Látogatóközpont Konferenciaterem Látogatóközpontunk 50-60 fős konferencia terme kiválóan alkalmas előadások, konferenciák lebonyolítására, mely a kor elvárásainak megfelelő technikai eszközökkel felszerelt (projektor, vetítővászon, hangosítás). Szolgáltatásunkhoz tartozik ingyenes Wi-fi használat. Szathmáry László Művelődési Ház Különböző rendezvényeknek, állami és társadalmi ünnepeknek (közmeghallgatás, falufórumok) ad helyet, valamint helyszíne a művészeti csoportok próbáinak és fellépéseinek. Fő feladatai között szerepel a község szellemi, művészeti és történeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismerése és ápolása, valamint a helyi művelődési szokások gondozása. Kiváló technikai felszereltséggel rendelkezik, mint például: elektronikus vetítővászon, projektor, hangosítás. A nézőtér (földszint) 80 férőhelyes, a tetőtérben 50 fő is elfér. 5 bravúros érv, az állattartó sátor használata mellett - Barracon. Fontos, hogy az épületet mozgáskorlátozott személyek is használhatják. Mosdó a földszinten található: 2 db női, 2 db férfi + 1 mozgáskorlátozott pelenkázóval.
Az első egy sima kétszemélyes kupolasátor, gyorsan és egyszerűen felépíthető, és praktikus rekeszek vannak a belső sátor külső oldalán. A "Bike" pedig, egy speciálisan kerékpárosoknak, valamint a kisméretű és könnyű sátrat keresők számára készült kempingsátor. Mivel csak egyetlen rúddal rendelkezik, igen könnyű, és gyorsan (2 perc alatt) felállítható. Intersport, Vega 2 kupola sátor Hálókabin méretek: 210 x 145 x 105 cm Külső méret: 210 x 150 x 110 cm Súly: 2, 8 kg Vízoszlop, külső sátor: 2000 mm, padló: 2000 mm Egyéb: gyorsan és egyszerűen felépíthető, praktikus rekeszek. Intersport, Bike II sátor Technológia: Üvegszálas rúd Méret: 260 x 160 x 120 cm Súly: 2, 1 kg Hálókabin méretek 205 x 145 x 110 cm Vízoszlop, külső sátor: 3000 mm, padló: 2000 mm Mountex, Vango soul 200 A legolcsóbb kétszemélyes sátor, amit itt találtunk, jóval drágább a többihez képest: 22 990 forint. Ezért az árért már jár egy kis előtér, vízállóság 2000 mm-ig, szúnyogháló; a belső sátor légáteresztő – fényvisszaverős rögzítési pontokkal.
A színpad mellett is van 2 db női és 2 db férfi mosdó. Csűr Egy nagy térből áll, befogadóképessége közel 70 fő. A helyiség községi rendezvények, összejövetelek megtartására alkalmas. Késő tavasztól kora őszig javasoljuk a helyszínt, hiszen az épületben fűtés nincs. Könyvtár A könyvtár dokumentumállománya 2019-ben 4000 kötet, és az olvasók rendelkezésére áll 2 db számítógép is. A könyvtárban előadásokat, kézműves foglalkozásokat, számítógépes felhasználói tanfolyamokat szoktak szervezni. Szolgáltatások: kölcsönzés (könyv), folyóirat-olvasás, -kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, kölcsönözhető dokumentum előjegyzése, internethasználat, fénymásolás, témafigyelés, irodalomkutatás, gyermekfoglalkozások. Felkeltettük érdeklődését szolgáltatásaink iránt? Kérjük, vegyék fel velünk a kapcsolatot, ahol a helyszínről egyéb feltételekről bővebb tájékoztatást nyújthatunk, illetve a helyszín bejárás időpontját is egyeztethetjük!
Sziasztok! Első közös kis kiruccanásunk, szerény kis városunkban, Veszprémben található Heim Pál gyermekkórház látogatása volt! A hely 1904. október 1-jén nyitotta meg kapuit és egészen 1995. júlis 12-ig gondosan tartotta karjaiban gyermekek több százát, de mára már csak kihűlt kórtermek, rendelők, röntgentermek maradtak gyermekzsivajtól mentesen… A két világháborút átvészelt épület, ami ma 112 éves, jó állapotnak örvend. Évtizedek óta üresen állt, most új fejezet indul az egykori veszprémi gyermekkórház históriájában. Az épület napközben sem sugároz magából jó benyomást, éjszaka úgy érzi az ember, hogy semmi pénzért nem menne be – de mi ezzel pont ellenkezőleg vagyunk! Érdekes, hogy majdnem a város központjában áll az épület, kis milliónyi ember megy el arra nap, mint nap, mit sem sejtve arról, hogy egyszer lehet ő is feküdt ott, abban, a ma kísérteties szellemkórházban… A képek saját készítésűek, amiket írunk saját tapasztalatok…!! !
A legnagyobb megpróbáltatások a két világháború idején érték az intézményt. Óriási ütemben nőtt az ellátandó, árva gyermekek száma, a csecsemőhalálozás szinte mindennaposnak számított. 1954. január 1-jétől nyitotta meg a kapuit a Heim Pál Megyei Gyermekkórház, ami a II. világháború és a '60-as évek között – állami támogatással – nagy fejlődésen ment keresztül. Ez volt az első kórház az országban, amely Heim Pál nevét kapta. 1977. január 1-jén megszűnt az akkor 154 ágyas gyermekkórház önállósága. Heim pál gyermekkórház veszprém megye. Attól kezdve a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház gyermekosztályaként működött tovább, amíg el nem készült az egykor Cigánydombnak nevezett területen az ultramodern épületszárny. 1995. július 12-én a Heim Pál Megyei Gyermekkórház végleg bezárta kapuit.,, Az egykor gyermekzsivajtól hangos gyermekkórházban ma kísérteties csend honol… " Innentől ismételten következzenek az én soraim, a hely önmagában eléggé különleges hangulatú már csak azért is hiszen, nagyon sok része szinte teljesen szét van verve, a csövek és vezetékek kitépve a falból, vagy éppen leszakítva a plafonról.
Mint mondta, az EKF amellett, hogy programjaival és infrastrukturális fejlesztéseivel tartósan növekedési pályára szeretné állítani a térséget, a helyi közösségek erősítését tűzte ki célul. Azt, hogy a magányos emberek közösséget találjanak, a már létező közösségek pedig még jobban meg tudjanak erősödni. Ehhez viszont olyan épületekre, intézményekre is szükség van, amelyek elősegítik ezeket a célokat. Élménybeszámoló: Heim Pál megyei Gyermekkorház-Veszprém. Az ActiCity lényege pedig pont ez, hogy még magasabb szintre emelje Veszprém kulturális lehetőségeit, miközben otthont ad a helyi közösségeknek. Porga Gyula polgármester egyenesen úgy fogalmazott, az ActiCity a tökéletes esszenciája az EKF céljainak, miközben egy méltatlanul hanyatló épületet újítanak meg, és helyezik újra a közösség szolgálatába. A polgármester kiemelte a projekt kapcsán, hogy az épület mellett a környezete is megújul és a teljes projektből – ami 10, 5 milliárd forint állami forrásból valósul meg – 1 milliárdot kizárólag a környezet megújítására, a zöldterületek fejlesztésére fordítanak majd.
A két világháború idején egyre több volt az ellátandó gyermek és a csecsemőhalálozás is gyakorivá vált. A második világháború újabb nehézségek elé állította a menhely dolgozóit. 1944 végén az egészséges gyerekeket nyugatra szállították, a betegek pedig maradtak, ugyanakkor az intézet a Kassáról, Rimaszombatból menekült, állami gondozásban lévő gyermekeket és gondozóikat is befogadta. A háborúban 28 bombát kapott a gyermekmenhely területe és az épület tető, ablak nélkül maradt. A dolgozók és a gondozottak a Jókai Mór utcai sziklapincében vészelték át a válságos időszakot. 1945. március 23-án Veszprém felszabadult és április első napjaiban az épület visszakaphatta eredeti rendeltetését. A bunkerben töltött hetek után a menhely lakói visszatértek régi otthonukba és elkezdték az újjáépítést. Az akkori információk szerint először a tetőt állították helyre, majd az ablakokat üvegezték be az akkor kapható tejüveggel. Heim pál gyermekkórház veszprém nyitvatartás. A bombázások ellenére az épület belső kórtermi felszereléseinek többsége ép maradt, viszont a városi kórház gyermekosztálya a háborúban szinte teljesen megsemmisült, amely új időszámítás kezdetét jelezte a veszprémi menhely számára.
A második világháború idejéből fennmaradt, 1941-es és 1942-es, hatalmas méterű főkönyvekből kiderült, hogy pontosan mikor és kik voltak az intézmény lakói. A nem mindennapi dokumentumokat később a kórház folyosóján találtam meg szétdobálva, összetépve.... Korabeli dokumentumok (Bozó Zsolt fotói) Ugyanakkor a padlás egy régi tablót is rejtett, amin a gyermekkórház fejlődését követhetjük nyomon 1945 és 1960 között. Heim pál gyermekkórház veszprém kézilabda. A menhely kórházzá nyilvánítása fordulópontot jelentett az intézmény életében: megkezdődött az épületek újjáépítése és a beteg gyerekek gyógyításában új távlatok nyíltak. A sok szörnyűséget elnyomják a csodálatos pillanatok, amiknek részese lehettem. A kórházhoz köt életem első nagy szerelme, aminek az emlékére akácfát ültettem az épület mellett, és ami még ma is áll. Telente együtt ünnepeltünk a gyerekekkel, disznótoros vacsorákat tartottuk, és mint egy nagy család, együtt énekeltünk - emlékezett vissza Hogya György, aki 32 évig dolgozott az intézményben. "- Az egyik legmeghatóbb történet, amire még most is könnyeimmel küszködve gondolok, egy koraszülött hármas ikerpáré.
Az épület története fogalmazhatunk úgy, hogy 1901-ben Széll Kálmán belügyminisztersége idején indult, amikor az árvák védelmét megerősítve, egy gyermekvédelmi törvényben döntöttek budepesti és vidéki állami gyermekmenhelyek létrehozásáról (1901. évi VIII. törvénycikk az állami gyermekmenhelyekről). A veszprémi gyermekmenhely területét egy szakmai bizottság választotta ki, amelynek tagjai Ruffy Pál, a gyermekmenhelyek országos felügyelője, dr. Frank Ödön, egészségügyi felügyelő, illetve Ybl Lajos, építész volt. A palotaszerű épületet Ybl Lajos tervei alapján mindössze egy év alatt építették fel Csomay Kálmán veszprémi építőmester kivitelezésében, így az új Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely 1904. októberében dr. Heim Pál gyermekkórház – Veszprém – Elveszve Magyarországon. Cseresnyés József igazgató főorvos irányításával elkezdhette működését. Az intézmény a Dunántúl öt megyéjéből (Fejér-, Veszprém-, Vas- és Moson és Somogy) fogadta az árván maradt gyermekeket: a gondozottak létszáma rövidesen már 1100 fő volt, amely 1912-re a hadiárvák számának megduplázódásával és a befogadó menhelyek csökkenésével 4155-re nőtt.
A 13 órás részvételi adatok szerint a szavazásra jogosultak 40, 01 százaléka ment el eddig voksolni. Reggel hétig a választásra jogosultak 1, 82 százaléka ment el szavazni. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.