Helyezzük be a sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük szép pirosra. Tálaláskor tegyük a tányérra a sült krumplit, majd kanalazzuk rá a zöldborsós brassóit, szórjuk meg apróra vágott petrezselyemzölddel, és úgy kínáljuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Hozzávalók: 500 g csirkemell filé 3 db vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma ízlés szerint só ízlés szerint bors ízlés szerint majoránna ízlés szerint pirospaprika étolaj A körethez: ízlés szerint sültkrumpli Elkészítés: A vöröshagymát felkockázom és kevés olajon üvegesre pirítom. Ha kész, hozzáadom az összezúzott fokhagymát és pár perc alatt összepirítom. A húst felkockázom apróbb darabokra és a hagymás alaphoz adom. A húst fehéredésig sütöm, majd hozzáadom a fűszereket 1, 5 dl vízzel felöntöm a húst és fedő alatt 30 percig párolom. Ha a hús megpuhult, leveszem a fedőt és a vizet elfőzöm alóla. A sok hagyma miatt egy sűrű, szaftos ételt kapunk Az elkészült húst sült krumplival tálalom. Kinek a kedvence ez a recept? Zöldborsós brassói Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Slavitsek Alexa Jenei Szilvia favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Egytálételek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Brassói "aprópecsenye" csirkemellből - YouTube
A Duna a Fekete-báv aukció 2019 tenger legnagyobb folyója. Duna
Ezen társulások legjellemzőbb fajai a rucaöröm, a békalencse, a tündérrózsa, a sulyom és a ritka vízidara. A partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók. A gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett egyből füzes cserjés található a folyó mellett. A távolabb található ligetben a magasabb termetű fehér fűz, fehér és fekete nyár jellemző. A Duna deltája, a Dunatorkolat hajózhatóvá tétele - 1936. március - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Végül, a kissé szárazabb, de állandó vízellátással rendelkező területeken a Dunára nagyban jellemző "galériaerdők" jönnek létre, ahol a kocsányos tölgy, a mocsártölgy, a szil- és a kőrisfa mellett több kúszónövény, így iszalag, vadszőlő és komló jellemző. A folyótól távolabb eső holtágakban láperdő társulások jönnek létre. Itt a legjellemzőbb fa az enyves éger, az aljnövényzetben pedig mohák és harasztok jellemzők. A dunai holtágak védett növényfaja a lápi csalán. A néha vízzel elárasztott területeken továbbá efemernövények sokasága éli gyors életét. Ilyenek az apró csetkáka, az iszapkáka, az iszaprojt, a csomós palka, a barna palka, a vörös libatop, az iszapi gyopár, az erdei kányafű, a vándorveronika és különböző májmoha fajok.
Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1878-ban, a végleg függetlenné vált Románia része lett Dobrudzsával egyetemben, a berlini kongresszus alapján. Az 1950-es években Periprava mellett munkatábort alakítottak ki, ahova 1959 és 1964 között politikai foglyok ezrei kerültek. A munkatábort 1977-ben zárták be. [1] [2] Ma természetvédelmi terület, a világörökség része. Hivatkozások [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Danube Delta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Duna Fekete Tenger Torkolat – Vacationplac. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta Dunării című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Irodalom [ szerkesztés] Kiss J. Botond: A Delta könyve, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982 További információk [ szerkesztés] Szilassi P. 2004.