2021. június 5. 17:09 MTI Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas fizikus, villamosmérnök 121 éve, 1900. június 5-én született. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során. Új lendülettel érkezik 2022-ben is az ország legnagyobb agrár diákszervezete!. Gábor Dénes Budapesten született Günszberg Dénes néven, zsidó családban. Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, tizenöt évesen már laboratóriumot rendezett be otthonukban. A budapesti Műegyetem gépészkarán tanult, de Berlinben szerzett villamosmérnöki diplomát, doktorátusát a nagysebességű katódsugár-oszcilloszkóp továbbfejlesztéséről írta. Felejthetetlen maradt számára Einstein – Szilárd Leó által kezdeményezett – szemináriuma a statisztikus fizikáról (1921-1922). 1927-től a német Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet, amelyet azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak. 1933-ban a nácizmus elől hazajött, és a Tungsramnál folytatta kutatásait, majd két tudós munkatársával, Orován Egonnal és Polányi Mihállyal Angliába emigrált.
Gábor Dénes az USA-beli CBS laboratóriumban, 1969-ben. Forrás: Getty Images A magyar származású villamosmérnök számtalan találmánya és szabadalma bizonyította zsenialitását. Gábor dénes találmányai. Gábor Dénes munkásságát a tudományos világ 1971-ben Nobel-díjjal ismerte el. A világszerte híres professzort a holográfia atyjaként is szokás emlegetni. Az elektronfizika professzora munkája során foglalkozott még nagy sebességű oszcilloszkóppal, fizikai optikával, sőt a televízióval, de az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. Az Imperial College londoni tudományegyetemen külön termet neveztek el róla és a 72071 Gábor kisbolygó is a nevét viseli.
Világviszonylatban kis országnak számítunk. Sokan keverik Budapestet Bukaresttel vagy az angol Hungary szót a hungry-val, de világhírű tudósaink és feltalálóink jó hírünket vitték (és viszik) a világban. Időrendben összegyűjtöttünk néhány jelentős magyar találmányt, amit az egész világ használ. Felvételi Archívum - Gábor Dénes Főiskola. Szódavíz (szikvíz) Feltalálás éve: 1767 Feltaláló: Joseph Priestley, angol lelkész, de Magyarországon való olcsó gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. Biztonsági gyufa Feltalálás éve: 1836 Feltaláló: Irinyi János vegyész A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufa feltalálója Irinyi János, aki találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek. Utóbbi busásan meggazdagodott rajta. A gyufásdobozokat hamar kezébe vette a marketing ipar is, reklámfelületként kezdték használni. Dinamóelv Jedlik Ányos 1861-ben írta le elsőként a dinamóelvet, de szabadalmaztatásra csak 1866-ban került sor Ernst Werner von Siemens által. A dinamók azok a villamos gépek, amelyek mechanikai (mozgási) energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő.
Ijesztő látványt nyújthat első ránézésre a szongáriai cselőpók, mely most ellepte Győr városát. Védett állatnak számít, eltaposni nem szabad, de megfogni sem, hiszen komoly allergiás reakciót vált ki a csípése. "Az udvaron, a házunk falán fedeztem fel. Feltöltve a fotót a közösségi oldalra, sorra érkeztek a hozzászólások és fényképek. Ez a harmadik alkalom, hogy cselőpókot láttam" - mondta a Kisalföld című lapnak Burus Alexandra, aki szongáriai cselőpókot talált házánál. A védett állatot "magyar madárpókként" is emlegetik. A zsongáriai cselőpók marása mit okoz?. Győr környékén különösen szokszor látták mostanában a hatalmas pók egy-egy példányát. Korábban mi is megírtuk, hogy a csípős hajnalok miatt melegebb helyet keresnek maguknak a cselőpókok, ezért láthatjuk őket a házak közelében is. Védett állatok, elpusztításuk 5 ezer forintos bírsággal jár. Nem ajánlatos kézzel megfogni, csípésük ugyanis nagyon fájdalmas lehet. Védett állatnak számít a szongáriai cselőpók Forrás: Szabo Akos
ha ez a másodi akkor melyik az első? 6/10 sadam87 válasza: A legerősebb mérgű hazai pók a mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium): [link] Amennyire én tudom, a szongáriai cselópók mérge nem erős, csak a harapása fájdalmas. Viszont úgy hallottam, át tudja szúrni a bőrt - bár persze nem biztos, hogy mindig sikerül neki. (Személyes tapasztalatom szerencsére nincs. ) 2013. 15:14 Hasznos számodra ez a válasz? 7/10 sadam87 válasza: Egyébként úgy tudom, a búvárpók mérge erősebb. 2013. 15:15 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: Nem halálos a csípése! Magyarországon nincs olyan pók, aminek a mérgétől az ember belehal. Viszont hazánk legnagyobb pókja. Hazánk legmérgesebb pókja sorrend szerint: mérges dajkapók, búvár pók, szongáriai cselőpók. Földünk legnagyobb pókja a madár pók, mérge nem halálos. Földünk legmérgesebb pókja: a fekete özvegyet mondják de ez tév hit! Kellemetlen tüneteket okoz a nálunk alig ismert pók csípése, Hasonló színű pók. Csak gyermekekre és szívbetegekre halálos! Én jobban tartanék az ausztráliai tölcsérhálós póktol, a barna hegedű póktól, és a barna özvegytől 2013. júl.
Szóval, ne utánozd a videót készítő delikvenst: MÁJUSBAN A SZONGÁRIAI CSELŐPÓK VOLT A SLÁGER SZEGEDEN Pár nappal azt követően, hogy a tavasz végén beszámoltunk róla, az országos sajtó is rápörgött a 10-12 centisre is megnövő szongáriai cselőpókok témájára, amelyek az olvasói beszámolóink és a különféle szegedi csoportokban megjelent posztok alapján köszönik, jól érzik magukat Szegeden. A Ripost arról írt, hogy "rettegnek a szegediek" és arról, hogy "óriáspókok lepték el a szegedi otthonokat", a Nyugat nevű portál pedig már egyenesen arról, hogy a "kommentelők már Szeged felgyújtását követelik". Mielőtt a megjelent (nem kicsit hatásvadász) cikkek alapján bárki a Mérges Pókok című horrorvígjátékba illő óriáspók-apokalipszist kiáltana, szólunk, mind a szongáriai cselőpók, mind pedig a dajkapók viszonylag ritka, főleg, a fent említett méretekben.
A félelmetes külsővel megáldott cselőpókon kívül hazánkban a mérges dajkapók az, aminek csípése ugyancsak kellemetlen, hosszan tartó fájdalmas érzéssel, erőteljes duzzadással jár, ám közös bennük, hogy az ember társaságában menekülőre fogják. Nem a cselőpók, az ember terjeszkedik A cselőpók vagy más farkaspókfélék családjába tartozó fajok jelenlétéről legtöbbször csak a mély, széles peremű, hálóval beszőtt tárnák árulkodnak. A beszámolók szerint egyre gyakoribb vendég a házak környékén, feltűnik az építkezéseken, de a kirándulások alkalmával is észrevehet az ember egy-egy példányt a gyepen. Elsősorban a városok terjeszkedése, az élőhelyek változása tehető felelőssé a találkozások megszaporodásában. - A cselőpókok az olyan száraz, meleg gyepeket részesítik előnyben, ahol rövid fűvel találkoznak, és a terület nagyobb, nyíltabb felszínekkel tagolt. Természetes élőhelyei a sziklagyepek, homokgyepek, másodlagos élőhelyeként a nyers bányafelszíneket, parlagokat, töltéseket tartják számon. Ha belegondolunk, az építkezések során keletkező nyílt felszínek, friss füvesítések, parlagok nagyon hasonlatosak az előbbi élőhelyekhez.
/Forrás: Wikipédia /
3. A cselőpók Magyarországon védett. Ezért hát, ha te is találkoznál ezzel az izével - amire egyébként minden esélyed megvan, főleg, ha az Alföldön élsz -, ezt tartsd fejben: nem taposni, kulturáltan, úriember módjára elfehéredni, majd lehetőleg összerogyva, nem hanyatt esve elájulni. Szép álmokat!