Benkő László hosszú betegség után, 2020. november 18-án halt meg, temetését szűk körben tartják a jövő héten. A Ripost megtudta, hogy december 2-án, a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra Benkő Lászlót. Az Omega billentyűsének fia elmondta, szűk körben tartják a temetést. "A temetés 14 órakor kezdődik. A ravatalnál csak a családtagok leszünk jelen, de az egész szertartás nagyon szűkkörű lesz a szabályozások miatt. Még nem tudom pontosan, hány fő lehet jelen, de 15 ezren jelentkeztek be, hogy szeretnének elbúcsúzni aputól. Ez a vírus miatt sajnos nem lehetséges, de egyeztetések folynak arról, hogy hogyan lehet majd élőben közvetíteni a búcsúztatót" - mondta Benkő László fia, aki nagyon büszke és egyben hálás azért, hogy az állam és a főváros is saját halottjának tekinti édesapját, és ennek megfelelően szervezik a temetést is. Forrás: MTI/Mohai Balázs Elárulta, hogy Lukács Sándor, Bródy János, Frenreisz Károly és a három omegás biztosan beszédet mondanak a búcsúztatón.
Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott, és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült. A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, és az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon. 1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek. Benkő László 1982 óta szólólemezeket is készített (Lexikon I., II., Ikarosz, Űropera, Omegamix, Impressio, Másik világ), és tévésorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zenéjét írta, emellett 1992 és 1998 között a Hungaroton Gong Kft.
– Benke László sohasem pihent. Kedvenc ételei voltak a bográcsos ételek, szívesen zsűrizett olyan fesztiválokon, ahol szabadban készültek a finom az ételek. – Mindig idézett a Himnuszból, Isten áldd meg a magyart, ez sosem maradhatott el egy beszédéből sem – mondta lajosmizsei Tanya Csárda mesterszakácsa, Garaczi János, aki öt évtizede tudhatta az egyik legjobb barátjának Laci bácsit. – Jó embernek lenni nehéz, de érdemes. Jó apa volt, jó férj, jó keresztapa, jó nagyapa. Sajnos, már nem lehet velünk, hogy együtt borozgatva, pálinkázva beszélgessünk a fehér asztalnál unokái boldogulásáról. Jó humorát, jó történeteit már nem hallhatjuk többet, nyugodj békében, édesapám! – búcsúzott sírva a fia szeretett apától. Galéria Benke László temetés gyász szakács
Ha ez nem áll fenn, akkor a COVID-fertőzéssel is összefüggésbe hozható a fülzúgás. A környéki, azaz a vegetatív idegrendszer érintettsége esetén előfordulhat, hogy a COVID-fertőzésből gyógyult páciens szervezete nem tud úgy alkalmazkodni a fizikai terheléshez, mint korábban - ennek oka nem minden esetben a tüdő szöveteinek károsodása, hanem az, hogy zavart szenvednek a szívritmust szabályozó idegrendszeri képletek. "Gyakran fordulnak hozzánk segítségért olyanok is, akik a koronavírus-fertőzés előtt gond nélkül tudtak lépcsőzni, futni vagy biciklizni, most azonban légszomj alakul ki náluk fokozottabb fizikai terhelés hatására. A COVID utáni fáradtság sokkal több, mint a fáradtság érzése. 5 tipp, mit tegyünk - Ppslending. Ennek hátterében akár az is állhat, hogy idegrendszeri probléma miatt nem emelkedik megfelelően a pulzusszám. " Tovább Poszt-COVID: minden tizedik embert érint, 8 hónappal a megbetegedést követően is Mi segít a COVID utáni neurológiai tüneteken? Bár a COVID után jelentkező neurológiai tünetek összefüggésbe hozhatók a fertőzéssel, olyan diagnosztikai eljárás ma még nem áll az orvosok rendelkezésére, amelyek egyértelműen megerősíthetnék, hogy a koronavírus okozza a panaszokat - mondja Dr. Magyari Ágota.
"Első hallásra úgy tűnhet, hogy ezek inkább az idősebb korosztályra jellemző panaszok, fontos tudni azonban, hogy nagyon sok fiatal keres fel bennünket ilyen problémákkal. " Nem ritka az sem, hogy zsibbadásos panaszok alakulnak ki: "A zsibbadás nem csak napközben léphet fel, vannak olyanok, akik éjszaka ébrednek arra, hogy zsibbad a kezük vagy a lábuk. " A koronavírus-fertőzés egyik sajátos tüneteként tartják számon a szaglás- és ízérzés elvesztését, ami szintén az idegrendszert érintő panaszok közé sorolhatók. "Nagyon mély lelkiállapotba taszíthatja a pácienseket, ha mindez hosszabb ideig fennáll, hiszen egy jelentős örömforrástól fosztja meg őket a vírusfertőzés. Ijesztő tünetek COVID után: fejfájás, szédülés, fülzúgás. " Még a szaglás- és ízérzékelés elveszítésénél is zavaróbb lehet a fülzúgás, ami egy állandóan fennálló, igencsak kellemetlen inger. "A fülzúgás leginkább akkor erősödik fel, amikor csend veszi körül az érintettet, illetve amikor pihenni szeretne, a külső zajok ugyanis ilyenkor nem nyomják el a fülzúgást" - mondja a szakértő, aki szerint fülzúgás esetén ki kell zárni az olyan egyéb kiváltó okokat, mint például az érelmeszesedés.
"Vagy nehezen alszom el, vagy sokkal hamarabb ébredek, mint szeretném, ez teljesen változó. Sajnos az álmatlanságom a munkámra is hatással van, hiszen állandóan fáradt vagyok, sokkal nehezebben koncentrálok, és nem tudok úgy odafigyelni, mint kellene" – mondta. Rosszabb, mint gondolták Dia és Dávid története nem egyedi. Arról, hogy a Covid–19 hosszú távon neurológiai problémákat, ezen belül is szorongást, depressziót, pánikrohamokat vagy álmatlanságot okozhat, régóta cikkeznek tudományos szaklapok. Covid utáni tünetek és oltás utáni tünetek - YouTube. A jelenség a kutatókat nem érte teljesen váratlanul, a koronavírusokról már korábban is bebizonyították, hogy hatással vannak az idegrendszerre. A SARS és a MERS járvány után sokan számoltak be neurológiai tünetekről, a jelenség azonban akkor még csak a tudományos szaklapokban tűnt fel. A Covid–19-járvány ezt is megváltoztatta: egyre több orvos figyelt fel arra, hogy pácienseinél hetekkel, néha hónapokkal a fertőzés után is maradnak tünetek, mára pedig már több százezer emberen végzett kutatások bizonyítják a "hosszú Covid" szindróma létezését.
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik. "Hajnali 3 körül felébredek, utána gyakran reggelig nyitott szemmel fekszem, jobb esetben is csak sorozatokat tudok nézni, esetleg olvasok, vagy mással foglalom el magam. Ha szerencsém van, akkor talán egy órára még vissza tudok aludni. Covid utáni tünetek gyerekeknél. Utána pedig sokszor egész nap a sírás határán vagyok a fáradtságtól, és éjjel kezdődik minden elölről. " A harmincas éveiben járó Dia hónapok óta küzd az álmatlansággal, tünetei pedig egész pontosan akkor kezdődtek, amikor szeptemberben elkapta a koronavírust. A lánynak szerencsére nem voltak súlyosak a tünetei, még be sem lázasodott. Hiába lett azonban két hét elteltével negatív a tesztje, a fertőzés utóhatásai azóta is kísértik.
A kutatók a fertőzés után eltelt hat hónapban összesen 14 különböző neurológiai és pszichiátriai tünetet azonosítottak, köztük a leggyakrabban a hangulatzavarokat, szorongást, álmatlanságot – és szerhasználatot. A kutatás szerint az összes vizsgált ember 34 százalékánál jelentkeztek neurológiai tünetek, 24 százalék szorongásra, 13, 5 százalék hangulatzavarokra és 5, 4 százalék álmatlanságra panaszkodott. Ez azt jelenti, hogy a negyedmillió igazolt Covid-fertőzöttből több mint 12 ezer fél év elteltével sem tudott rendesen aludni, 60 ezren pedig szorongásos tünetekről számoltak be. Tele a magyar ambulanciák Mivel Magyarországon a koronavírus első hulláma – főleg a jelenlegi helyzethez képest – nagyon kevés megbetegedéssel járt, a hazai orvosok csak az év elején kezdtek felfigyelni az egyre növekvő poszt-Covid-esetszámra. Ma már az országban több poszt-Covid-ambulancia is működik, de amikor az első betegek megjelentek, a magyar neurológusok és pszichiáterek is csak a megérzéseikre hagyatkozhattak.
Ettől függetlenül nagyon fontos a tünetek kezelése, hiszen hosszú távon komolyan ronthatják az érintettek életminőségét. "Szerencsére erre több lehetőség is adott, a pszichés támogatás és a relaxáció mellett akár a gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. " A doktornő szerint a COVID után jelentkező neurológiai panaszok sok esetben elhúzódhatnak, ilyenkor különösen fontossá válik, hogy a páciens orvosi segítséget kapjon: "A pszichés együttélési stratégiák könnyebbé tehetik azt az időszakot, amíg jelen vannak a panaszok, a tüneti kezelésre pedig a gyógyszeres terápia kínálhat megoldást. Mindez életkortól függetlenül lényeges, de az aktív dolgozó korosztály számára kiemelten fontos, rosszabb esetben ugyanis akár a munkaképességet is veszélybe sodorhatja " - foglalja össze Dr. "Az összes idegrendszeri betegségre és -károsodásra igaz, hogy a javuláshoz vagy a kedvező változások bekövetkeztéhez nagy türelemre van szükség, az idegrendszer regenerálódása ugyanis nem egyik napról a másikra megy végbe" - folytatja a Panoráma Poliklinika neurológusa, majd hozzáteszi, hogy akár a fertőzésen tünetmenetesen átesett páciensek is találkozhatnak kellemetlen post-COVID tünetekkel.