Még abban az időben merült ez föl bennem, amikor Csehországban voltam balettigazgató, de nagyon örülök, hogy ez itt, Székesfehérváron, a Székesfehérvári Balett Színházzal jöhet létre, annak viszont még jobban örülök, hogy az ország egyik legrangosabb és legjelesebb fesztiváljára, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetekre kaptunk meghívást, és a Müpában lehet a produkció bemutatója. Természetesen szeretnénk, ha az otthoni közönség is minél hamarabb láthatná, és bízunk abban, hogy az országhatáron belül és azon túl is sokfelé eljutunk a Parádéval. – Boban Markovićék gyakran járnak Magyarországra, jól ismeri őket a közönség, és ők is jól ismernek bennünket. Hogyan fogadnak egy ilyen felkérést? Bartók Tavasz tizenhét napon át | ma7.sk. – Teljesen pozitívan, hiszen hozzánk hasonlóan ők is szeretik a kihívásokat. Koncerteket adnak, de ilyet még nem csináltak, szcenírozott színházi előadásban még nem vettek részt. Emiatt is örömmel fogadták, motiváltak, és nagyon készülnek rá. – Mennyi időt tudnak velük együtt tölteni? – Két és fél nagyon intenzív napot dolgozunk együtt a Müpában.
Sok pozitív visszajelzést kapok a városban az emberektől, hogy örülnek, hogy Székesfehérvárnak is van táncszínháza. Ez a fogadtatás nagy erőt ad nekünk. – Hogyan csinálják? Teljesen az alapoktól, tehát a legfiatalabbakkal kezdik? Vagy azokat kell megkeresni, akiknek van kötődése a tánchoz? Ki kell nyitni a próbatermek ajtaját? Mi a jó módszer? – Rengeteg módja és útja van annak, hogy elérjük a közönséget, ahogy a táncnak, úgy a marketingnek és a PR-nak is megvan a maga alkímiája. Komoly erőkkel végezzük ezt a munkát. Nem korspecifikusan gondolkodunk, bár vannak olyan darabjaink, ami kimondottan a kicsiknek szólnak, ilyen például az Aladdin, de vannak családi balettjeink, mint A diótörő, amelyekre több generációt várunk, vagy adott esetben kamaszgyerekekkel, ide sorolható a Rómeó és Júlia is. Tartunk nyílt napokat is, de a témaválasztás fontossága elsődleges. – Hogyan jött az új bemutató, a Parádé ötlete? – Az, hogy Boban Marković zenekarával dolgozzunk, tőlem származik. Régóta tervezem, hogy megkeresem a zenekart, és felajánlok nekik egy közös produkcióra szóló együttműködést.
A Bartók Tavaszt először tavaly szervezték meg, akkor a járvány miatt online zajlott. Ha van egy ilyen fantasztikus szellemi örökségünk, ami Bartók Béla hagyott ránk, akkor itt van az ideje, hogy a most kezdődő tavaszi ünnepet az ő nevével fémjelezzük. Bartók igazi kulturális világmárka: fontos szerepet játszik Magyarország önmagáról alkotott képének és identitásának formálásában" - fogalmazott Káel Csaba. A Budapesten és több nagyvárosban, így Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden április 1-től egészen májusig tartó programsorozatból kiemelte: a nyitókoncertet Julia Fischer hegedűművész adja a Rundfunk-Sinfonieorchestre Berlin zenekarral április 1-jén a Müpában. Szintén ott játszik David Fray zongoraművész és a Liszt Ferenc Kamarazenekar 14-jén, Ton Koopman és az Amsterdam Baroque Orchestra pedig Bach h-moll miséjével érkezik ide 16-án. A kontratenor világsztár Anthony Roth Costanzo az Orfeo Zenekarral lép fel április 7-én a Müpában, másnap a Zeneakadémián a Collegium Vocale Gent hallható, Uri Caine 10-én a Müpában Bartók-projekt címmel ad dzsesszkoncertet.
Akire ugyancsak egy jézusi tanítás parafrázisaként azt is mondhatjuk, esete a gazdag özvegy sok fillérje: gazdagságában mindazt feláldozta a rászorulókért, amije volt. A könyv már most hatalmas siker, amit fényesen bizonyít, hogy a karácsonyi rohamban az első kiadás az utolsó példányig elfogyott. Az égiek nélkül nem sokra mennénk mi földiek – interjú Zsuffa Tündével új regényéről | Magyar Hang | A túlélő magazin. A következő kiadást viszont jó szívvel ajánljuk mindazoknak, akit érdekel egy tiszta szerelmi szállal átszőtt, mélyen hívő magyar asszonyról szóló valódi történelmi regény. (Zsuffa Tünde (2020): Az Ég tartja a Földet. Lakitelek, Antológia Kiadó. )
Idegenként, gyanakvással tekintettek rá, de amikor tettekkel bizonyíthatott, lerombolta az előítéleteket, megváltoztatta a környezetét és kivívta a megbecsülést. Számomra a legmegindítóbb jelenet a halála volt. Nem is az, hogy fiatalon halt meg, hanem ahogyan az történt. Százak álltak az ablaka előtt és imádkoztak a gyógyulásáért, azonban neki mennie kellett. Erzsébet utolsó óráiban újra a szülőföldjén járt, a magyar vidéket látta és hallotta egykori dajkájának a hangját. A szent már nem beszélt magyarul, mégis az anyanyelvén énekelte az altatódalt. Visszahoztam az Árpád-házi királylányt közénk, jelezve, ő a miénk, nem adjuk! Zsuffa tünde ferme auberge. Mennyi ősünk hunyta le a szemét örökre ehhez hasonlóan idegenben: szívében hazaszeretettel, lelkében végtelen hittel! Zsuffa Tünde: Az Ég tartja a Földet, Antologia Kiadó, 3500 Ft
András Magyarországára is. A világpolitika mellett azonban mindkét állam, de főleg Magyarország belpolitikájába is bepillanthatunk: míg Türingiában Lajos határozott uralkodó, addig András könnyen befolyásolható, amit a magyar urak (kiskirályok, ha úgy tetszik, oligarchák) saját vagyonuk duzzasztására használnak fel. András és fia, Béla (a későbbi IV. Béla) között szinte végig erős feszültség is tapasztalható, melynek egyik forrása épp a félrenézés a főurak önzése felett, másik pedig hogy a király megtorlatlanul hagyta Gertrúd meggyilkolását, sőt az elégedetlenkedőket birtokadományozással kívánta elhallgattatni. Erzsébet bátyja, Béla egyébként is nagyon izgalmas mellékszereplője a cselekménynek. Kapcsolata húgával nagyon mély, érzelmi és transzcendentális is. Közös álmaik, imáik, néha látomásaik (a kötet címe is innen ered) a messzeségből is összekötik őket. Ingeborg (könyv) - Zsuffa Tünde | Rukkola.hu. Tulajdonképpen kijelenthetjük, Erzsébet – noha kislánykori eljegyzését követően csak egyszer látogat haza – Bélának köszönhetően még akkor sem tud végleg elszakadni szeretett Magyarországától, mikor már végleg Türingiát érzi otthonának.
Kezdetben zavart, hogy már annyi infót összeszedtem a témához, hogy a tudás blokkolta a képzeletem szárnyalását. – Mennyire hű a történelemhez ez a regény, avagy mennyire vannak benne hozzáadott jelenetek, hozzáadott karakterek? – Adva volt a világ leghíresebb magyar szentje. Erzsébet történetét és korát mindenki ismeri valamilyen szinten, az alaphoz tehát nem nyúlhattam, de azt megtehettem, hogy új megvilágítást adjak és bizonyos szempontból másként láttassak valamit, ahogy sokan gondolják. Tehát máshova tettem a súlypontokat. Zsuffa Tünde A Hírek Rabjai. Nézzünk egy-két példát: II. András magyar királyt és fiát, IV. Bélát nem kell bemutatni, de mondjuk a kapcsolatukat, a vitáikat már igen. Azt is mindenki tudja, hogy Erzsébet édesanyját, Gertrúdot megölték, de az már kevesek előtt ismert, hogy gyermeke, Béla végignézte a gyilkosságot és ez egy életen át kísértette, iszonyú lelki terhet viselt. Aztán arra is nagy hangsúlyt teszek, hogy bemutassam a dorbézoló magyar főurak ténykedéseit, akiknek nem számít sem a király, sem az ország, csak a hatalom, a vagyon és az önös érdekek.
Lezsák Sándor szövegíró felidézte, amikor olvasta Az Ég tartja a Földet kéziratát, akkor az megerősítette őt abban az elképzelésében, hogy Szent Erzsébet történetének helye van a színpadon, és abból egy forgatókönyvet készített az alkotói stábbal. Úgy vélte, a zenében Szikora Róbert révén "egy olyan csoda született, mely benne élt már két-három évtizede". Szikora Róbert azt mondta, nem ez lesz a mű fő zenei stílusa, mint fogalmazott, "ez nem pontosan csikidám", a többi dal viszont nagyon fog hasonlítani a mai kor zenéjéhez. Cseke Péter rendező rámutatott, minden musicalnek a kiindulópontja a zene, és egy rendezőnek mindig nagy feladat és megtiszteltetés, ha egy alkotói csapat felkéri az előadás megrendezésére. Sőt – tette hozzá –, az a "hab a kakaó tetején", ha a rendező bekapcsolódhat az alkotói munkába. Zsuffa tünde férje. Elárulta, a musicalben 19 szereplő szerepel, emellett 20 vagy 25 táncospár, illetve 15-20 gyerek, artisták is színpadra kerülnek, vagyis körülbelül százan lesznek majd a színpadon. A szereplők nevei egyelőre nem nyilvánosak.