30 óra Jaffa-koncert Helyszín: Tószínpad 20. 30 óra Magna Cum Laude-koncert Helyszín: Tószínpad 22. 00 óra Tűzijáték Programok a várban 10. 00 óra Török kori alkotóház Helyszín: Múzeumpedagógiai terem 11. 00 óra Gyula a török kor idején – Előadó: dr. Németh Csaba, történész Helyszín: Lovagterem 19. 00 óra Codex Régizene Együttes (Sepsiszentgyörgy) műsora Helyszín: Várudvar Programok a Várfürdőben 11. 00 óra Hastánc – Berill törzsi hastánccsoport műsora 15. Gyulai Hírlap - Végvári Napok a Gyulai Pálinka Manufaktúrában. 00 óra Kocaeli Universitesi Halk Oyunlari Toplulugu műsora Programok a belvárosban 19. 00 óra Táncok a török időkből Kocaeli Universitesi Halk Oyunlari Toplulugu műsora Helyszín: Harruckern tér 19. 30 óra Szelindek Zenekar műsora Helyszín: Harruckern tér
Az 1566-os ostrom meghatározó történelmi esemény, s az is kétségtelen tény, hogy a gyulai vár jelentősége az egri és a szigetvári erődítményhez mérhető. Kerecsényi László és vitézei a több mint két hónapon át tartó elszánt védekezésükkel ahhoz fogható hőstettet hajtottak végre, mint Zrínyi Miklós és Dobó István, valamint a két közismert történelmi személyiség hős katonái. A hagyományőr csapatok egy része a török-oszmán hadat, mások pedig a keresztény sereget "alakítják". A magyarországi résztvevők mellett például Szlovákiából is jön egy regiment, melynek tagjai a pikás és muskétás zsoldosokat, a nyugati hadikultúrát jelenítik meg. Végvári napok gyula es. A végvári harcmodort bemutató szereplőkön kívül hajdú alakulatok is tiszteletüket teszik. A korabeli tüzérséget mindenképpen érdemes megemlíteni, ugyanis akkoriban a tűzfegyverek már egészen elterjedtek voltak. A legjellemzőbbek mégis a közelharci fegyverek, kardok, szablyák, fokosok, csákányok, lándzsák és pikák voltak, s ezek mind-mind szerepelnek a csatajelenetekben.
00 Agárfuttatás és a magyar agár bemutatása 11. 00 "Az vitéz nánai hajdúk lest vetni menének" – a Nánai Solymos Vitézek történelmi színjátéka 14. 00 Toldi Legenda Historica, avagy a Képes Krónika elveszettnek hitt lapjai – a Boka Színház előadása 15. 00 1. Gyulai Boszorkányverseny négy versenyszámban (szemmel verés, átokmondás, seprűn lovaglás, bájital keverés) Jelentkezés a helyszínen. 15. 45 Keresztény és török seregek szemléje 16. 00 A gyulai vár visszafoglalása 21. 00 Magna Cum Laude koncert A koncert után tűzijáték Programok az északi földbástyák területén 10. 00 Táborvezetés az oszmán táborban a Calliope Színjátszó Kör növendékeivel Volt egy török Mehemed… – a Hungari Dzsebedzsi Egyesület történelmi foglalkoztatója. 3. nap (vasárnap) - Gyulai Végvári Napok - Gyulai vár. A szülőket serbettel várják. Lengyel, magyar két jó barát, együtt emel kalapot – a két nemzet kapcsolata a 16-17. században A Kapuvári Hajdúk és a Gartai Muskétások Hagyományőrsége előadása Interaktív oszmán fegyverzet és páncél bemutató a tatai seymenek táborában 14.
A 72 órán át, majdnem folyamatosan pergő, koncertekkel "könnyített" rendezvényfüzér legérdekesebb, leglátványosabb része az a hadijáték, ami az 1566 július 2-án kezdődött ostrom főbb momentumait eleveníti fel. Tudva lévő, hogy Kerecsényi László, avagy az erődítmény védelmére hivatott személy és válogatott vitézei a 15-szörös túlerő ellenében több mint két hónapig tartották magukat. A csata páratlan látványelemeket és fülsértően eredeti hanghatásokat produkál – Fotó: Bencsik Ádám/Erkel Ferenc Nonprofit Kft. Kétségtelen tény, rekordként tartható számon ez a hőstett, különösen azért, mert a sokat próbált, harcedzett legényekből és persze leányokból álló védők szemernyit sem reménykedhettek felmentő seregben. A történelmi szálakat felfejtve egyértelművé válik, hogy Eger és Szigetvár mellett a Gyulai Vár szerepe megkérdőjelezhetetlen volt és megkérdőjelezhetetlen napjainkban is. Gyulai Végvári Napok 2018 | Gyulakult | Gyulai programok, látnivalókGyulakult | Gyulai programok, látnivalók. Az ostrom, avagy a 63 nap alatt, Pertev pasa által levezényelt 7-8 etapból álló ostromsorozat, a tanúsított helytállás, a történések részletei, a palánkfalak, a palánkerődítés felépítése, a hadviselés eszközeinek tárháza, a kor jellemzőit tükröző momentumok mind-mind fontos és közérdeklődésre számot tartó történelmi hagyatéknak tekinthetők, melyet ápolni, gondozni, feltárni, fennen hirdetni érdemes.
A három nap során életre kel a középkori Gyula hangulata. Megismerhetjük a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül megelevenedik előttünk a kor harci szelleme. A gyulai várba látogatók megismerhetik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit. A rendezvényt színesítik a középkori hagyományőrző egyesületek, hagyományőrségek korhű bemutatói. Esténként a hazai könnyűzenei élet kiválóságai várják az érdeklődőket. Péterfy Bori & Love Band koncertje Szent György dobos csoport műsora Magna Cum Laude-koncert Jaffa-koncert Quimby-koncert 2012. július 27. péntek - 1. nap Programok a belvárosban 17. 00 óra Harci játékok Matthias Rex Hagyományőrző Egyesület, Corona Hungarica Hagyományőrző Csoport Helyszín: Harruckern tér 17. Végvári napok gyula 2019. 30 óra Középkori táncok Corona Hungarica Hagyományőrző Csoport Helyszín: Harruckern tér 18. 30 óra Flauto Dolce Együttes műsora Helyszín: Belvárosi katolikus templom Programok a Várkertben 17. 00 óra Középkori játszóház Helyszín: Matthias Rex Hagyományőrző Egyesület tábora 18.
00 Táborvezetés a keresztény seregek táborában a Calliope Színjátszó Kör növendékeivel A Tabulatúra régizene-együttes hangszerbemutató koncertje 15. 00 Volt egy török Mehemed… – a Hungari Dzsebedzsi Egyesület történelmi foglalkoztatója. Végvári napok gyula 2018. A szülőket serbettel várják. Program a Várfürdőben 11. 00 Hajdúportya A program a Gyulai Várfürdő aktuális jegyáraival látogatható. A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.
2020. október 31., 11:31 A Magyar Nemzet szombati kiadásában arról ír, hogy ha sikerülne megtalálni Aba Sámuel király földi maradványait, a DNS-e közelebb vinne a magyarság eredetének a tisztázásához. Fotó: Archívum Aba Sámuel maradványai alapján újabb kérdésekre kapnak választ a kutatók Valóban előkerülhet Aba Sámuel sírja és csontváza? Nemsokára kiderül, viszont az eddigi eredmények is szenzációsnak mondhatók, ugyanis megtalálták az 1040-es években épített templomot, ahol harmadik magyar királyunk maradványait végső nyugalomra helyezték. Gondolták volna, hogy Aba Sámuel, a harmadik magyar király sírját és csontvázát egy szocreál művelődési ház parkolójában kell keresni? Abasár | Patrióták. Ráadásul a helyi tanácselnök egy Kádár-kocka lakóházat is épített palotájára, templomára? A múltpusztító kommunista időszakban semmibe vették a romokat, sok követ és csontot egyszerűen a sittre vágtak, ám most végre feltárják Aba Sámuel királyi központját, ami a palotáját és egy királyi alapítású bencés monostort rejt a föld alatt.
Méretei alapján nagyobb volt a korszak plébániatemplomainál. A torony az utolsó szint kivételével szintén középkori, valószínűleg későgótikus. Sajnos jelenlegi ismereteink alapján csak hipotézist tudunk alkotni. Így valószínűnek tűnik, hogy Aba Sámuel sírjára, vagy annak részletére rábukkantak a templom újkori átépítése előtt és a díszes, feliratos követ ezután falazták be a templom homlokzatába. Aba samuel sírja. A sírnak azonban a logika szerint nem a plébániatemplomban, hanem a korábbi palotából kialakított családi monostorban volt valószínűleg a helye (amit bizonyít a sok középkori temetkezés is a Bolt-tetőn). Bizonyosságot csupán az egykori királyi székhely, vagyis a Bolt-tető feltárásának kiteljesítése hozhatna. Bár a szarkofág darabja azt bizonyítja, hogy szétrombolták a sírt, erről csak az egykori rotunda teljes feltárásával lehetne meggyőződni. Ugyan a hajdani körtemplom egy részén egy családi ház áll (amelynek építője az 1960-as években talált az építkezés során sírokat), a templom közepére – ahol a sírnak a logika szerint lennie kellett – nem épült semmi, így elvileg feltárható.
Megosztás Címkék
Hírek Magyarországi hírek Aba Sámuel sírja 2020. 11. 28. A Magyarságkutató Intézet vezetésével Abasáron folyó ásatásokon napvilágra kerültek egy XV. századi gótikus templom romjai. Aba Sámuel – Köztérkép. A kutatók ez alatt valószínűsítik azt a XI. századi sírtemplomot, amely a három évig uralkodó, korábban István király második emberének számító Aba Sámuel sírját rejtheti. Első királyunk, István fiának, Imre hercegnek szánta halála után a királyi trónt. Sajnos a sors más utat szánt az 1031-ben, 24 évesen vadászat közben ismeretlen körülmények között elhunyt hercegnek. Az eset következtében István király egyetlen örökösét vesztette el. A király halála 1038-ban következett be, a trónt Szent István egyik leánytestvérének fia, Orseolo Péter örökölte. Az új uralkodó a magyar főurakkal szemben főleg német és olasz nemesekre támaszkodva próbálta megszilárdítani hatalmát, István király feleségét is házi őrizet alatt tartva, azonban a magyar rendek 1041-ben elűzték az országból, a palotaispán Aba Sámuelt választva királynak.
Bízom benne, hogy ez az ősi királyi központ hamarosan újra kiemelkedő központjává válik a térségnek, az országnak. Örülök, hogy a Magyarságkutató Intézet bebizonyította: így is lehet. Előkerül végre Aba Sámuel sírja? | Patrióták. Sokszor, sokféleképpen nekikezdtek feltárni ezt a szent emlékhelyet, királyi központot, de a feladatok mégis megvártak minket" – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A főigazgató elmondta, hogy régészeik az első tizenegy napban olyan eredményeket értek el, amikre számítani sem mertek, ráadásul most mutatkoznak meg az interdiszciplináris intézet előnyei is. Régészeink folyamatosan tárják fel a területet, Fehér Bence professzor, a Klasszika-filológia Kutatóközpont igazgatója a helyszínen elemezte és fejtette meg a gótikus minuszkulákkal írt sírfeliratot. Az Eszmetörténeti Kutatóközpont részéről Németh Zsolt, az ország egyik legnagyobb Árpád-kori szakértője vizsgálja a templomokat, Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója és munkatársai a csontleletek archeogenetikai vizsgálatát végzik majd el – ők megállapíthatják az Aba nemzetségre jellemző génállományt, ami bizonyosan visszavezethető Szent István, sőt a honfoglalás korára is, és talán irányt adhat arra, hogy honfoglalás kori egyik legnagyobb hatalmú nemzetségünk honnan származhat" - foglalta össze a kutatást Horváth-Lugossy Gábor.