Író: Sarkadi Imre (regény) Forgatókönyv: Nádasy László, Fábri Zoltán Operatőr: Hegyi Barnabás Zene: Ránki György Szereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre, Szirtes Ádám, Barsi Béla, Kiss Manyi Pataki Mari és Bíró Máté a szövetkezeti közös munkák alatt egymásba szeretnek. Az öreg Pataki azonban elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből a nagygazda Fekete Sándorral együtt, és házassággal egyesítik a földeket, akár tetszik a lánynak, akár nem. Nagy filmek - Körhinta (1955) | Sulinet Hírmagazin. Egy lakodalmi mulatságon Máté botrányt kavarva teszi közhírré vonzalmát Marihoz, aki másnap bejelenti apjának, hogy nem megy feleségül Sándorhoz. Az apa baltával támad lányára, aki világgá indul… A filmet 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. Törőcsik Mari első filmszerepe, mely nem csak a hazai sikert, de a nemzetközi ismertséget is meghozta számára.
Fábri Zoltán (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán), (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23. ) háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus. A Ferencvárosban nőtt fel, festőnek készült. 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Másodéves főiskolás, amikor a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. Magyar filmek gyűjteménye *Limitált, exclusív (15 DVD) - Rocky. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök lett.
Évente 15 klasszikus magyar film kockáról kockára történő, teljes körű restaurálását indította el az idén 60 éves filmarchívum. Ráduly Györgyöt, az intézmény vezetőjét idézve a filmalap közölte: a magyar filmörökség felújítása mostantól tervezetten, éves bontásban, az archívum működésébe beépítve zajlik a filmalap felügyelete alatt, a Magyar Filmlabor szakemberei és neves operatőrök közreműködésével. Fábri zoltán filmek magyarul. A cél az, hogy a legkiemelkedőbb magyar filmek ismét, kiváló képi és hangminőségben a moziban is a közönség elé kerüljenek. Idén lenne 100 éves Fábri Zoltán, ezért a 2017-es program elsősorban az ő életműve köré szerveződik. Fábri 1955-ben, Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével forgatott klasszikusa, a Körhinta legteljesebb verzióját három eredeti filmanyagból állították össze az archívum filmtörténész-restaurátorai. A film régi szépségét csak a most kezdődött digitális restaurálás tudja visszaadni, mert segítségével észrevétlenül javíthatók az eredeti kameranegatív súlyos sérülései, és egytől egyig pótolhatók a hiányzó kockák is.
Segítség A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Bővebben: Fábri Zoltán A(z) "Fábri Zoltán-filmek" kategóriába tartozó lapok A következő 12 lap található a kategóriában, összesen 12 lapból. 0–9 141 perc a befejezetlen mondatból E Édes Anna (film, 1958) Életjel (film, 1954) H Hannibál tanár úr Húsz óra (film) I Isten hozta, őrnagy úr! K Két félidő a pokolban Körhinta (film) M Magyarok (film) Ö Az ötödik pecsét (film) P A Pál utcai fiúk (film, 1969) U Utószezon A lap eredeti címe: " ria:Fábri_Zoltán-filmek&oldid=16865673 " Kategória: Filmek magyar rendezők szerint Személyekről elnevezett kategóriák
1983 Gyertek el a névnapomra 9. 2 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar filmdráma, 121 perc, 1983) 1981 Requiem 8. 0 (magyar politikai dráma, 103 perc, 1981) forgatókönyvíró 1980 1978 Magyarok 8. 8 (magyar filmdráma, 105 perc, 1978) Duna World: péntek (ápr. 8. ) 02:20 1976 Az ötödik pecsét 10 (magyar filmdráma, 107 perc, 1976) 1975 1973 Plusz-mínusz egy nap 8. 4 (magyar filmdráma, 92 perc, 1973) 1971 Hangyaboly 8. 1 (magyar játékfilm, 95 perc, 1971) 1969 Isten hozta, őrnagy úr! (magyar játékfilm, 96 perc, 1969) M5: péntek (ápr. ) 21:00, szombat (ápr. 9. ) 21:50 A tanú színész (magyar filmszatíra, 103 perc, 1969) 1968 A Pál utcai fiúk 9. 4 (magyar-amerikai játékfilm, 104 perc, 1968) 1966 1965 Húsz óra 9. 1 (magyar filmdráma, 108 perc, 1965) 1964 Vízivárosi nyár (magyar tévéfilmsorozat, 1964) 1963 Nappali sötétség 8. 7 (magyar filmdráma, 102 perc, 1963) 1961 Két félidő a pokolban 8. 5 (magyar háborús filmdráma, 122 perc, 1961) Dúvad rendező, dramaturg (magyar filmdráma, 92 perc, 1961) csütörtök (ápr.
A hatalmat is szidják egy kicsit, s mivel ezért a közéjük betoppant rokkant honvéd föladja őket, másnap már a nyilasok kínzószobáiban kerülnek a felvetett válaszút elé. A számos nemzetközi díjat nyert film briliáns alakításokkal ábrázolja a vé színészlegendákat láthatunk a vásznon, mint Márkus László, Dégi István, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Őze Lajos, és Latinovits Zoltán. A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk a filmklub vezetőjénél, Rácz Annánál, e-mail címen, egyetemi hallgatók esetén Neptun-kódot is kérünk. (Fotó:)
A szőcei tőzegmohás láprét páratlan élővilágával és az őrségi rétek kezelésével ismerteti meg a látogatót. A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. Szőce címerében is a tőzegmoha látható. A természetvédelmi terület legértékesebb része a völgytalpon húzódó rétek láncolata (14 ha) — ezt a helybéliek "széles víznek", illetve "széles vízi rétnek" nevezték el. (forrás: wikipédia)
HÚSEVŐ NÖVÉNYEK nyomában - Szőcei tőzegmohás láprét - YouTube
Hajdanán a z őrségi szőcei tőzegmohás láprét egészen más látványt nyújtott. Ami jelenleg látható, meglehetősen durva emberi beavatkozás eredménye. A honfoglalás után letelepedett népesség a régi erdőket kiirtotta, hogy az állatoknak legyen legelője. Emiatt alakult ki ez a másodlagos természeti terület, ami az erős fényigényű lágyszárúaknak adott ökológiai szabadteret. A Zalalövőtől északra fekvő Szőce község melletti láprét egyik érdekessége, hogy olyan növényfajok telepedtek meg itt, amik főleg a magashegységekben vagy az északi területeken honosak. Kirándulás a szőcei tőzegmohás lápréten A szőcei helyi önkormányzatnak és lakosoknak hála a tőzegláp még mindig bárki számára meglátogatható. Ezt a lápmezőt is éppúgy kell ápolni, mint bármilyen más területet. Ugyan ma már nem legeltetnek itt, a hagyományokhoz és a növénygazdálkodáshoz híven a területen hetente kétszer kaszálnak - ha nem tennék, éveken belül eluralkodnának a fásszárú növények. A rövid túra alatt meg lehet ismerkedni az égerfákkal szegélyezett láppal, ami az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb, fokozottan védett területe is egyben.
Ezt a közel 35 fokban azért elég nehéz volt elképzelni. A természeti adottságok mellett a láprétek fennmaradásához az emberi tevékenység, vagyis a láprétek megfelelő kezelése is hozzájárult. A környékbeli gazdák itt évszázadokon át a rendszeresen kaszáltak és legeltettek, a nemzetipark-igazgatóság szakemberei pedig tovább folytatják ezt a gyakorlatot, hogy továbbra is fenntartsák a láprét jellegzetes képét, és elejét vegyék a fás szárú növényzet térhódításának. 5 / 15 Fotó: Tóth Judit Tőzegmoha, tőzegeper és egyéb ritkaságok A szőcei láprétek uralkodó növényfajai a kékperje, a szőrfű és a sásfélék, de számos olyan ritka növényfaj is megmaradt itt, amelyek az utolsó jégkorszak után voltak jellemzőek. A Szőce-patakot kísérő lépréteken 34 védett növényfaj él, köztük 10 tőzegmoha-faj, de van itt tőzegeper, keskenylevelű gyapjúsás és a sárga virágú európai zergeboglár is. A láprét április-májusban, a virágzás fő időszakában a leglátványosabb. Így nyár második felében már jóval kevesebb virág van, de például a szintén védett kenyérbél cickafark épp most virágzik.
14 / 15 Kenyérbél cickafark Fotó: Tóth Judit A növények közül leginkább a kereklevelű harmatfüvet szerettük volna látni, amely Magyarországon pár helyen fordul elő, az Őrség mellett csak az Észak-Alföld és a Mátra lápjaiban találkozhatunk vele. A kereklevelű harmatfűnek vannak zöld színtestei, vagyis "rendes" növényként is funkcionál, de a hiányzó tápanyagokhoz más forrásból jut hozzá. A faj ugyanis rovaremésztő, a leveleit borító mirigyszőrök ragacsos váladékot bocsátanak ki, amihez hozzáragadnak a rovarok, és a növény ezek emésztése révén jut hozzá a foszforhoz és a nitrogénhez, amit a lápi talajból nem tud felvenni. 15 / 15 Kereklevelű harmatfű Fotó: Adobe Stock A tanösvény negyedik állomásán élőben is láthatjuk a harmatfüveket, de nem túl nagyok, így nem árt a sasszem. Mi nagy örömünkre megláttunk pár tövet, annak viszont már egyáltalán nem örültünk, hogy az egyik közeli növény mellett taposás nyomokat is láttunk. Valószínűleg vannak, akik egy jó fotó kedvéért sajnos lelépnek a pallósorról, hogy közelebbről is lefotózhassák ezt a különös fajt.