Két és fél évtizedes kutatás eredményeként pedig azt állapította meg, hogy alapja a család és a társas kötődések. A boldog embereknek – szerinte – erős a családi összetartozása és minden baráti kapcsolata. Az egyén boldogságát pedig növeli a velük együtt töltött idők. Milyen életszakaszban vagyunk a legboldogabbak? A boldogság és az életkor összefüggenek egymással – ezt állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatuk szerint egyre boldogabbak lehetünk, ahogy idősödünk. A kutatásból kiderült, hogy a 80-90 éves korosztály jóval elégedettebb helyzetével, mint a tinédzserek, vagy a fiatal felnőttek. Ezt az úgynevezett öregség-paradoxonnal is alátámasztották. E szerint azok az idősek, akik életük során számos nehézséggel küzdöttek meg, boldogabbak és elégedettebbek idős korukra, mint a fiatalabb felnőttek. Sőt a kutatásból az is kiderült, hogy az idősek sokkal pozitívabban tekintenek a jövőre, mint a fiatalabbak, annak ellenére is, hogy életük java részét már leélték. Fotó: illusztráció (TV2) Azok a bizonyos boldogsághormonok A boldogságérzetet négy hormonnak, a dopaminnak, a szerotoninnak, az oxitocinnak és az endorfinoknak köszönhetjük.
"A boldogságérzet egy olyan veleszületett jellemzője az embernek, mint a testalkat. Történhet velünk szörnyűség, vagy akár kirívóan jó dolog, rövid időn belül visszaállunk a saját boldogságszintünkre" – állítja Lykken. A boldogságérzet egy olyan veleszületett jellemzője az embernek, mint a testalkat Forrás: Shutterstock Hol élnek a Földön a legboldogabb emberek? Érdekes, hogy a nemzetek sem egyformán boldogok, és mi magyarok nem tartozunk a legvidámabb népek közé. Kelet-Európa az egyik legboldogtalanabb hely a világon, a latin-amerikaiak pedig szinte mindenkit leköröztek, bármilyen körülmények között is éltek. A Dél-Amerikai emberek jó kedve a kultúrájukban gyökerező pozitív szemléletből származik, ők úgy vélik, az élet alapvetően egy örömteli dolog. A japánoknak nem fontos a saját boldogságuk, így nem is érzik magukat annak, de nem is céljuk ezen változtatni. Nehéz tehát megfogalmazni, miben lakozik a boldogság, és mit jelent pontosan, de egy biztos: a boldogság saját magunkban rejtőzik.
2020. december 28. December 28. : megjelenik Szolzsenyicin Gulagjának első kötete (1973) A Gulag szigetvilág, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin enciklopédikus szociográfiája megjelenésekor megrendítette a világot. Az iparszerű tömeggyilkosságok történeti topográfiájában "a Gulagot", a szovjet kényszermunkatáborok rendszerét oda helyezte, ahova tartozik: közvetlenül Auschwitz mellé. 2020. augusztus 14. Augusztus 12. : letartóztatják Papp Simont (1948) A szovjetek és magyar megbízottaik kezében lévő magyar állam szemet vetett az ország legerősebb olajvállalatára. Csakhogy a MAORT amerikai tulajdonban volt, így nem lehetett "szabályosan" államosítani. Konstruáltak hát egy kirakatpert. A vállalat vezetőit szabotázzsal vádolták meg. Közülük Papp Simon a legismertebb. Őt előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, de szaktudását nem nélkülözhették, és az állítólagos szabotőrt hét éven át "visszafoglalkoztatták" a fogságban. Augusztus 10. : emberevéssel vádolt cigányokat ítélnek el jogtipró eljárásban (1782) A cigányokat sújtó jogtipró, előítéletekre alapozott, véres per tette eltökéltté II.
Oroszországban tavaly készült egy közvélemény-kutatás, ami arra jutott, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok fele nem tud arról, hogy Sztálin idején milliók járták meg a Gulagot, pontosabban 1930 és 1956 között összesen 20 millió ember volt rövidebb-hosszabb ideig rabszolgamunkát végző fogoly Szovjetunióban, és történészek szerint kb. 2 millióan bele is haltak a kényszermunkába, az embertelen körülményekbe vagy a kivégzésekbe. Ez a felmérés annyira megdöbbentett néhány filmest, hogy úgy döntöttek, nem várják meg, amíg a fiatalok a kezükbe veszik a 2000 oldalas Gulag-szigetvilág ot, hanem inkább forgattak egy dokumentumfilmet Kolima – a félelmünk szülőföldje címmel, és végigjárták a Magadan és Jakutszk közötti 2000 km-es távot, hogy az egykori, a Kolima-folyó környékén kialakított, legrettegettebb táborok helyén élőkkel beszélgessenek. A teljes filmet feltették a Youtube-ra, egy hónap alatt több mint 14 milliószor megnézték: A filmben a túlélők leszármazottai, helyiek és történészek ma már szinte elképzelhetetlen, de jól dokumentált eseteket idéznek fel.
Nazanszkij ♥ >! 2021. szeptember 19., 06:44 Ami a lágereket gazdaságilag előnyössé tette, azt már annak idején Morus Tamás, a szocializmus ükapja leírta az Utópiá ban. Vannak lealacsonyító és különösen nehéz munkák, amelyeket a szocializmusban senki sem akar elvégezni, nos, ehhez van szükség a rabok munkájára. A távoli, vad vidékeken végzendő munkára, ahol évekig nem szükséges lakásokat, iskolákat, kórházakat, üzleteket építeni a huszadik század derekán csákánnyal és lapáttal végzett munkához. A szocializmus nagy építkezéseihez, amikor ezekhez még nincsenek meg a gazdasági eszközök. A nagy fehér-tengeri csatornán még a teherautó is ritkaságszámba ment. Mindent kenyérgőzzel építettek, ahogy a lágerban ezt mondani szokták. A még nagyobb Volga-csatornán (mely hétszer akkora munka volt, mint a fehér-tengeri, és csak a Panama- meg a Szuezi-csatornához mérhető) százhuszonnyolc kilométer hosszú, öt méter mély árkot kellett építeni, melynek szélessége fent nyolcvanöt méter, s mindezt csaknem kizárólag csákánnyal, ásóval és talicskával.