1994 és 1998 között a Horn-kormánnyal Göncz Árpád jóval békülékenyebb volt, mint elődjével. Nem kezdeményezett többé törvényt - korábban háromszor is élt ezzel a jogával -, és nem emelt többé vétót sem felmentés vagy kinevezés ellen. Az MDF-kormány alatt huszonkétszer szólalt fel az Országgyűlésben, az első MSZP-SZDSZ kabinet idején már csak négyszer, 1998 és 2000 között pedig mindössze kétszer. A Fideszben máig felróják neki, hogy egyszer azt mondta: a Horn-kormánynak nincs alternatívája. Ellenálló és kisgazda Az egykori kisgazda párttárs, Horváth János emlékei szerint ő és Göncz Árpád még a háború idején kerültek kapcsolatba a Teleki Pál Munkaközösségben, a német megszállás idején pedig ellenállócsoportot szerveztek. Göncz 1944-ben meg is sebesült, amikor rajtuk ütöttek a tábori csendőrök Rákoshegyen. "Pesten Hallottam": ülök a metrón, és egyszer csak Göncz Árpád városközpont - mától hivatalos ✊ : hungary. Göncz Árpád a háború után a kisgazdapárthoz csatlakozott, a később a Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla főtitkár és földművelésügyi miniszter mellett lett személyi titkár. Göncz az 1956-os forradalom idején is együtt dolgozott Horváthtal.
Az SZDSZ budapesti listavezetőjeként a parlamentbe került, képviselőből lett köztársasági elnök első ciklusában valóban nem félt a vitáktól, számos konfliktust vállalt az Antall-kormánnyal. Elhunyt Göncz Árpád : hungary. 1990 és 1995 között Göncz Árpád hét törvényjavaslatot küldött az Alkotmánybírósághoz (Ab). A legemlékezetesebb ezek közül az úgynevezett Zétényi-Takács-törvény volt, amely lehetővé tette volna a kommunista diktatúra idején elkövetett, időközben elévült bűnök megbüntetését. A Sólyom László későbbi köztársasági elnök által vezetett testület 1992-ben megsemmisítette a jogszabályt, így egészen az új alaptörvény idén januári hatályba lépéséig lekerült a napirendről a felelősségre vonás. Ugyancsak emlékezetes összeütközés volt a köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök között, amikor az akkor még monopolhelyzetben lévő Magyar Televízió és Magyar Rádió irányításáért 1991 és 1993 közötti médiaháború során Göncz Árpád többször is megakadályozta a médiaelnökök, Hankiss Elemér és Gombár Csaba lecserélését.
És, máig nem neveztek senkit sem úgy, olyan közvetlenül, mint őt – egyszerűen Árpi bácsinak. Talán nem véletlenül. Aki csak egyszer is találkozott vele, abban a közvetlensége, nyitottsága, őszinte odafigyelése maradandó nyomot hagyott. Életútja kikezdhetetlen. A múlt század magyar történelmének legviharosabb időszakaiban is mindig azon az oldalon állt, amit nem volt könnyű vállalni, de a múlt valamennyiszer az ő, szilárd erkölcsi alapon álló döntését igazolta. A második világháború végén sorozták be katonának, de megszökött a Németországba vezényelt egységétől, majd csatlakozott a fegyveres ellenálláshoz. A koalíciós időkben a Kisgazdapártban politizált. A kommunista hatalomátvétel után nem fogadta el az új rendszert, és bár jogi diplomája volt, segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. Az 1956-os forradalomban is tevékenyen vett részt, ezért 1958. augusztus 2-án Bibó István perének egyik vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül.
Amikor pedig Constantinescu román elnök mellett állt, olyasmit láttam rajta, amit ritkán: valamiféle meghatottságot. Göncz ebben a pillanatban azt érezhette, most tényleg történelmet ír a román kollégájával, a két nép annyi ellenségeskedés után belekezdhet a megbékélés korszakába, ráadásul azon a téren, ahol a rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb etnikai ütközés zajlott csak csupán hat évvel azelőtt. És most íme, magyarok és románok megint együtt a Rózsák terén, és ütlegelés helyett együtt éltetik a két szónokot. Volt miért reménykednie. Nem tudhatta, hogy a nagy találkozó hírét, történéseit, gesztusait, jelentőségét a román sajtó szinte teljesen lenyelte, hátoldalra száműzte, rövid híradófelvételekké degradálta, és a marosvásárhelyi találkozó ma már a magyar emlékezettörténetben sem szerepel. De azért van, aki láthatta, megőrizte: amit egy államfő megtehetett, azt megtette, nem rajta múlt, hogy az indulatok azóta is fortyognak, és nem volt egy újabb köztársasági elnök egyik oldalon sem, aki vállalta volna, hogy kiálljon románok és magyarok elé.
Balesettel végződő autós üldözés volt péntek hajnalban a Budapest belvárosában. A rendőrök elől menekülő autó az Astoriánál egy villanyoszlopnak csapódott. Hajnali hajsza Üldözéses baleset történt hajnalban az Astoriánál. A egy olvasójától kapott képeket az esetről, ami pénteken hajnalban 5:40-kor történt. Csúnyán összetört az Audi A fotót a Bpiautó olvasója készítette – Forrás: Egy Audis menekült a rendőrök elől A portál szerint egy Audis menekült a rendőrök elöl. Tények - Újabb autós üldözés volt Budapesten - Fotók. Nagy sebességgel érkezett és eltalálta a Mercedest, ami nekicsapódott az oszlopnak. A helyszínt elhagyta a vétlen fél is és a Dob utcánál "támasztotta le" az autót. Sokáig helyszíneltek Személyi sérülésről nincs információ, de azt írják még a reggeli, délelőtti órákban is nagy volt a torlódás a Rákóczi úton és a Károly, valamint a Múzeum körúton. A helyszínelés még reggel hét órakor is tartott. Autós üldözés novemberben is Erősítést kérünk! Hangzott a rendőrség rádiójában, amikor még novemberben a Velencén leintett autós gázt adott, elsodort egy járőrt, majd autós üldözés következett lövöldözéssel.
Az eltiltás hatálya alatt vezető sofőr a rendőröket meglátva gázt adott, balesetet okozott, majd kocsiját hátrahagyva, futva próbált menekülni. A rendőröket meglátva a záróvonalon fordult meg egy autós január 27-én éjfél körül a Kőbányai úton. A X. Kerületi Rendőrkapitányság járőrei utána indultak, a jármű vezetője azonban a megkülönböztető jelzést figyelmen kívül hagyva tovább száguldott - közölte a A Könyves Kálmán körút kereszteződésébe a tilos jelzés ellenére hajtott be, ahol összeütközött egy ott szabályosan közlekedő autóval. A sofőr kiugrott a kocsiból, és futva próbált eliszkolni, de a járőrök, és a Terrorelhárítási Központ éppen arra közlekedő munkatársai néhány méteren belül elfogták. A balesetben senki nem sérült meg. Fotók: Kiderült, hogy a 22 éves fővárosi férfi nem véletlen próbált elmenekülni; korábban eltiltották a járművezetéstől. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói R. Józsefet cserbenhagyás vétség és járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétség miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vétele mellett előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.
2022. február 08., kedd 15:16 | Borsonline Szirénázástól voltak hangosak az amúgy csendes csepeli utcák február 8-án reggel 7 óra 30 perc körül, miután a XXI. kerületi járőrök kocsiját meglátva gyorsított egy autós. A rendőrök megkülönböztető jelzést kapcsoltak, majd hangosbeszélőn is többször megállásra szólították fel az audist, de az megpróbálta őket lerázni. Perceken át követték szirénázva, míg végül az Ölyv utcában megállásra kényszerítették. (Több környékbeli azt hitte, hogy filmforgatás zajlik. ) Kiderült, hogy a kocsit egy 25 éves férfi vezette, akinek korábban többször bevonták vezetői engedélyét – most sem rendelkezett érvényes jogosítvánnyal. Az autóban a rendőrök kábítószergyanús agyagokat találtak, amiket szakértői vizsgálat alá vetnek. A járművezetőt és a mellette ülő férfit előállították a XXI. Kerületi Rendőrkapitányságra, előbbit engedély nélküli vezetés miatt őrizetbe is vették. A kábítószergyanús anyagok és a menekülés közben elkövetett jogsértések miatt külön eljárás indul.