Emlékházat és kiállítóhelyet alakít ki a dombóvári volt zsidó iskola épületében a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság. A kiállításon Reisz Józsefnek, a szegények orvosának is emléket állítanak. Rostás Zoltán elmondta, hogy a dombóvári zsinagóga mellett álló 140 négyzetméter alapterületű épületet közművesítik, teljes körűen felújítják, és két kiállító teret hoznak benne létre. Az átalakítást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10 millió forintos támogatásával végzik, a társaság 14 millió forintot fordít az épületre – tette hozzá. A holokauszt-emlékmű és a volt zsinagóga épülete Dombóváron (Fotó:) Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Ross zoltán dombóvár . Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt.
Rostás Zoltán ( Székelyudvarhely, 1946. december 28. –) szociológus, szerkesztő. Életútja [ szerkesztés] Iskoláit Marosvásárhelyen végezte, az Alexandru Papiu Ilarian Líceumban érettségizett (1965), egyetemi tanulmányokat a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végzett (1970). Emlékház a dombóvári zsidó iskolából | Szombat Online. Pályafutását a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségében kezdte szerkesztőként (1970–1974), majd a Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségének volt a munkatársa (1974–1977). Ezt követően 1991-ig a bukaresti A Hét kulturális hetilap szerkesztőségében dolgozott szerkesztőként, tudományos rovatvezetőként, szerkesztőségi főtitkárként. Szerkesztette a hetilap TETT című tudományos mellékletét. 1991-től a Bukaresti Tudományegyetem Sajtó- és Kommunikációtudományi Karának docense, 2001-től nyugdíjazásáig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vidékfejlesztési tanszékének vezetője Csíkszeredában. Munkássága [ szerkesztés] Első írását a Korunk közölte 1968-ban. Egyetemistaként az akkor indult Echinox diákfolyóirat főszerkesztő-helyettese (1969–1970).
A "szegények orvosaként" ismert, a vészkorszakban meghalt Riesz József (1880-1944) tiszteletére emlékházat és kiállítóhelyet alakít ki az egykori zsidó iskolából Dombóváron a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság – közölte Rostás Zoltán, a szervezet elnöke. Az átalakítást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10 millió forintos támogatásával végzik, a társaság 14 millió forintot fordít az épületre. Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Emlékház lesz az egykori zsidó iskolából Dombóváron - Kibic Magazin. Az épület egyik helyiségében Riesz József (1880-1944) zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta Rostás Zoltán, a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke. Riesz József Az említett Riesz József Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt.
Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt. A szegények orvosának nevezték, mert a legszegényebbeket ingyen gyógyította. 1944. A vakság megfoszt a valóságtól - Rostás Zoltán - YouTube. június 26-án zsidó származása miatt deportálták, visszaemlékezések szerint a súlyosan beteg orvos már a deportáltakat szállító vagonban meghalt. Nevét 1947-től utca viseli Dombóváron, mellszobra a városi kórház előterében látható. Az emlékházban orvosi szobájának berendezései kapnak helyet, tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki.
A szegények orvosának nevezték, mert a legszegényebbeket ingyen gyógyította. 1944. június 26-án zsidó származása miatt deportálták, visszaemlékezések szerint a súlyosan beteg orvos már a deportáltakat szállító vagonban meghalt. Nevét 1947-től utca viseli Dombóváron, mellszobra a városi kórház előterében látható. Az emlékházban orvosi szobájának berendezései kapnak helyet, tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki.
Publicisztikai munkásságában hangsúlyt kapnak szociológiai fogantatású helyzetelemzések, összegező beszámolók a hazai magyar kulturális, közművelődési, oktatási intézmények tevékenységéről. Kitűnik interjúsorozata a műszaki és természettudományok jeles romániai magyar művelőivel (Visszajátszás. 1984). Tanulmányaiban, esszéiben, amelyeket külső munkatársként közölt a Korunk, Művelődés, Sociologie Românească, Szociológiai Szemle, East-Central Europe, Beszélő című folyóiratok hasábjain, vizsgálatnak veti alá nemzetiségi életünk létformáinak alakulását, a társadalmi élet mozgását, a hagyomány és korszerűség viszonyát a modern kommunikáció feltételei között, a tömegkommunikációs eszközök szerepét és hatását napjainkban, időszerű sajtószociológiai problémákat. 1990 után számos szociológiai, politológiai, kommunikációtudományi hazai és külföldi nemzetközi szimpóziumon, konferencián szerepelt tudományos dolgozatokkal és közleményekkel. Szerkesztésében jelent meg a Hát ide figyelj, édes fiam! című, ifjúságkutatási esszéket tartalmazó kötet (1989).
MAZSOLA ÉS TÁDÉ zenés bábjáték előadja a Budapesti Ametist Bábszínház Írta: Bálint Ágnes Bábszínpadra írta és rendezte: Szívós Károly /Blattner Géza- díjas, Kolibri Színház színésze, rendezője/ Bábokat tervezte: Bródy Vera Zenéjét szerezte: Pivarnyik László Az előadás Bródy Vera engedélyével és a Hofra Kft közvetítésével jött létre. Szereplők: Mazsola, Manócska, Tádé, Egérke, Fülöpke, Varjú bácsi, kismadarak A gyermekek és a gyermeklelkű felnőttek számára nincs is annál nagyobb csoda, mint mikor egy báb életre kel, és kalandjaival elvarázsol. Hát még ha ez a báb egy szeretetre méltó pöttöm kismalac, aki nagy lélekkel és sok-sok érzelemmel van megáldva. Bálint Ágnes meséjén több nemzedék nőtt fel, akik ma már szülők, sőt nagyszülők, de jól emlékeznek a televízióból megismert tökházikó lakóira. Mazsola és Tádé - MVBMK - Művelődési Központ, Győrszentiván. Ha Te is közéjük tartozol, akkor itt az alkalom, hogy gyermekedet, unokádat is megismertesd a kedves kis figurákkal. Melyik gyerek ne örülne és búsulna együtt a szeleburdi kismalaccal egy olyan mese nyomán, ahol saját életére ismerhet, örömeit, bánatait láthatja megelevenedni?
Uiiii, ez nagyon jó lesz! Írta: Bálint Ágnes Bábszínpadra írta és rendezte: Szívós Károly /Blattner Géza- díjas, Kolibri Színház színésze, rendezője/ Bábokat tervezte: Bródy Vera Zenéjét szerezte: Pivarnyik László Szereplők: Mazsola, Manócska, Tádé, Egérke, Fülöpke, Varjú bácsi, kismadarak Jegyár: egységesen (1-99 éves korig) 1500 Ft
És melyik felnőtt ne hallgatná szívesen Manócska okos, szeretetteljes szavait, amellyel minden problémát megold, és amellyel akár utat is mutathat a gyereknevelés útvesztőiben? Fabula Bábszínház | Mazsola és Tádé. Jegyár egységesen: 1200 Ft. Elővétel a Gerenday Közösségi Házban (Rákóczi F. út 170. ) és a weboldalon Info, jegyrendelés: 06-20-551-3416; Ajánlott életkor 2-7 éves korig! Eső esetén az előadás június 23-án, vasárnap 10:00 órakor lesz megtartva.