Házassági vagyonjogi szerződés. Megoldás? A házasságkötés előtt a házastársak egymás között a vagyoni viszonyokat szerződéssel is rendezhetik a házassági életközösség tartamára. Ebben a szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg azt, hogy mely vagyon kerüljön a közösbe, melyik maradjon a különvagyon része. Ezt nevezzük a házassági vagyonjogi szerződésnek. Ahhoz, hogy ez érvényes legyen közokiratba, vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Amennyiben a felek rendelkeznek házassági vagyonjogi szerződéssel, abban az esetben a vagyonmegosztásnál az lesz az irányadó. A törvény általános szabályai csak ennek hiányában alkalmazhatóak. A házastárs öröklése – Perpatvar – perek, bűnügyek, ügyek és esetek. A vagyonközösség a közös vagyon megosztása után szűnik meg. Függő helyzet alakulhat ki az életközösség megszakadása és a közös vagyon bírósági megosztása között. Fő szabály szerint a megosztásig nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Kivételt képeznek ez alól a foglalkozáshoz szükséges tárgyak, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi munkához, és az óvintézkedések, amelyek valamilyen károsodástól óvják meg a vagyont.
Az emberek többsége a szerelmük megpecsételése céljából örömmel és önfeledten mondja ki azt a bizonyos boldogító igent. Sokszor a szerelem hevében elkerüli a gondolatainkat az, hogy a házasság jogi vonzatának is utána nézzünk, hiszen amellett, hogy az esküvőt nászút, esetleg közös lakásvásárlás, családalapítás követi, létrejön a házassági vagyonközösség is, ami nem más, mint a házasság vagyonjogi vonzata. Fontos tehát, hogy tisztában legyünk néhány alapvető fogalommal. A házastársi vagyonközösség létrejöttének értelmében a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt együtt, vagy külön-külön szereztek. Így változott meg a házastársak öröklése. A közös vagyon magába foglalja a közös vagyontárgyak terheit is, így ha a törvény eltérően nem rendelkezik, akkor a felek közösen viselik a kötelezettségből eredő tartozásokat, attól függetlenül, hogy melyik házastárs vállalta azt. Tehát abban az esetben, ha az egyik házastárs hitelt vesz fel, akkor az ebből eredő fizetési kötelezettség a másik felet is ugyan úgy terheli.
De ha ő belegyezik, akkor te is használhatod - édesanyáddal kell megállapodni... lehet, hogy a hitelhez életbiztosítást is kötöttek - ez elvileg fedezné a hitel kifizetését, de ha nincs ilyen, akkor az örökös fizetheti tovább a részleteket... valóban egyszerű megoldás lenne, ha kifizetnéd a hitelt - szerintem a bankkal meg lehet beszélni, hogy adják zárják le a dolgot. Nem szokták elküldeni az embert, ha pénzt visz nekik. Viszont az is elképzelhető, hogy csak a hagyatékátadó végzés után állnak szóba veled, addig pedig fizetni kell a részleteket... szóval többvariációs az ügy - el kell intézni úgy, hogy minden érdekelt elégedett legyen the big cat 2005. 14:02 Ha te vagy az egyetlen örökös, akkro használd nyugodtan, és a bankkal tárgyalva akár vissza is fizetheted a kölcsönt, de ha nem, akkro inkább vád ki a hagyatéki tárgyalást, ugyanis ott derül ki örökli az autót, és ki és milyen arányban köteles helytállni a hagyatéki tartozásokért. 2005. 13:58 Üdvözlet! Egy nagy gondom van. Édesapám sajnos hirtelen és fiatalon elhúnyt néhány hete.
A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. Különvagyon a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer. Különvagyon A házastársak különvagyonához tartozik: - a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy - a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás - a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat - a személyét ért sérelemért kapott juttatás - a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy - továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Ebben az esetben is maradhat az özvegy a korábbi megszokott környezetében, de már nem mint haszonélvező, hanem mint tulajdonos, hiszen az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira tulajdonjogot örököl. A fennmaradó vagyonon fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel. Amennyiben a szülők egyike már nem él, helyette nem örököl az alatta lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között. Abban az esetben, ha mindkét szülő elhunyt már, akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse (kivéve az esetleges ági vagyont). Az új polgári törvénykönyv másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát. Az új szabályok szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nem jár tekintettel arra, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jogot nem lehet korlátozni. Gyakorlati szempontból megállapítható, hogy komoly problémát okozhat, ha egy ingatlant sokan örökölnek, adott esetben özvegyi haszonélvezeti joggal is terhelve, így amennyiben a törvényben foglalt öröklési rend szabályai nem felelnek meg számunkra, lehetőségünk van végrendelkezés útján szinte a legtöbb szabálytól eltérni és ezáltal a jövőre gondolva egy mindenki számára előnyös konstrukciót megalkotni.
Ezekből kiderül, hogy a juttatás nagysága szerint különböző kategóriába sorolható nyugdíjasok mikor mennyit kapnak.
Az infláció a szegények adója: bajban a magyar kisnyugdíjasok Az átlag alatti ellátásban részesülő idősek nagyjából kétharmada vesztese az elmúlt tíz évnek – mondta a Népszavának Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke, aki szervezetével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználó szakmai anyagban mutatta be, hogy 2011 óta hogyan alakult a nyugdíjasok és járandóságuk helyzete. 2021. 06. 23. Özvegyi nyugdíj felélesztése Kiegészítő nyugdíjemelés június 1-jétől: itt vannak a részletek Június 1-jétől 2021. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal 0, 6 százalékkal kell megemelni azt az öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást, amely nyugellátást megillette a 2021. január 1-jei nyugdíjemelés – áll a Magyar Közlöny 91. számában kihirdetett kormányrendeletben. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Nyugdíjemelés 2021 november 2004. Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
01. 25. Egyebek között a januári nyugdíjemelésről, annak esetleges novemberi kiegészítéséről, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdéseként a februári nyugdíjjal együtt érkező plusz negyedhavi nyugdíjról, a lehetséges nyugdíjprémiumról beszéltem az M1-en. Nyugdíjemelés 2021 november 2013. Évről-évre kevesebbet ér a nyugdíj 2021. 18. A csak az inflációtól függő éves nyugdíjemelés óhatatlanul a nyugdíjak relatív (a nemzetgazdasági nettó átlagkeresethez viszonyított) leszakadásához vezet. Ennek hátterét világítottam meg a Magyar Hang Plusz részére. Tovább
2022. 03. 22 | Szerző: VG-összeállítás Az orosz-ukrán háború kirobbanása Európa-szerte megakasztotta a gazdaságok újraindítására tett kísérlet eket; a szomszédban zajló fegyveres konfliktus okozta újabb válság hatásait minden ország a saját bőrén érezheti. Ez alól Magyarország sem kivétel, ez az ellátási gondok súlyosbodása, valamint az árak elmúlt időszakban tapasztalt emelkedésből is tisztán látszik. Hazánkban közel 15 éves csúcsára nőtt az infláció februárban; a VG elemzői konszenzusánál csak kicsivel lett rosszabb a valós eredmény. Legutóbb 2007 augusztusában volt ilyen magas a fogyasztói árak emelkedése, de a szakértők már korábban figyelmeztettek: a drágulás mértéke ennél is drasztikusabb lehetett volna, ha nincs a rezsicsökkentés, illetve ha a kormány az infláció megfékezése érdekében nem lép közbe rendkívüli intézkedésekkel. Nézegesse, ennyit kapnak a nyugdíjasok! - Kiszámoltuk a juttatások alakulását - Az én pénzem. Az áremelkedéssel szemben segítséget jelent, hogy a kormány jelentős összegeket fordít a családok megerősítésére: a családi adóvisszatérítéssel, a 25 év alattiak adómentességével, a béremelésekkel és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével több ezer milliárd forint marad az embereknél – emlékeztet a pénzügyminisztérium.