Ars Hungarica 1. (2019) pp. 103–118. ) 5. kép: Kőcsiszolással készült iparművészeti tárgyak a zalatnai iskola műhelyéből 1900 körül Az ipari szakoktatás témájában a BTK Művészettörténeti Intézete, a Pécsi Tudományegyetem "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2020. március 5-én rendezett tudományos konferenciát A szabálytól a képzeletig címmel. Dualizmus kori ipar és szovjet ideológia – Szerdán történelemből érettségiztek | OrosCafé. Az elhangzott tucatnyi előadásból összeállt folyóiratszám ( Ars Hungarica 1. (2020), a szakiskolai környezetben létrejött művészi igényű tervek és tárgyak első modern és interdiszciplináris szemléletű tudományos feldolgozása. A konferencia célja túlmutatott a dualizmus kori középfokú magyar iparoktatás kutatásának legújabb eredményeinek bemutatásán, az előadások és a publikációk a modern iparoktatás történetét a gazdaság-, társadalom-, illetve művészettörténet eltérő diszciplináris megközelítéseinek helyt adva vizsgálták. 6. kép: A zalatnai kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskola kőfaragó műhelyének tárgyai, a tárlóban kőzetminták és vegyszerek 1900 körül
Levéltári források és korabeli műhelymunkák archív fotográfiái alapján igazoltam a marosvásárhelyi ipari szakiskola jelentőségét a város 20. századi építészeti fellendülésében (Marosvásárhely 1892–1902. A felkészülés évtizede. Ars Hungarica 1. (2021). pp. 5–29). Magyarország társadalma a dualizmus korában (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. 3. kép: Elkészült kőfaragványok raktáron a székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola raktárában 1905 körül A székelyudvarhelyi ipari szakiskola kapcsán felmértem a szakiskolában készült kőfaragó emlékeket a városban és környékén, sikerült azonosítani egy 2014-es ásatáson előkerült kőfaragó mintagyűjteményt. A többi erdélyi szakiskolával összevetve egyértelművé vált, hogy a székelyudvarhelyi iskolához kötődően maradtak fenn számban és sokrétűségében ehhez a székelyföldi szakiskolával kapcsolatban források: elkészült műhelymunkák és minták mellett egy páratlanul gazdag archív fotográfiai anyag, valamint az iskola működését dokumentáló anyakönyvek teljessége. Ezen máshol már elpusztult forráscsoport alapján lehetővé vált a szakiskola monarchia-korabeli történetének feldolgozása.
Bár 1848. április 11-én eltörölték a kiváltságokat, mégis megmaradt az elit befolyása sok területen, pl. : a politikában. Ezek hierarchikus berendezkedéshez vezettek. A társadalom kevesebb, mint 1%-át tették ki a nagybirtokosok (herceg, gróf, báró) (Esterházy, Festetics). Ez a kb. 2000 család rendelkezett Magyarország földterületeinek 1/3-ával. A megtermelt javakat feldolgozták, illetve beforgatták. Jelentős tőkékkel vettek részt a kereskedelemben és ipari beruházásokban. Összeköttetéseik révén tőkét jelentettek, amit jól fizető igazgatótanácsi állásokkal honoráltak a pénzemberek (nagypolgárok). Közülük kerültek ki a miniszterek, felsőházi képviselők, akadémiai elnökök. Palotákban, kastélyokban éltek (Festetics-kastély). A birtokaprózódás ellen hitbizománnyal védekeztek, miszerint az elsőszülött fiú örökli a birtokot, s ebből a rokonságnak a rangjukhoz méltó életkörülményeket kell biztosítani. Zárt, elkülönülő világot alkottak. A befolyás, a jólét a műveltség, mely meghatározta életformájukat mintául szolgált.
: o A magyar nemzetiségűek aránya 41-ről 55%-ra nőtt o A német, szlovák, román, ruszin, szerb nemzetiségűek aránya nem nagyon változott. o A horvát nemzetiségűek aránya 5-ről 1%-ra csökkent. A 19. század második felében jelentős arányeltolódások mutatkoztak a nemzetiségi összetételben. Ennek fő jellemzője a magyarság arányának növekedése (41%-ról 54, 4%-ra). A változásnak három, egy mással alapvetően összefüggő eleme volt. 1. Az első a természetes szaporulat. A demográfiai robbanás nem egyszerre jelentkezett az országban a magyarság a németetekkel, szlovákokkal, ruszinokkal együtt előbb vált a folyamat részesévé. 2. A kivándorlás és a bevándorlás a magyarság arányát növelte, hiszem miden száz kivándorlóból csak 33 volt magyar, ami alatta maradt a magyarság számarányának. A legnagyobb veszteséget e szempontból a szlovákság szenvedte el. A bevándorlás szintén a magyarságot gyarapította, mert az országba érkező népesség a többséghez asszimilálódott. 3. A harmadik forrás az asszimiláció, a beolvadás volt, aminek több összetevője ismert.
Toxikoma Dráma 2021 Herendi Gábor új közönségfilmje, a Toxikoma, Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, mely a két főhős, a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna) egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól. A könyv a népszerű színész életének legnehezebb éveit eleveníti fel, egy hosszú évekig tartó drogos zuhanást, melynek végén minden szétesik Győző körül, aki végül rászánja magát az elvonókúrára. Toxikoma film szereplői új. Itt találkozik Csernus doktorral, s innen indul a film, ami azt az egoharcot mutatja be, ami a két domináns férfi között zajlott a pszichiátrián. Mindketten bejárják a saját útjukat és megtanulnak valamit a másiktól, amitől a saját életüket is jobb irányba fordítják. Győző és Csernus egymással harcol, de egy ponton mindkettejüknek el kell jutni a felismerésig, hogy csak közösen juthatnak előre, és hogy van valami, amiben csak a másik segíthet rajtuk. A film még nem található meg a műsoron.
Herendi Gábor új közönségfilmje, a Toxikoma, Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, mely a két főhős, a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna) egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól. A könyv a népszerű színész életének legnehezebb éveit eleveníti fel, egy hosszú évekig tartó drogos zuhanást, melynek végén minden szétesik Győző körül, aki végül rászánja magát az elvonókúrára. Itt találkozik Csernus doktorral, s innen indul a film, ami azt az ego harcot mutatja be, ami a két domináns férfi között zajlott a pszichiátrián. Toxikoma - Balaton Mozi - Balatonfüred. Mindketten bejárják a saját útjukat és megtanulnak valamit a másiktól, amitől a saját életüket is jobb irányba fordítják. Győző és Csernus egymással harcol, de egy ponton mindkettejüknek el kell jutni a felismerésig, hogy csak közösen juthatnak előre, és hogy van valami, amiben csak a másik segíthet rajtuk. A fotókat Gordon Eszter készítette.
← Vissza a filmekhez Történet Herendi Gábor új közönségfilmje, a Toxikoma, Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, mely a két főhős, a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna) egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól. A könyv a népszerű színész életének legnehezebb éveit eleveníti fel, egy hosszú évekig tartó drogos zuhanást, melynek végén minden szétesik Győző körül, aki végül rászánja magát az elvonókúrára. Itt találkozik Csernus doktorral, s innen indul a film, ami azt az ego harcot mutatja be, ami a két domináns férfi között zajlott a pszichiátrián. Mindketten bejárják a saját útjukat és megtanulnak valamit a másiktól, amitől a saját életüket is jobb irányba fordítják. Győző és Csernus egymással harcol, de egy ponton mindkettejüknek el kell jutni a felismerésig, hogy csak közösen juthatnak előre, és hogy van valami, amiben csak a másik segíthet rajtuk. Toxikoma - Pólus Mozi. Rendező: Herendi Gábor Forgatókönyvíró: Gergely Dorka, Bárány Márton Operatőr: Szatmári Péter Producer: Illés Gabriella, Herendi Gábor, Nagy Mónika Vágó: Király István, Szabó Tomi Zene: Hrutka Róbert Szereplők: Molnár Áron, Bányai Kelemen Barna, Török-Illyés Orsolya Kapcsolódó hírek 2021. június 21.
A Toxikoma, mely az utóbbi évek legnagyobb közönségsikereit szállító Herendi Gábor (Valami Amerika, Kincsem) rendezésében készült 2021-ben a Vertigo Media forgalmazásában látható országszerte a mozikban. A film még nem található meg a műsoron.
[1] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ ÉRDEKESSÉGEK: Toxikoma (2021)., 2021. december 20. További információk [ szerkesztés] Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! m v sz Herendi Gábor filmjei Valami Amerika (2002) Magyar vándor (2004) Lora (2007) Valami Amerika 2. Így készült: Toxikoma. (2008) Kincsem (2017) Valami Amerika 3. (2018) Toxikoma (2021) Magyarországportál Filmművészetportál
Toxikoma (Magyar) Dráma, életrajz Toxikoma 2021 Győző Nyírbátorban látta meg a napvilágot, és mára már az egész ország megismerte a nevét. A színész számos sikeres színdarab, televíziós sorozat, műsor és film főszereplője volt, ismerjük az életét, gondolhatnánk, de vajon tényleg így van? Győző útja a pokolba hosszú és gyötrelmes volt, tíz évnyi mámorittas zuhanása mindeddig rejtve maradt a közönség elől. Toxikoma film szereplői 2021. De vajon milyen veszteségeket (emberileg és anyagilag egyaránt) kellett elkönyvelnie, mire végre rátalált önmagára? A haláltánc, mely egy ponton váratlan fordulatot vett kis híján véget ért az intenzív osztályon. Imre az utolsó pillanatban tűnt fel az életében, hogy de ahhoz, hogy segíthessen, előbb Győzőnek kellett meghoznia az elhatározást, tudván, hogy ennek következményei pokoli kínokkal járnak majd. A Toxikoma Győző megrázó története a kábítószer függőségről, a mámor hajszolásáról és a gyötrelmes küzdelemről, a harcról, melynek tétje maga az élet. A film Szabó Győző a Libri gondozásában megjelent, 2019-es azonos című önéletrajzi regényének filmadaptációja, mely a népszerű színész kábítószerfüggőségét és a pszichiáter, Dr. Csernus Imrével való kapcsolatát dolgozza fel a hazai színészszakma olyan jeles képviselőinek közreműködésével, mint Czukor Balázs, Gáspár Tibor, Nagy Péter és Molnár Áron.