Véleménye szerint a fiatal rendező munkájából nem derül ki, van-e saját mondandója Katona József műve kapcsán: " kíváncsian várjuk, hogy Tarnóczi Jakab és a fiatal színházi nemzedék mit akar valójában mondani: merre tovább, Bánk? " Szirtes Ági és Dér Zsolt (fotó: Mészáros Csaba) További kritikák az előadásról Art7 - Kállai Katalin: Magyar többség Trendi visszatekintés a historikus múltra, pengeélesen kidolgozott, halálos komoly történelmi paródia, kifinomult élvezeti cikk, egy agyonhájpolt nemzeti dráma némiképp túlgondolt, friss szemléletű színpadi változata. Bank bán kérdések . Folytatás >>> Kútszéli Stílus - Turbuly Lilla: Csak semmi pátoszt! Tarnóczi Jakab Bánk bánja kerül mindenféle pátoszt, alaphangja ironikus. Nagy nemzeti sorskérdések helyett emberek közötti tragikomédiákban és a másikra nem figyelő monomániákban gondolkodik. Folytatás >>> Népszava - Bóta Gábor: Farkasvakság Azt hiszem, Tarnóczit az izgatta a legjobban, hogy nem alakulnak már ki nagy formátumú hősök, tipródó emberek vannak, akik reménytelenül igyekeznek boldogok lenni, de ez még a társadalmi ranglétra legtetején lévőknek sem sikerül.
Az udvarba titokban visszalopózó Bánk bán ebbe a fertőbe tér vissza, ahol a magyar urak pártütésre készülnek, s ahol a királynő bátyja, Ottó, a bíboros egyetlen vágya az, hogy elcsábítsa a bán feleségét, Melindát… És itt kezdődnek el Bánk dilemmái, hiszen a magánember és a politikus problémái merőben különböznek egymástól Urbán András, rendező: A szerb drámairodalom kiemelkedő alkotásaival, a Koštanával, Banović Strahinjával, Sabirni centarral már volt alkalmam foglalkozni és most szinte ugyanazokon a problémákon rágódom, csak egy másik szemszögből. Tulajdonképpen abból a tréfás gondolatból indult az egész, mi lenne ha elszórakoznék a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásával, amit gyakran elavult drámai műként kezelnek, mert nehéz a nyelvezete, a története is bonyolult. Valójában ez a magyar Hamlet, csak ebben a történetben több a politikai tartalom mint Shakespearenél... Bánk bán - Budapest - 2021. nov. 13. | Színházvilág.hu. És mindez arra késztetett, hogy megcsináljam. A Bánk bán az egyéni érdek összetűzése a nemzeti identitással.
Dankó István (lent), Bányai Kelemen Barna (fent) - fotó: Dömölky Dániel Tarnóczi Jakab nem egészen két évvel ezelőtt hívta fel magára a figyelmet, amikor egyetemi hallgatóként az Ódry Színpadon színpadra állította Kleist A Schroffenstein család című drámáját, rá kilenc hónappal pedig már a budapesti Katonában rendezte meg Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz át. Fritz Gergely arra a sajátos, és nem csupán Tarnóczira jellemző jelenségre is reflektál írásában, hogy fiatal alkotók rendre klasszikus darabokkal dolgoznak. Meglátása szerint, ennek a jelenségnek a mélyén nem a klasszikusokhoz való vonzódás, de még csak nem is feltétlenül a kortárs újraértelmezés vágya áll, hanem egyfajta "kényszer", amely a jelenlegi színházi struktúrából és gondolkodásmódból fakad: " a fiatal alkotóknak el kell fogadni a klasszikusokra épülő és azokat receptszerűen újrajátszó hazai színház struktúráját, s maximum ezen belül marad tere a kísérletező kedvnek ". Ezzel együtt, a szerző véleménye szerint, a rendező " a nemzeti drámánkként számon tartott Katona József-műről is tud a mának szóló, érvényes üzenettel előállni ", miközben " Tarnóczi rendezése nem kecsegtet radikálisan új olvasattal, s úgy tűnik, az előadás maga sem szeretné ezt a látszatot kelteni.
1990-ben jelent meg az esszéket és beszédeket tartalmazó Mezítlábas szabadság című kötete. 1983-84-ben a Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) titkára volt, s tiltakozó akciót kezdeményezett Csoóri Sándor akkori elhallgattatása ellen. 1985-ben a monori tanácskozáson való részvétele miatt a hivatalos sajtóból kitiltották. Csengey Dénes részt vett a demokratikus ellenzék munkájában, 1987-ben programot fogalmazott meg, amely a nemzeti függetlenség, a nemzeti értelmiség, a nemzeti nyilvánosság és szervezkedés, a nemzeti kultúra és közigazgatás megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. 1987 szeptemberében jelen volt a lakiteleki találkozón, aláírta az ott született nyilatkozatot. Csengey egyike volt a Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, 1988-1991 között a Hitel című folyóirat egyik szerkesztőjeként dolgozott. Az 1989. március 15-i tüntetés egyik szónokaként az ellenzéki szervezetek nevében jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót, s ezzel a szereplésével a rendszerváltás egyik szimbolikus alakjává vált.
Ezeket minősítette a minisztérium kiváló teljesítménynek. A pályázaton kulturális központok, művelődési házak vettek részt. Ugyancsak sikerrel pályázott még Tolna megyéből az Agora Mozi és Művészetek Háza is, amely a Szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központhoz tartozik. A sajtótájékoztatón Paks polgármestere azt emelte ki, hogy a Csengey Dénes Kulturális Központ jelentősen hozzájárul a város közművelődéséhez, köszönetet mondott a vezetőknek és a munkatársaknak. Hozzátette, az alapfeladatokon túl is jól teljesít az intézmény. – Gondolok itt a városi rendezvényekre, a színházi előadásokra, az ifjúsági nevelésre – fűzte hozzá Szabó Péter. Képünkön: (PAKS-PRESS) Paks, 2019. január 23., szerda – Szabó Péter polgármester és Tell Edit sajtótájékoztatójukon ismertetik, hogy a Csengey Dénes Kulturális Központ, Minősített pályázatán. A főzőversennyel kapcsolatban bővebb felvilágosítást Cselenkó Erikától a 75/830-353-as telefonszámon vagy a e-mail címen lehet kérni. A kiírás és a jelentkezési lap a honlapon elérhető.
Csengey Dénes - Vörösmarty költő lázbeteg ének 18 + éven felülieknek! - YouTube
Időpont: 2021. 04. 09. Ma van Csengey Dénes halálának 30. évfordulója. Ez alkalomból programsorozatot szervez az önkormányzat a város valamennyi kulturális intézményével– jelentette be ma Nagy Bálint polgármester és Csótár András bizottsági elnök. Vers- és prózamondó verseny, dalszerzői pályázat és emléktábla avatás is lesz a veszélyhelyzet elmúltával. A városvezetés egy közterületet is elnevez az íróról és rendszerváltó politikusról. Bár Szekszárdon születet és Debrecenben diplomázott, Csengey Dénes szorosan kötődik Keszthelyhez. Az író és rendszerváltó politikus 1984-től haláláig élt a városban. A helyi irodalmi- és közélet aktív tagja volt. Véleményét minden lehetséges helyen elmondta. Kortársai szerint rendkívül érdekes és meghatározó egyéniség volt. 38 évesen bekövetkezett tragikus halála óta is sokat hivatkozott személy. 2008-ban posztumusz díszpolgári címet kapott az önkormányzattól. Keszthely Város Önkormányzata méltó módon szeretné őrizni Csengey Dénes emlékét – mondta el Nagy Bálint az író keszthelyi emléktáblájánál.
Népszerű politikus volt, és mivel remekül írt és szónokolt, beszélt, sokat foglalkoztatták. Teljesen váratlanul, 38 éves korában, neve napján halt meg, 1991. április 8-án. Emlékét róla elnevezett díj, vers- és prózamondó verseny, de könyvtár is őrzi. AJÁNLOTT LINKEK: Csengey Dénes művei () Csengey Dénesről () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.