Február végén adja át az amerikai filmakadémia – idén már 91. alkalommal – a világ leghíresebb filmes kitüntetését, az Oscar-díjat. Számtalan híres művész vihetett már haza akár többet is az ikonikus aranyszobrokból, köztük több magyar alkotó is. Magyar oscar díjasok e. Íme egy rövid összefoglalás a magyar Oscar-győztesekről a teljesség igénye nélkül. 1929 óta minden évben átadásra kerül az Oscar-díj, melynek történetében nem egy magyar díjazottat találunk a különböző kategóriákban. Bár az elmúlt pár év sikerei után idén nincs magyar jelölt egyik kategóriában sem, így is számtalan híres és itthon is emlékezetes filmet találunk a magyar sikerek között. A huszadik század során számtalan magyar emigráns dolgozott Hollywoodban színészként, rendezőként, forgatókönyvíróként vagy épp látványtervezőként. Az első magyar Oscar-győztesek is Magyarországon születtek, de a történelem viharai során az Egyesült Államokban telepedtek le. A hőskor talán leghíresebb magyar sikere a történelem egyik legbriliánsabb filmjének tartott Casablancához fűződik, melynek rendezőjét, Kertész Mihályt (Michael Curtiz) korábban már háromszor is jelölték a díjra, mire negyedik jelölésekor elnyerte a legjobb rendezőnek járó szobort.
A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása, majd Szabó István történelmi trilógiájának másik két darabja, 1986-ban a Redl ezredes, 1989-ben a Hanussen volt jelölt. 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kategória kilenc alkotást tartalmazó szűkített listáján, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé. Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt, 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus című alkotását jelölték. 2007-ben M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmje is Oscar-jelölést kapott. Klaus Maria Brandauer a Mephisto című magyar film főszereplője, amely 1982-ben elnyerte az év legjobb külföldi filmjének járó Oscar-díjat. (forrás: MTI/INT) 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült az Oscar-díjra esélyes tíz produkció közé, de a legjobb öt közé már nem jutott be. Magyar Oscar: a Vígszínházból a legjobb férfi alakításig jutó színésztől a látványtervezők 5 díjáig - Glamour. A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük: Az egyetlen Oscar-díjas magyar színész Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
Források: 1, 2, 3, 4, 5
Lipicai ménes - Szilvásvárad Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. "itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől" A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon. A lipicai ménesnek 1952 óta Szilvásvárad és Csipkéskút. E "hegyi lófajta" fejlődéséhez jelentősen járul hozzá a Bükk-fennsík köves hegyvidéki talaja. Jelenleg Szilvásváradon 80 anyakanca és a fedezőmének biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését. A jelenlegi lóállomány 250 körül alakul. A csikók három éves korukig a Bükk-fennsík kiemelten védett helyén nevelkednek. Így válnak erős, jó tűrőképességű lovakká. A szilvási lipicai ló, főként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják. A faluban a lovas tanyán, és a legszebb apaállatok Palavichini őrgróf parádés istállójában tekinthetők meg.
A vonal építése 1908-ban kezdődött meg, bár ekkor még nem az volt az elsődleges cél, hogy utasokat szállítsanak rajta. A turizmus fellendülésével, 1953-ban nyitotta meg kapuit az utazni vágyóknak. forrás: wikipedia A Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb és legkorosabb látnivalója az őserdő, amit még a 18. században bocsátottak tudományos vizsgálatra. (Valójában nem lett az őserdő része a nemzeti parknak. Csak a parknak köszönhetően nyilvánították erdőt rezervátumnak) Az évek folytán a termelésből kivont részek száma nőtt, és egyre több hektárnyi területet öleltek fel. (Fokozatosan 60 hektárról a területe 150-re, majd 375-re nőtt. Az utóbbi a jelenlegi méret) A lipicai ménes: A lipicai ménesből származó lovak hosszú évszázadokig a királyok és a királynők szolgálatában álltak, és a pompát és fényűzést sugalltak. Ebben a lovat a makulátlan fehér szőre és nemes, úrias megjelenése segítette. Magyarországi tenyésztése 1806-ban indul el. A 20. század közepén helyezték át a ménest a Bükk-fennsíkra, ahol azóta is élnek.
A kilátó belépőjegy váltása mellett látogatható, de rossz időjárás esetén (például jegesedés, ködös idő) zárva tart. Látogatás előtt érdemes a kilátó elérhetőségén érdeklődni a nyitvatartásról a +3630 910 2037 telefonszámon. Szalajka-völgyi tanösvény A Szalajka-völgy nem csak a környék, de Észak- Magyarország legfelkapottabb turisztikai látványossága. Az egyedi magashegység jellege és természeti látnivalókban gazdag adottságai miatt a külföldről érkező természetkedvelők számára is vonzó úti cél. A Bükki Nemzeti Park leglátogatottabb része, egyben fokozottan védett természetvédelmi terület. A völgy egy erdészeti úton keresztül bejárható, ahol gyakoriak a kerékpárosok, vagy akár a lovas sétakocsisok is. A Szalajka-patak mentén vezet végig a turistaút, és az erdei kisvasút nyomvonala. A leglátványosabb része a 17 lépcsős Fátyol-vízesés, vagy tükörsima a Felső-tó, amely türkizes színe miatt minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt. Lipicai ménes A lipicai ló Európa egyik legősibb kultúrlófajtája, a királyok és királynők szolgálatában állt, és a versenysportokban is látványos sikereket ért el.