A vörösbáróként emlegetett milliárdosra nemrég gigabírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal, miután megállapította: a vállalkozóhoz köthető nitrogénművek cégcsoport jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoportok közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Bige jelenleg hűtlen kezelés miatt is vádemelés alatt áll, mégis ő lehet Márki-Zay Péter legnagyobb támogatója. Úgy tűnik, a vásárhelyi politikusnak nem "büdös" a pénze… – írja a Promenád24. "Annyit adok neki, amennyit kér" – így fogalmazott a HVG Online-nak nyilatkozva Bige László arról, hogy mennyit ér meg neki a kormányváltás, mennyi támogatást adna Márki-Zay Péternek, a balliberális ellenzék miniszterelnök-jelöltjének. Tisztátalanok koalíciója – Bige László annyi pénzt ad Márki-Zaynak, amennyit csak kér - Makóhíradó.hu. A multimilliárdos hozzátette: Márki-Zay az egyetlen, aki közel áll a szívéhez, mert szerinte ő nem egy pártot, egy csoportot, hanem az egész országot képviseli. Azt reméli tőle, hogy vissza tudja állítani a demokráciát – olvasható a HVG Online-on.
Ha valamiben, ebben mindenképp hasonlít a hazai élmezőny és a világ burzsujai. Név Vagyon 2013 (milliárd Ft) Vagyon 2012 (milliárd Ft) Változás (milliárd Ft) 1. Csányi Sándor 135 0 2. Bige László 130 110 +20 3. Gattyán György 118 98 4. Várszegi Gábor 125 -15 5. Demján Sándor 90 105 6. Veres Tibor 83, 5 79, 5 +4 7. Széles Gábor 83 79 8. Leisztinger Tamás 77 81 -4 9. Rákosi Tamás 75 - (új) 10. Wáberer György 72 66 +6 Forrás: NAPI Gazdaság / A 100 leggazdagabb magyar 2013
2022. április 6., Vilmos, Bíborka
1/14 anonim válasza: 89% Természetesen. Csak a haszonélvezeti jog fenntartása mellett. 2018. máj. 28. 00:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/14 anonim válasza: 100% Bármikor. A haszonélvezeti jogot nem kell "fenntartania". Az fennmarad nélküle is. 07:33 Hasznos számodra ez a válasz? 3/14 anonim válasza: 100% vagyok. Rosszul fogalmaztam bocsi! 2018. 07:43 Hasznos számodra ez a válasz? 4/14 anonim válasza: 2% Tudomásom szerint a haszonélvező beleegyezése nélkül még "levegőt sem vehet"! Még az ingatlanból is kirakhatja, és nincs apelláta! Kizártnak tartom hogy a beleegyezése nélkül bármit tehet ami érinti az ingatlant, főleg az értékesítés! 2018. 08:56 Hasznos számodra ez a válasz? 5/14 anonim válasza: 100% Mindenki azzal rendelkezhet amilye van. Ha a haszonélvező elhagyja a házat, az örökösöknek ott KELL (joguk van) lenniük?. Tulajdonos a tulajdonjogával. Az egy másik történet hogy talál e olyan vevőt aki úgy vesz ingatlant hogy a haszonélvező haláláig akár még a lábát se teheti be, kvázi zsákbamacskát vesz 2018. 10:13 Hasznos számodra ez a válasz? 6/14 anonim válasza: 100% Hidd el, el lehet adni az ingatlant (még akár árverezni is), ebbe a haszonélvező nem szólhat bele (a tulajdonjoghoz semmi köze).
A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja. Erre tipikus példa lehet az, ha a haszonélvező bérbe adja az ingatlant, de a bérlő nem használja azt rendeltetésszerűen, vagy rongálja. Eladhatja-e a haszonélvező az ingatlant? | Dr. Szász ügyvédi iroda. A tulajdonos jogosultságainak is vannak korlátai. A haszonélvezeti jog fennállása alatt ugyanis a dolog birtoklásának, a használatának és a hasznai szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ez azt jelenti, hogy a dolog használatának tekintetében a haszonélvezőt elsőbbség illeti meg. Érdemes megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul – például egy ingatlanban tűz keletkezik és leég, vagy egy haszonélvezeti joggal terhelt gépjárművet ellopnak – a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
Amennyiben viszont a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled. Ebben az esetben a tulajdonos kérheti a haszonélvezeti jognak a dolog helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását. Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik, azonban abban az esetben, ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre fog kiterjedni. Amit az ingatlan haszonélvezeti jogról tudni kell. A törvény alapján akkor, ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel. Az előző példákhoz visszatérve, ha a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan leég és a lakásbiztosító megtéríti a kárt, mind a tulajdonos, mind a haszonélvező kérheti a biztosítási összegnek a lakás helyreállítására történő fordítását. A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti.
A haszonélvező jogának gyakorlását ellenérték fejében harmadik személynek akkor engedheti át, ha a dolog tulajdonosa ugyanolyan feltételek mellett nem tart igényt a dologra. A dolog feletti rendelkezési jog tehát a tulajdonost illeti meg – mégpedig korlátozás nélkül. A fentiekből kifolyólag a haszonélvezeti jog fennmarad akkor is, ha a dolog tulajdonosának személyében változás következik be. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos a haszonélvezőtől függetlenül, annak beleegyezése nélkül elajándékozhatja, eladhatja, átörökítheti a dolgát. A gyakorlatban a megajándékozott, a vevő és az örökös megszerzi a dolog tulajdonjogát, azonban birtokba csak a haszonélvezeti jog megszűnése után veheti (ez általában a haszonélvezet korlátozott időtartamának lejártakor, illetve a haszonélvező halálakor következik be). Amennyiben adásvételre kerül a sor és ezzel egyidejűleg nem történik meg a haszonélvezeti jog megváltása – azaz a vevő haszonélvezeti joggal terhelt dolgot szerez – akkor a tulajdonos a gyakorlatban alacsonyabb vételárat tud csak realizálni.
Eszerint a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének 1/20 részét kell tekinteni a haszonélvezet egy évi értékének. A további számítás (és ezzel az illetékalap meghatározása) attól függ, hogy határozott vagy határozatlan időre alapított haszonélvezetről van-e szó. A holtig tartó haszonélvezet "értéke", például, ha a haszonélvező 51-65 év között van, az ingatlan forgalmi értékének 6/20 része. Emellett figyelembe kell venni, hogy a haszonélvező köteles viselni a terheket, a használattal összefüggő költségeket, illetve a kisebb javítások költségét a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. A használattal összefüggő költségek közé olyan dolgok tartoznak, mint például a kisebb javítások, festés. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, illetve az ezzel kapcsolatos munkák elvégzése viszont a tulajdonos feladatai közé tartozik. Ilyenek a nagyobb beruházások, például a fűtési rendszer korszerűsítése, szigetelés. Fontos azonban, hogy ezeket a munkákat nem kötelessége a tulajdonosnak elvégezni.