Kedves Árpád és Adrienn! Szívből gratulálok új honlapotokhoz! Újdonság erejével hat. Sajnos új alkotást nem tudom, miként lehet feltenni. Kérlek benneteket, lépésről_lépésre ha végigvezetnétek az úton! Köszönettel: Edit Kedvevs Edit! Köszönjük szépen üzeneted, ímélben jelentkezünk a válasszal. Üdv Árpád és Adrienn
No, nem évente, de 2-évente újra és újra. ITTHON TELELŐ MADARAK. Segítséget nyújthat a környezetismerethez.
Mentovics Éva: Az őszi szél dala Ha őszi erdőn útra kél, aranylevéllel fut a szél dombon, völgyön, rét ölén... és, ha érik a kökény, csipkebogyó, boróka, vigyáz a kis lakókra. Hírét viszi messzire, ne éhezzen senki se! Rászáll fákra, bokrokra, önfeledten, dúdolja erők mélyén, part alatt: - Szálljatok csak, madarak! Apró cinke, kis rigó, van itt bogyó millió! Cinege költöző madár – Dokumentumok. Tűzvörösek, sötétkékek... jól tartják a sok vendéget. Kányádi Sándor: Őszeleji kívánság A vadludak és a darvak már az égre ékelődnek; hosszú őszt a maradóknak, jó utat az elmenőknek. A fecskék is készülődnek, sürgönydróton sorakoznak; jó utat az elmenőknek, hosszú őszt a maradóknak. Az árnyékok vékonyodnak, a patakok hűvösödnek; Gyapjasodnak a kis őzek, vöröslik a lenyugvó nap; jó utat az elmenőnek, hosszú őszt a maradónak. "Az ősz két jellegzetes hangja szinte összehasonlíthatatlan más hangokkal: a zsémbes szél által kergetett susogó falevelek, valamint a költöző vadludak gágogásának hangja. " (John Donne) Nadányi Zoltán: A harkály A harkály a beteg fák doktora.
Természetesen, akinek van kedve, ideje, ügyessége készíthet rendkívül dekoratív etetőket. A készítésnél a legfontosabb szempont az legyen, hogy az etetőbe helyezett élelmet a szél ne fújja el és lehetőleg nedvesség ne érje. Hová helyezzük ki a madáretetőt? Bárhová! Amire ügyeljünk, hogy ragadozók, akár a házi kedvenc kutya vagy macska ne érje el. Városban is számolnunk kell menyéttel, nyesttel, így lehetőleg nehezen hozzáférhető helyre, pl. egy faágra lógatva helyezzük el az etetőt. Természetesen úgy, hogy az élelem utánpótlása ne ütközzön jelentős akadályokba. Madáretetőt kihelyezhetünk akár az ablakba is, nem szükséges feltétlenül kert. Cinke költöző madariss. Mivel etessük a madarakat? Ez a legfontosabb kérdés! Különösen annak ismeretében, hogy sokan azt hiszik a kenyér, száraz kenyér a legmegfelelőbb, holott pont ezekkel ártunk a legtöbbet! Soha ne adjunk a madaraknak kenyeret, kenyérmorzsát! Ezzel csak ártunk nekik. Elsősorban olajos magvakkal etessük őket, a napraforgó mag kiválóan megteszi. Magas tápanyagtartalommal bír a szalonna.
Jegyei Az őszapó (Aegithalos) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának névadó neme ez egyes szerzők szerint 5–20 fajjal, számos alfajjal. Törzse rövid és zömök, meglehetősen apró. Mindössze 14 cm hosszú. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge. Hosszú, erősen lépcsőzetes farka enyhén villás. Cinke költöző mada.org. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől. Némelyiknek a fején fekete sáv húzódik, de van teljesen fehér is, ez teljesen független a nemtől. Előfordulhat, hogy hosszú faroktolluk el van görbülve, de ez csak a tojóknál látható. Ennek oka az odúban tartózkodás, hiszen a hosszú farktoll nem fér el, így egy kissé meghajlik. Elterjedése Az őszapó egész Európában és Ázsia mérsékelt övében költ. Földrészünkön csak Skandinávia északi részéről és Szardíniáról hiányzik. Hazánkban, a fátlan területek és a nagy kiterjedésű mezőgazdaságilag művelt területek kivételével, mindenütt fészkel.
A FÖLD MÁGNESES TERE - [PPT Powerpoint] A föld mágneses tere pet shop Tízévente egyszer regisztrálják (legutóbb 2001-ben). Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a mágneses pólusvándorlás egyre növekvő intenzitást mutat. Az északi mágneses pólus 1904-ben Roald Amundsen mérései szerint még nagyjából ugyanoda esett, ahová John Ross 1831-es, bár kevésbé pontos mérései alapján helyezték. Ezután lassú északi irányú mozgásba kezdett, ám 30 évvel ezelőtt megváltozott a viselkedése és felgyorsult: mintegy négyszer olyan gyorsan mozog, mint a korábbi időszakban. Jelenlegi mágneses mérések arra utalnak, hogy a földmag Dél-Afrika alatt fekvő régiójában egy fordított mágneses polaritású terület épült fel. A szakértők szerint a kérdés az, hogy tovább növekszik-e, vagy elhal. (2003. március) 17 A Nap-nál is megfigyelhető a mágnesesség változása. Itt a mágneses tér pólusai azonban egyforma időközönként, kb. 11 évente helyet cserélnek, összefüggésben a naptevékenység más folyamataival. A legutóbbi mágneses átfordulás elején zajlott, az 1995-ben kezdődött napfoltciklus középső, heves szakaszában.
Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a mágneses mező folyamatosan tapasztalja a lokális változásokat. A kifutópályákra festett nagy számok a mágneses északhoz viszonyított fokokban megadott irányok, osztva 10-vel és lekerekítve. Az északi srácok Bármennyire is zavarosnak tűnik, az északnak több típusa létezik, amelyeket bizonyos kritériumok határoznak meg. Így megtalálhatjuk: Mágneses észak, az a pont a Földön, ahol a mágneses mező merőleges a felszínre. Az iránytű ott mutat, és mellesleg nem antipodális (diametrálisan ellentétes) a mágneses déli irányban. Geomágneses észak, az a hely, ahol a mágneses dipól tengelye felszínre emelkedik (lásd az 1. ábrát). Mivel a Föld mágneses tere valamivel összetettebb, mint a dipólus mező, ez a pont nem esik egybe pontosan a mágneses északéval. Földrajzi észak, a föld forgástengelye áthalad rajta. Lambert vagy a rács északra, az a pont, ahol a térképek meridiánjai összefognak. Nem pontosan esik egybe a valódi vagy a földrajzi északkal, mivel a Föld gömbfelülete egy síkra vetítve torzul.
Afrika és Dél-Amerika között fokozatosan gyengül a Föld mágneses mezeje, ez az úgynevezett Dél-Atlanti Anomália (SAA). A jelenség régóta foglalkoztatja a kutatókat, már csak azért is, mert a folyamat bizonyos esetekben a műholdakat is megzavarja. Szakértők egy csoportja a közelmúltban az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm missziójának adatait hívta segítségül, hogy jobban megértsék az SAA-t – írja a. A mágneses mező elengedhetetlen a földi élet számára, ez védi az élőlényeket az űr veszélyes sugárzásaitól, illetve a Nap töltött részecskéitől. A mágneses teret főként a bolygó külső magjában található extrém forró, folyékony vas hozza létre. A mező nem statikus, ereje és iránya is változó, az északi mágneses pólus például folyamatosan vándorol. Az elmúlt 200 évben a mágneses tér a globális átlagot tekintve nagyjából 9 százalékot gyengült, az SAA-nál a folyamat különösen jól kimutatható. 1970 és 2020 között a régió mezejének minimum ereje 24 ezer nanotesláról 22 ezerre módosult, miközben az anomália növekedett, és mintegy 20 kilométer per éves sebességgel nyugati irányba indult.
A nikkel nagy aránya miatt a forró mag hője nem tudna a földfelszín felé mozogni, ha csak az elektronok mozgására lenne utalva. Ennek eredményeképpen konvekciós áramlatok jönnek létre, melyek végül a Föld mágnesességét létrehozzák. [2] A mágneses mező változásai [ szerkesztés] Az északi pólus évenkénti vándorlása. 2015-re kb. 50 km/év sebességgel mozog, emiatt az éves mérési pontok elkülönülnek. A magnetoszféra megvédi a Föld felszínét a napszél töltött részecskéitől. A Nappal szembeni oldalon összenyomódik az érkező részecskék hatására, a túloldalon pedig elnyúlik A mágneses mező erőssége a Föld felszínén legkevesebb 30 mikrotesla (0, 3 gauss) Dél-Amerika és Dél-Afrika egyes részein, legtöbb 60 mikrotesla (0, 6 gauss) a mágneses sarkok körül, Észak-Kanadában, Ausztrália déli részén és Szibériában. 2003 októberében a Föld mágneses terét egy hatalmas napkitörés részecskehulláma érte el, amely intenzív geomágneses vihart idézett elő és szokatlan sarki fényt okozott. A National Geographic Online 2005. január 31-i cikke szerint a Dél-Atlanti Anomália területén a mágneses mező védőpajzsa az átlagosnál gyengébb.
A földmag hőjének utat kell találnia fölfelé: a forró anyag a bolygó felsőbb rétegei felé szállva úgynevezett konvekciós áramlatokat kelt. Ugyanekkor a Föld forgása is nagy erőt hoz létre, az úgynevezett Coriolis-erőt és a két erő együtt a forró anyag bonyolult, spirális áramlását kelti. "Ha egy ilyen áramlásrendszerben elektromos áram keletkezik, az mágneses teret hozhat létre, amely tovább erősíti az elektromosságot és így tovább, míg végül a mágneses erő olyan nagy lesz, hogy a Föld felszínén is mérni tudjuk" – magyarázta Alessandro Toschi, a tanulmány egy másik szerzője, szintén a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója. Eddig azonban nem volt tisztázott, miért jönnek létre egyáltalán a Föld magjában a konvekciós áramlatok. A vas ugyanis jó hővezető, ez a képessége nagy nyomás hatására még jobb lesz. "Ha a földmag kizárólag vasból állna, az elektronok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból egyedül is, nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem lenne mágneses tere" – mondta Held.
Illusztráció a Föld mai mágneses erővonalairól. A Hold ma nem rendelkezik mágneses térrel. (Forrás: NASA) A Hold rövid története A jelenleg elfogadott elképzelés szerint a Hold 4, 5 milliárd éve jött létre, amikor egy Mars méretű égitest, a Theia becsapódott az alig 100 millió éves proto-Földbe. A becsapódás törmeléke összeállt, megalkotva a Holdat, míg a többi maradvány újra egyesült a Földdel. A Hold létrejötte a tömegvonzás következtében stabilizálta a Föld forgástengelyét. Akkoriban bolygónk sokkal gyorsabban forgott: egy nap mindössze 5 órán át tartott rajta. Eleinte a Hold sokkal közelebb volt a Földhöz, mint ma. Ahogy a Hold gravitációja megmozgatja az óceánjainkat, a víz kissé felmelegszik, majd a hőenergia eloszlik. Ennek eredményeképpen a Hold évente 3, 8 centiméterrel sodródik távolabb a Földtől. Ez nem tűnik soknak, de négymilliárd év hosszú idő. A Hold kialakulásakor háromszor közelebb volt a Földhöz, mint ma, nagyjából 130 ezer kilométerre, szemben a mai 384, 4 ezer kilométerrel.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem