A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de vándormadarak segítségével könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. A klímaváltozás rontja a helyzetet A közlemény szerint az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élnek túl az itteni éghajlaton. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. Így terjed a krími-kongói vérzéses láz A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.
A vírus az emberek körében a fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján is terjedhet, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére. A projekt elindítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz. A közleményben Földvári Gábor, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy a "járulékos fogások" sem haszontalanok, mivel a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is az ország területének jelentős részére vonatkozóan információkat kapnak a kutatók. Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát.
A tenyésztők a kiskutyák 100 százalékos fajtatisztasáságra is ügyelnek, így a szülőket szűrik, ahogy az új jövevények a szükséges oltásokat és a chipet is még azelőtt megkapják, hogy az újdonsült gazdihoz kerülnének. A szaporítókkal szemben a tenyésztőknél már magától értetődő, miért olyan fontos a törzskönyv – ahogy a szerződés és a számla is –, mivel az tulajdonképpen az állat személyi igazolványa. Egy tenyésztő nem mismásol, nincs takargatnivalója, és abban az esetben is kész segíteni, ha esetleg gond adódik a vásárolt kutyával, akinek jólléte neki épp annyira fontos, mint az új gazdinak. (Borítókép: Afgán agár az FCI Európa Kutyakiállításon a budapesti Hungexpo G pavilonjában 2021. december 29-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
A második történet egy szellemben ugató kutya volt, amelyet még a tulajdonos is hallhatott, a harmadik történet egy kanadai táborhelyen zajlott, ahol a kutyák és a tulajdonos mind látta a szellemet, mielőtt eltűnt. Néhány kutya eltérően ugat? Sok kutyatulajdonos, aki összhangban áll a háziállatával, azt állítja, hogy a szellem ugatás különbözik az idegenek, kóbor macskák stb. Szokásos ugatásuktól. a lábak. A támadó kéreg helyett a "szellem" ugatás valószínűleg felfedező kéreg fajtája, mintha a kutya arra kéri a szellemet, hogy vegyen részt a világban. Természetesen, ha a szellem károsítani akarja emberi családját, akkor a kutya érzékelheti, és az ugatás agresszívebb lenne. Ha a kutya izgatottan kivételes hallása miatt csak izgatott, akkor nem ugat ilyen módon. Szinte mindig arról számolnak be, hogy a szokatlan ugatás éjszaka fordul elő, de nincs ok arra, hogy a kutyák éjjel izgatottabbak legyenek, mivel látásuk éjjel vagy nappal azonos. A szellemek csak bizonyos kultúrákban vannak jelen?
Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel csütörtökön. Veszélyes vírust terjeszthetnek Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók a weboldalon találhatók.
Marcipán, a vizsla is epilepsziával küzd Fotó: Kris Baumann - Mi az epilepszia betegség? - Az agy betegsége. Definíció szerint: Olyan epizodikus tünetek, amik időről-időre jelentkeznek, nagyjából hasonló lefolyásúak. Két roham között az állat tünetmentes és nincs kiváltó ok. Az agynak több rétege van, ezen belül a szürkeállományban vannak az idegsejtek. Az idegsejtek elektromos jeleket adnak le folyamatosan. Minden élő szervezet így működik, ezek irányítanak minket. Ezek segítségével beszélünk, mutogatunk, eszünk, alszunk, stb. Mindent az agyunk irányít. Folyamatos elektromos jelleadás történik. Epilepsziás roham esetén az idegsejteknek kialakul egy rendellenes működése és elkezdenek kisüléseket produkálni, jóval nagyobb és erőteljesebb elektromos jeleket adnak le, ez a rendellenesség lesz maga az epilepsziás roham. - Ezt úgy kell elképzelni, mintha ilyenkor egy tűzijáték zajlana az állat fejében? - Tulajdonképpen igen, a túlzott elektromos jelleadást fel lehet fogni egy lökésszerű elektromos kisülésnek.
Az ominózus bögre egyike az intézmény gyűjteményében lévő 12 ezer edénynek – csészének, tálnak, kannának, korsónak –, amelyeket a németek koboztak el a második világháborúban az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba hurcolt emberek csomagjaiból. Látogatói rekordot hozott 2011 Auschwiztban. Piotr Cywinski múzeumigazgató szerint a táborok túlélőinek beszámolóiban gyakran olvasni arról, hogy megpróbálták elrejteni az értéktárgyaikat. Mint elmondta, a nácik "folyamatosan hazudtak" az elhurcolt zsidóknak, azt állítva, hogy áttelepítik őket és hozhatnak magukkal egy kis csomagot. Ilyen módon a németek biztosak lehettek benne, hogy a "deportált családok utolsó megmaradt értékei" is a kezükbe kerülnek. Az a tény, hogy ezeknek az értéktárgyaknak egy részét elrejtették, "egyrészt azt bizonyítja, hogy az áldozatok nagyon is tisztában voltak a deportálásokkal együtt járó kifosztással, másrészt azt mutatja, hogy a zsidó családokban folyamatosan élt a remény, hogy ezekre a tárgyakra még szükségük lesz a túléléshez" – fogalmazott az igazgató.
Az auschwitzi emlékmúzeum 1, 3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1, 1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – mintegy 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő helyszíne.
Néhányan közülünk a képeket készítő személyt őriztük. Gondosan figyelnünk kellett mindenki közeledését, aki nem ismerte a titkot, és mindenekelőtt a környéken mozgó SS-katonákat. Mindannyian kívülről a gázhoz vezető nyugati bejáratnál gyűltünk össze - ez volt az V. krematórium kamrája. Alex, a görög zsidó gyorsan elővette a fényképezőgépét, égő testek halmára irányította, és lenyomta a gombot. Egy másik kép készült az épület másik oldaláról, ahol nők és férfiak vetkőztek a fák között. Auschwitz birkenau múzeum szeged. " Szörnyű képek a történelem legsötétebb időszakából A fényképeket az Auschwitz-Birkenau Múzeum 280-283-as számozásával látta el, miután egy üres fogkrémes tubusban kicsempészte őket a koncentrációs táborból valaki, aki az auschwitzi étkezdét vezette. A 280-as és 281-es fényképek egy borzalmas jelenetet ábrázolnak, amint egymásra heverő holttestek halmait égették, akik a gázkamrában hunytak el. A munkások szintén zsidók voltak, akiket köteleztek a feladat elvégzésére. A 281. számú kép eredeti és közelített változata.
A múzeum kurátorai szerint annak lehetősége, hogy a tulajdonost is beazonosítsák, nagyon kicsi. Több mint 70 évvel a haláltábor felszabadítása után még mindig találnak elrejtett személyes tárgyakat, értékeket a múzeum gyűjteményében. Mozaik: Megdöbbentő titkot rejtett az auschwitzi bögre - NOL.hu. Forrás: Auschwitz-Birkenau State Museum Az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum igazgatója, Piotr M. A. Cywiński elmondta, hogy mivel a deportált családok csak egy kis kézicsomagot vihettek magukkal, így a nácik azt hihették, hogy ezek lefoglalásával minden értéket könnyedén elvettek az emberektől, akik bedőlvén a hazugságoknak és nem sejtve sorsukat, nem is nagyon rejtegettek semmit. Többek közt a most felfedezett bögre a bizonyíték arra, hogy nem volt igazuk. "Ez egyrészt bizonyítja, az áldozatok tudták, hogy kifosztják őket, másrészt a családokban folyamatosan élhetett a halvány reménysugár, hogy ezekre a tárgyakra még szükségük lehet az életben" – mondta az igazgató.