Hozzávalók: 3 db csirkecomb filé 1 ek olaj só bors, paprika, fokhagymapor Elkészítés: 1. 2 percig közepesen magas lángon hevítjük az olajat, majd beletesszük a csirkecombokat és 4 percig sütjük így mozgatás nélkül. 2. Megfordítjuk a húsokat és további 5-7 percig sütjük vagy amíg 74 fokos nem lesz a belső hőmérsékletük. Post navigation
Felforrósítottam egy nagy serpenyőben (32 cm) olajat és a combokat mindkét oldalukon 3-4 perc alatt megpirítottam és áttettem egy kerámia tálba. Majd a serpenyőbe öntöttem fél-egy deci vizet, hagytam egy percig forrni, majd ezt is ráöntöttem a csirkére, alufóliával lefedtem és már tettem is be az előmelegedett sütő középső részére a krumpli fölé. Sült csirkecomb file d'attente. 25 percig sütöttem így őket, addig az uborkát kinyomkodtam és ráöntöttem a kész levet és ment vissza a hűtőbe. Mikor letelt az idő, a húsról levettem a fóliát, a krumpli alól kivettem a fóliát és vissza szórtam a tepsibe és újabb 25 percre ment vissza a sütőbe. Miután ismét letelt az idő, jött a tálalás és a jóízű ebéd, ami 60-70 perc alatt kész lett, úgy hogy nem kellett mellette állni és közben még a pelenkákat is ki lehetett vasalni. :-)
Nem mellékesen az etikus állattartás alapleveit is figyelembe véve egy csirkének kellemesebb nagy területen, szabad levegőn, növényi táplálékon felnőni, mint zsúfolt ketrecekben, mozdulásra képtelenül.
A kisrégió jelentős részét a néprajzi tájként ismert Őrség teszi ki, de ide tartoznak a hetési települések is. Az államalapítás idején a nyugati határ őrzésével megbízott népcsoportokat telepítettek ide, akik szolgálatukért különféle kiváltságokat kaptak. Az őrségi falvak jellegzetessége az úgynevezett szeres településszerkezet. A porták nem utcát alkotnak, hanem egy-egy dombhátat "ülnek meg". A szer eredetileg egy-egy nagycsalád, nemzetség lakóhelye volt. Hetés népi építészete a göcsejihez hasonlít, de annál egyszerűbb. A népművészetben a hímzés és a szövés volt a legjelentősebb. A kisrégió területén jött létre az Őrségi Nemzeti Park. Útikönyvben: Az Őrségtől Göcsejig Az Őrségtől Göcsejig című Vendégváró útikönyv több mint 200 oldalon, közel 300 színes fotó és 10 térkép segítségével mutatja be a címben jelzett országrészt, és elkalauzol az osztrák valamint a szlovén határ mentén lévő magyar vonatkozású emlékekhez is. Az Őrségtől Göcsejig című útikönyvet megrendelheti webáruházunkban!
Őrségi Nemzeti Park Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében bezár
Bár a tájegység széles körben Őrségként ismert – a nemzeti park is ezt a nevet kapta –, a területet földrajzilag három, egymáshoz nagymértékben hasonló, de mégsem egyforma táj alkotja: az Őrség keleti határa Zalalövőnél húzható meg, míg nyugat felé nagyjából Orfaluig, Apátistvánfalváig nyúlik. Ezen túl már a Vendvidék kezdődik. A terület déli része, a Kerka-folyótól délre elterülő Hetés. (Őrség alatt mindhárom tájegységet értjük ebben az ismertetésben is). Az Őrség, Vendvidék és Hetés területét a több millió év óta keletre tartó folyók alakítják. A terület kavicsos–agyagos alapkőzetét is az Ős-Rába és az Ős-Dráva hozta létre, amit az Alpok felől érkező folyók – az Ikva, a Pinka stb. –, és a jelenleg is errefelé lefutó Kerka, Rába, Szala (Zala) formál. A szétterített hordalék és a hordalékkúpok alakították ki azt az alapformát, amelyen a későbbi eróziós folyamatok eredményeképp kialakult az Őrség jellegzetes dimbes-dombos, patakvölgyek által szabdalt, szelíd tája. A terület éghajlata kiegyensúlyozott, szubalpin jellegű – meleg, de nem forró nyár, és csapadékos, de nem hideg tél.
A védett terület nagysága: 43 934 hektár, ebből fokozottan védett 3104 hektár. Elhelyezkedés: A nemzeti park kđ6zponti területe nagyjából a Szentgotthárd, Körmend, Zalalövő, Kerkafalva, Szentgyörgyvölgy települések által körbefogott, és a nyugati országhatárig terjedő területen helyezkedik el. Látogatás: A terület legnagyobb része szabadon látogatható, de vannak szigorúan védett, nem, vagy csak engedéllyel látogatható területek is (elsősorban a tőzegmohás rétek és dagadólápok). Részletes felvilágosítás a nemzeti park központjában kapható. Az Őrség mindmáig titokzatos vidék. Nem betyártörténetei vagy sötét szurdokvölgyei teszik azzá, mint például a Bakonyt vagy a Börzsönyt, hanem – bár a külvilághoz természeti és történelmi szempontból ezer szállal kötődik – befelé forduló, sajátos fejlődési pályán mozgó, zárt világa, amelyben a természet és az ember tökéletes egymásra hangoltsága, világteremtő erejének jelenléte máig érezhető. A területen élő ritka, nem egyszer unikális növény- és állatfajokon túl, a nemzeti park létrejöttét éppen ezért az Őrség felbecsülhetetlen érékű tájképi adottságai indokolták: a falvak szerkezete, a jellegzetes építkezési szokások, és a lenyűgöző, fenyvesekkel borított, háborítatlan táj.
Mindehhez igen bőséges csapadék társul, ami együttesen megteremti a lehetőségét a gazdag és dús vegetáció kialakulásának: a terület mintegy kétharmadát fedi erdő. A kavicsos alapkőzeten képződött agyagos, barna erdőtalaj a nagy esőzések miatt igen gyakran erodált, felső termőrétegétől megfosztott, kis teljesítményű, ezért egyébként sem alkalmas komoly mezőgazdasági művelésre.
Áfonyás tanösvény A tanösvény Orfalu kultúrális értékeit, és a környék természeti kincseit mutatja be. Dobogó-erdő tanösvény A Rába és a Pinka árterének élővilágát bemutató tanösvény. Különösen kora tavasszal, a tőzike virágzásának idején gyönyörű. Élet a kaszálógyümölcsösben Az őrségi porták jellegzetes élőhelye a kaszáló gyümölcsös. A tanösvényt járva megismerkedhetünk a kaszáló gyümölcsös kialakulásának történetével, hasznával, értékes, ősi gyümölcsfajtáival, a gyümölcsösben és a ház körül élő- és búvóhelyet találó állatokkal Felsőszeri tanösvény A tanösvényen végighaladva az Őrségi népi építészetébe kaphat betekintést a látogató. Fürge cselle tanösvény A tanösvény a Kerca-patak élővilágát mutatja be. A túra során a hódok nyomaival is találkozhatunk. Gyantászok útja A tanösvény 9 állomásán végighaladva megtudhatjuk, mi jellemzi a vendvidéki erdők növény-és állatvilágát, mit jelent a szálalás, mit csinál az, aki gyantászik, és hogy mennyi mindent köszönhetünk az erdőknek? Hármashatár tanösvény A Hampó-völgy, és Vend-vidék páratlan élővilágával ismerkedhetünk meg a túra során, melynek végpontja az ország legnyugatibb csücske.