni, hogy egy mai háziasszony maga nyújtotta rétestésztából vagdosná formára a gyümölcsös piték rétegeit, miként azt is, hogy hány órányi munkálkodást jelentett egy-egy menüsor elő- majd elkészítése. Arról nem is szólva, hogy hány személyre készült mindez! Mai viszonyok között leginkább a komolyabb bulikra, nagy családi összejövetelekre készülve fordul csak meg az ember fejében egy-egy sok fogásból álló menüsor elkészítése. Horváth Ilona: Desszertek (Pannon-Literatúra Kft., 2010) - antikvarium.hu. A háztartási gépek persze komoly segítséget jelentenek, de bonyolult és hosszan készülő édességekre ritkán szánja rá magát egy elfoglalt háziasszony…. Az almás pite gyakori desszert ősszel, télen, mikor a téli alma (a korábban Magyarországon népszerű, zamatos fajtákhoz már ritkán lehet hozzájutni, ezért azokat jobbára a sokat nemesített, piacon beszerezhető változatokra kénytelen az ember cserélni) szinte kínálja magát a feldolgozásra.
5 dkg enyhén pirított, darált mandula/dió leheletnyi fahéj A kész sütemény tetejére: vaníliával kevert porcukor Elkészítés: A tésztához a lisztet tálba szitálom, belereszelem a vajat, gyors mozdulatokkal zsemlemorzsa állagúra dolgozom. Hozzáadom a sót, cukrot. Egy tálban összekeverem a tojás sárgáját a tejföllel, majd hozzáadom a lisztes keverékhez. Gyors mozdulatokkal tésztává gyúrom, majd fóliába csomagolva legalább fél, de inkább egy órára pihenni küldöm a frizsiderbe. Közben az almákat meghámozom, eltávolítom magházukat, nagyjából 1-1, 5 cm-es kockákra vágom, azonnal meglocsolom a citromlével, hogy ne oxidálódjanak. Serpenyőbe szórom, meghintem cukorral, majd mézzel, fedő nélkül párolni kezdem, mikor még roppanósak, de már kiengedték levüket (ennél a mennyiségnél, közepes tűzön kb. 6-8perc után), hozzáadom a vaníliát és a citromhéjat. Megvárom, míg kihűl. Ezalatt zsiradék nélkül megpirítom, majd megőrlöm a mandulát. Horváth ilona féle almás pite - Receptkereső.com. A tésztát két részre osztom úgy, hogy az alsó lapnak szánt rész egy gondolatnyival nagyobb legyen, mint a felső.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András