Szegény Füzéri vár kapitánya vakargatta a feje búbját, de semmi épkézláb magyarázatot nem tudott adni, hová lett a szépséges kislánya. Már majdnem feladta, amikor a lány dadusa félve, remegve becsoszogott a király asztala elé. – Fenséges királyom, egy életem, egy halálom, ha megengedi, akkor én elárulom, hol tartózkodik Sára kisasszony. Eszemadta olyan szerelmes a molnár egyetlen fiacskájába Jankóba, mint a Füzéri vár legöregebb nagyágyúja. Szegénykém most is a mátkájával turbékol, közeli patak egyik fűzfája alatt. – Igaz ez, te asszony? – kérdezte a király – Ha nem hisz nekem fenség, akkor győződjek róla saját szemével! A király azonnal elküldött két katonáját a közeli patakhoz, hogy keresse meg a szerelmespárt, és hozzák elébe. Füzéri vár régen használt mértékegységek. Nem sok időnek kellett eltelnie, mert a katonák hozták is a kisasszonyt és a kedvesét. Szegény várkapitány kétségbeesve tördelte a kezeit, és szünet nélkül a király bocsánatáért esedezett. Minderre a király csak ennyit mondott: – Nem tudom, hogy megbocsátok-e nektek.
ÚJJÁÉLED A FÜZÉRI VÁR A régen nemesfémben, manapság ellenben turistában gazdag településről rövid kitérőt tettünk Füzér vára felé. Az idő szűkössége miatt csak a településről csodáltuk meg a sziklaszirten magasodó erődítményt, amelynek felújítása hamarosan véget ér. Közel kétmilliárd forintból újul meg és új attrakciókkal gazdagodik a vár, amely várhatóan 2016. március végén nyitja meg kapuit újra a látogatók előtt. Füzér Vára - Füzér. A beruházás során a vár visszanyeri középkori fényét, megújul a palotaszárny és a várkápolna, valamint az alsóbástya. Az átadást követően interaktív kiállításon keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók a kincstárral, a várlakók 16–17. századi hétköznapjaival, a vár építéstörténetével, az 1526-os év Szent Korona-őrzésének történetével. A távolban a füzéri vár DISZNÓTOROS A PINCESORON Zempléni road-movie-nk a vár alatti csodálatos régi gyümölcsöskertben tett séta után mikóházi fesztiválozással folytatódott. A Sátoraljaújhely közelében fekvő településen immár évek óta nagy sikerrel rendezik meg a zempléni disznótoros- és adventi vásárt, illetve vadkolbásztöltő fesztivált, ahol minket jóféle székelykáposztával és sült kolbásszal vártak, de árultak itt helyi bort, szörpöt, házi sajtot, szalonnát, a vadászok pedig az aznapi zsákmányukkal díszített lovas kocsival parádéztak.
Ha kíváncsiak vagyunk a környék egyéb látnivalóira, menjünk el a Nagy-Milic Natúrparkba vagy pedig tekintsük meg a helyi paraszti kultúrát bemutató Füzéri Tájházat. Az előbbi hely nemcsak a kastély múltját és régészeti leleteit mutatja be, méghozzá interaktív módon, hanem a vidék természeti szépségeivel is megismerteti a látogatókat. A Füzéri Tájház a 19. század második felének paraszti építészet fő jellegzetességeit őrzi magán. Itt olyan bútorok és használati eszközök lettek kiállítva, amelyeket nagy- és dédszüleink is használtak még faluhelyeken, de a mai generáció számára már nem feltétlenül ismerősek. A tájház folklóresemények helyszínéül is szolgál, ilyenek például a Pünkösdi Mulatság, a Csűrdöngölő, a Zempléni Szabad Pálinka Nap vagy éppen a Falusi Lakodalom. Ha Füzéren kívül további látványosságokra vágynánk a környéken, ruccanjunk át a Füzértől csupán 9 kilométerre fekvő Hollóházára. Füzéri vár régen felébredtem volna. A különleges és díszes porcelánjairól messze földön híres település egykor szintén a füzéri vár birtokainak sorába tartozott.
2008-ban a füzéri várhegy elnyerte a Magyarország természeti csodája címet. Telefon: +36 47 540 013, +36 30 820 6388 E-mail:
A Zsólyomka-patak kacskaringós partján, két oldalon álló pincesor egyszerűen szép, ráadásul ezt a környéket is felújították nemrégiben. Kultúrtörténeti adalék: a szomszédos, kaszárnyaszerű épület volt egykor a közfürdő, mely kuplerájként is működött – az árukapcsolás, úgy látszik, már akkor is működött. Ennyit kerestünk régen, emlékeztek még?. Bort mi mindenesetre a város másik pincesorán, az Ungvárin ittunk. Itt négyhektáros területen huszonkét pincét találunk négy szinten. A pincesor környezete szépen felújítva várja a turistákat, akik a tokaji borvidék jellegzetes fehérborait, szamorodnit, aszút kóstolhatnak a riolittufába vágott, egyes feljegyzések szerint már az 1200-as évek óta használt pincékben. Hotel Ezüstfenyő, Telkibánya KINCSES TELKIBÁNYA A borkóstoló után a Zemplén lankáin át, kanyargós hegyi utakon a kincses Telkibányára indultunk, ahol a középkortól évszázadokon keresztül aranyat és ezüstöt bányásztak. Az alig 550 lakosú település igazi turisztikai nagyhatalom: több mint 500 ággyal várják a turistákat, akik évente 30 ezer éjszakát töltenek el a szálláshelyeken.
Gondoljatok csak bele! Ma mit lehet megvenni 90 forintért? Talán egy doboz gyufát még kapunk érte! Összehasonlításképpen 5-10 évvel ezelőtt egy óra munkáért 800 forintot kaptunk, ma már a legtöbb helyen megadják az 1000 forintot is. Erre volt elég a megkeresett pénz annó… A divatos szokás ellenére mi nem tudunk hamburgerrel számolni, így marad a kenyér. Tehát egy kilogramm kenyérért 60 évvel ezelőtt majdnem fél órát kellett dolgoznunk! Füzéri vár regent. Az 1980-as években a Skála Metróban meg lehetett vásárolni a Sanyo videórekordert, aminek az ára akkoriban 64 000 forint volt, egy átlagos lakás ára 500 000 forint volt, egy színes televízió húszezer forintba került. Azért ki lehet számolgatni, hogy mennyit kellett dolgoznunk ahhoz, hogy bármelyiket is megvegyük. Hozzáteszem, hogy régebben nem volt cafeteria, a fizetést borítékban kaptuk, a túlórát pedig okosban oldottuk meg, amikor szerettük volna. Az biztos, hogy ma sem jobb a helyzet, mert hiába emelkedtek a fizetések, velük együtt emelkedtek az árak is, sőt, arányaiban nézve lehet, hogy akkoriban jobban jártunk azzal a kevéssel, amit kaptunk, de ezt döntse el mindenki maga!
Ha szerencsés időpontban érkezünk, történelmi alakokkal, például egymással vívó lovagokkal is találkozhatunk. A vár leglátványosabb eleme az Oroszlánszikla és az annak végén, 20 méter magasan álló őrbódé, amely egy fapallón át közelíthető meg. A sárospataki Rákóczi-vár Ez hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, amely a fénykorát a 17. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. A reneszánsz jellemzők mellett barokk és romantikus stílusjegyeket is magán visel. Lényegében két részből áll: a várkastélyból és az erődből, amelyek a 16. Füzéri vár | retronom.hu. században épültek. A várban szabadon látogatható a Rákóczi-kiállítás, amely a fejedelem életét és a szabadságharc történéseit mutatja be. Emellett korabeli bútorokat, ruhákat is megtekinthetünk, s szemrevételezhetjük azokat a gyertyatartókat, amelyeket II. Rákóczi Ferenc saját kezűleg faragott ki. Az ötszintes Vörös-toronyba már csak azért is érdemes felmászni, mert a tetején lévő kilátóteraszról szemet gyönyörködtető kilátásban lehet részünk a Bodrogra, a városra és a vár többi részére is.
Felavatták Esztergomban, az egykori Szent Anna temetőben pénteken a Béke Angyala emlékművet, amely a város közelében lévő, első világháborús hadifogolytábor 3500 áldozatára emlékeztet, valamint a szovjet Vörös Hadsereg környékbeli harcokban elesett katonáinak emlékművét. Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte: "hosszú utat kell megtenni egy nemzetnek ahhoz, hogy őszintén képes legyen magát elhelyezni a történelem térképén". Hozzátette, a hadifogolytáborban meghaltak és a szovjet katonák emlékműve mellett a résztvevők megkoszorúzzák azt az emlékkeresztet, amely a temetőben az első világháború magyar áldozatai előtt tiszteleg, valamint az önkormányzat elhelyezi egy emlékmű alapkövét, amely a második világháború civil és katonai áldozataira emlékeztet. Esztergom, 2017. január 20. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára (b) az esztergomi Szent Anna temetőben felállított Béke angyala szobor, az I. Első világháborús lesz a hegyvidéki turul és új emlékmű készül a második világégés áldozatainak. világháborúban a városnál elhunyt külföldi katonák emlékművének avatási ünnepségén 2017. január 20-án.
Amerikai (balra) és szovjet katonák találkozása 1945. április 26-án, a Berlintől délre lévő Torgauban. Az Elbán átívelő híd romjai szimbolikus helyszíne volt a végéhez közeledő második világháborúnak. Forrás: Allan Jackson/Hulton Archive/Getty Images Dr. Barta Róbert történésszel, a Debreceni Egyetem Egyetemes Történeti Tanszék vezetőjével utána jártunk ezeknek a dátumoknak. Orosz ágyúzás végzett egy 96 éves ukrán holokauszttúlélővel. Sőt, találtunk egy másik, a második világháborút magyar szempontból lezáró eseményt. A párizsi béke aláírásának napját akár ünnepelhetnénk is, hiszen a vesztesek közül keveseknek járt az engedmény, hogy a szövetségesek béketárgyalásokat kezdjenek velük. A második világháború vége Magyarországon "Április 4-e, mint Magyarország felszabadulása és egyben a második világháború vége magyar földön, nem más, mint egy fikció" – jelentette ki a történész. Az 1989 előtti rendszer hivatalos emlékezetpolitikája választotta ki ezt a dátumot, annak ellenére, hogy Magyarországon, a Dunántúlon április második felében még folytak a harcok.
Eddig a Böszörményi útnál lévő turulszobor volt hivatott a második világháború áldozatainak emléke előtti tisztelgésre, de miután erre alkalmatlanná vált, új formát és új helyszínt kellett keresni. A kerület vezetése meg is találta, ezekben a hetekben pedig már az előkészítési munkálatokat is megkezdték a Városmajorban. A helyi civilek tiltakoznak. Már zajlanak egy új, második világháborús emlékmű felállításának előkészítő munkálatai a XII. kerületben. Hegyvidék Önkormányzatának szándéka szerint a városmajori Jézus Szíve Plébánia temploma mellé épített két oszloppal kívánnak tisztelegni a városrész polgári és katonai áldozatai előtt. Készül az új második világháborús emlékmű, a civilek tiltakoznak. A XII. kerületi park és környéke a német megszállás időszakának egyik rettegett helyszíne volt, a Városmajor utca 37. szám alatt működött a nyilaskeresztes párt budai főhadiszállása. Több i, s mint blaszfémia, hogy a kínzásokban és kivégzésekben személyesen részt vevő Kun András nyilasparancsnok magát katolikus papként feltüntetve többször is szónokolt a városmajori templomban.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A holokauszt magyar áldozatai közül a szakértők szerint 400 ezer nevének rekonstruálására van remény. A haláltáborok és munkaszolgálatosok listái mellett a még fennmaradt, úgynevezett Jaross-listákat is felhasználják a kutatók az áldozatok összegyűjtésére. A Jaross-listákon a magyarországi zsidóságot írták össze 1944. áprilisában, végül azonban nem használták fel a papírokat sem deportálásra, sem gettóba kényszerítésre, így a listákon szereplő nevek nem teljesen egyeznek a deportáltakéval. A Holokauszt Emlékközpont megnyitásakor 60 ezer áldozat nevét tüntetik fel a múzeum emlékfalán. Porrajmos, a cigány holokauszt A holokauszt roma áldozatainak számát 200-500 ezer közé teszik. A cigányokat - hasonlóan a szlávokhoz - alacsonyabb rendű fajnak tekintették a nácik, ezért döntöttek elkülönítésükről. A cigányok a legtöbb európai országban a II. világháború előtt és után is a társadalom kirekesztett rétegéhez tartoztak, így a munka- és haláltáborok felszabadulása után is rengeteg megaláztatást szenvedtek el.