Elindult első kereskedelmi útjára a magyar kormány tulajdonában lévő Airbus A330-200F, a Wizz Air üzemeltetésében lévő szélestörzsű áruszállító repülőgép hetente három alkalommal repül mostantól Budapest és Csengtu között. Megkezdődik a kormány által a koronavírus-járvány első hullámát követően vásárolt teherszállító repülőgép kereskedelmi üzemeltetése – jelentette be szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI híre szerint. Az Airbus A330-200F szombat délelőtt indult első kereskedelmi útjára. A gép hetente háromszor fog megfordulni Budapest és a kínai Csengtu között, amelynek nyomán a kétoldalú kereskedelmi forgalom további bővülése várható. Új magyar repülőgép: sikeres szűzfelszállás - Turizmus.com. A magyar állam tulajdonában lévő, Hungary Air Cargo feliratú Airbus A330F repülőgép. (Fotó:) Szijjártó rámutatott, hogy így az érintett magyar és kínai cégeknek már nem kell a nagy nemzetközi szállítmányozási vállalatokra várniuk. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Világosan mutatja a keresletet, hogy az új szerződések révén most először felszálló gép nagyjából tíz tonna rakománnyal indul Kínába, majd onnan 50 tonna áruval fog visszatérni, alapvetően elektronikai és autóipari alkatrészekkel.
Riasztották a Magyar Honvédség légvédelmi készültségét ellátó Gripenjeit hétfőn kora délután egy Belgrád-Moszkva útvonalon haladó, szerb lajstromjelű, civil Airbus A-319-es repülőgép miatt – tájékoztatott a Honvédelmi Minisztérium. A belgrádi irányítótorony olyan információt közölt a polgári légiirányítással, amely szerint a repülőgép fedélzetén bomba van. A gépet a magyar-szlovák határnál visszafordították, miközben a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség Gripenjeit, amelyek rövid időn belül azonosították a szerb A-319-es repülőgépet, és biztosították annak kikísérését Magyarország légteréből Szerbia irányába. Elindult első kereskedelmi járatára a magyar kormány áruszállító repülőgépe. A magyar Gripen géppár addig maradt a határmenti légtérben, amíg a visszafordított repülőgép le nem szállt Belgrádban. A napokban nagy vihart kavart, hogy Zágrábban lezuhant katonai drón: a pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a Jarun tó térségében. Mint kiderült, a jármű Magyarország felett is átrepült.
Az üdülőközpontban lévők az interneten arról számoltak be, hogy "nagyon jó körülmények" között vannak, leginkább egy nyári táborozáshoz hasonlítható a hangulat. Franciaországban jelenleg hat új koronavírusos beteget kezelnek, ötöt Párizsban, egyet a dél-franciaországi Bordeaux-ban, közülük öten kínaiak vagy kínai származásúak, és Kínában fertőződtek meg, a hatodik beteg pedig egy orvos, aki olyan kínai turistát vizsgált meg Párizsban, akinél csak hazatérte után, Kínában jelentkezett a megbetegedés.
A bányászok a pénzverőkamaráknál kötelesek voltak leadni a kitermelt nemesfémet, ennek fejében királyi pénzt kaptak. A kincstár haszna az átváltásból eredt, ugyanis a nemesfém értékét nem fizették ki teljes áron, a megszabott beváltási árfolyam az aranynál 40%, az ezüstnél mintegy 35% hasznot hozott. A pénzverési monopólium, a pénzverés haszna Magyarországon csak a királyt illette meg. A kamara haszna abból származott, hogy a királyok rendszeresen kivonták a régi pénzt a forgalomból és új pénzt bocsátottak ki, amelyeknek ezüsttartalma kisebb volt, de névleges értékét megőrizte. Tegyük fel, hogy a régi ezüstdénár 1 gramm színezüstből készült és érte 100 egységnyi árut lehetett vásárolni. Az Anjou-ház hatalomra jutása - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ezt a pénzt kivonták a forgalomból, az új pénz értékét 20%-kal csökkentették, ez már nem színezüstből készült, vagy kisebb volt a súlya. A régi pénzt mindenkinek kötelező volt új pénzre beváltani, sőt tilalmazták a korábbi pénz használatát. Elrendelték, hogy az új pénz ugyanannyit ér, mint a régi, vagyis – elvileg – ugyancsak 100 egységnyi árut lehet érte vásárolni.
A kamara haszna ebben az esetben 20% volt. Ennek a viszonylag könnyű pénzszerzési módnak azonban jelentős árnyoldalai is voltak. Egyrészt a kincstár bevételei is az általa kibocsátott rossz pénzben érkeztek be, másrészt a piacon elfogyott a bizalom az egyre gyatrább dénárok iránt, és minden tiltás ellenére a nyersezüst és a jobb külföldi pénzek forogtak a "feketepiacon". A kamara hasznát Károly Róbert pénzügyi reformja szüntette meg. Az ő idején Körmöcbányán kezdték meg az aranyforint verését, amely mindenkor 23 és fél karátos aranyból, 3. Történelem - MA. 5 gramm súlyban készült. Az aranyforint váltópénze az ezüstdénár lett, egy aranyforint száz ezüstdénárt ért. A kamara hasznának megszüntetésével a kincstár jelentős bevételektől esett el, ennek pótlására Károly bevezette a kapuadót (portális adó), amit a jobbágyságtól szedtek az ország egész területén. A kapuadót portánként, kapunként vagyis jobbágytelkenként szedték, évi összege 18 dénár volt. A közvélekedés Károly Róbertnek tulajdonítja a banderiális hadszervezet magyarországi meghonosítását, de ez nem teljesen igaz.
A király ügyes taktikával hol tárgyalva, hol harcolva, egymás ellen kijátszva a tartományurakat erősítette hatalmát. Kán Lászlótól tárgyalás útján szerezte vissza a Szent Koronát, melyért cserébe a vajdai méltóság megtartását ígérte. 1310-ben Székesfehérváron az esztergomi érsek megkoronázta a Szent Koronával, így teljes jogú magyar királlyá vált. Az 1312-es rozgonyi csatában legyőzte az Abákat. Ősiség törvénye fogalma fizika. Ebben a harcban a papság, a nemesség és a polgárság is a király mögé állt a tartományúri hatalommal szemben. Csák Ugrin halálával a Délvidék harc nélkül került a király kezébe. Csák Máté 1321-es halálával az egész ország királyi fennhatóság alá került. Királyi hatalom Károly visszaszerezte a királyi birtokokat, melyeket a továbbiakban az új bárók irányítottak. A bárók csak tisztségük révén irányítottak, tehát jövedelmeik nagy része a király kegyétől függött. Az új bárók részben régi családok oldalági leszármazottai voltak, részben felemelt nemesek voltak. A király korlátozta az egyházi hatalmat, a pápai jövedelmek harmadát lefoglalta az állam számára.
A kilenced ( latinul: nonæ) a jobbágyok adója volt a középkori Magyarországon. Már Károly Róbert korában szedték az ország legnagyobb részén, Nagy Lajos király 1351-ben kiadott dekrétuma pedig egységesítette: eszerint minden jobbágy köteles volt terményének kilencedik tizedét a földesúrnak adni (a tizedik tizedet pedig az egyháznak, ez volt a decima vagy dézsma). Eleinte természetben, a kései középkorban pénzben kellett fizetni a termés, illetve a juhok, kecskék és méhek szaporulata alapján. A kilenced bevezetése részben a földesurak bandériumállítási kötelezettségét ellensúlyozta, ennek ellenére a földesurak nem fogadták szívesen, és a király csak büntetésekkel tudta érvényesíteni a törvényt. Másrészt azonban, mivel az egységes adózás hiányában a jobbágyok hajlamosak lettek volna a királyi birtokoknál alacsonyabb adót kiszabó nagybirtokosok szolgálatába szegődni, a kilenced bevezetése a királyi vagyon védelmét szolgálta. Ősiség törvénye fogalma wikipedia. Ha valamelyik földesúr nem szedte be a kilencedet, azon a birtokon a király javára szedték be.