Mennyi illetéket kell fizetni? A lakáscélt szolgáló ingatlanok után 4 millió forint forgalmi értékig a fizetendő illeték 2%-os, a 4 milliót meghaladó forgalmi értékű ingatlanok esetében pedig 4%-os. A nem lakáscélú ingatlanok illetéke ezzel szemben mindig ugyanannyi. Függetlenül forgalmi értéktől az ezek után fizetendő illeték a vételár 4%-a. További információkat itt olvashatsz.
Általában ezek tartalmazzák az igényelhető kedvezményeket. Az illeték megfizetése minden esetben a tulajdont megszerző kötelessége. Az illeték elengedéséért, vagy részletfizetésért a NAV-hoz kell kérvényben folyamodni. A kalkulátor minden lépésnél automatikusan újra kiszámítja az illeték mértékét. Ingatlan illeték kalkulátor Az ingatlan illeték kalkulátor által kiszámított adatok tájékoztató jellegűek. Az ingatlan illeték mértékét hivatalosan az NAV-hoz tartozó Illetékhivatal állapítja meg! A NAV-nak joga van az Ön által megadott forgalmi értéket felülbírálni saját adatbázisa alapján. Tájékoztató az ingatlan illeték számításához Az illeték kalkulátor az ingatlanokkal kapcsolatos vagyonszerzési illeték meghatározására szolgál az ingatlan forgalmi értéke alapján. A kalkulátor csak néhány általános szabályt kezel, ezért csak tájékoztatási jelleggel szabad az eredményeit elfogadni. Az ingatlan vagyonszerzési illeték szabályok rendszere bonyolult és a szabályozása részletes, ezért minden konkrét esetben az illetéktörvényből kell tájékozódni.
Ez pedig nem csak akkor lehet segítség az illeték megállapításában, amikor a felek – egyébként nem túl jogszerűen – más vételárat írnak a szerződésben, mint amekkora összeg valóban gazdát cserélt, hanem akkor is, amikor a tényleges vételár valamiért nem tükrözi a valós forgalmi értéket. Ilyenkor az ingatlanok piaci árának előzetes lekérdezése nagyon jó kiinduló alapot jelenthet. Szintén gyakori, hogy a lakás nem ér annyit, mint amennyiért eladták, a vevő pedig igazságtalanul fizet magasabb illetéket a kelleténél. Az adatbázis-lekérdezéssel ezt meg tudná spórolni. Így használjuk az adatbázist Az IG01 jelű NAV formanyomtatványon egyszerűen, akár elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is érdeklődhetünk. A 7500 forintos alapdíjon kívül a részletes lekérdezés ingatlanonként 110 forintba, az "alaplekérdezés" (amely a helyszíni szemlén felvett adatokat nem tartalmazza) ingatlanonként 25 forintba került. Az adóhatóság az adatokat a díj teljes megfizetésétől számított 8 napon belül, elektronikusan vagy papíralapon (100-nál több ingatlan esetén kizárólag elektronikusan) bocsátja rendelkezésre.
A külső oldali tetőtér szigetelésnek több előnye is van a belső oldalival szemben: Egyrészt külső oldali szigetelésnél nem csökken le a beltér hasznosítható magassága, és ez például egy 6-8 centiméteres kiegészítő szigetelésnél már bizony jelentősen megnöveli a hasznos belső teret. Másrészt a szarufákat sem fogja eltakarni a belső oldali burkolat, és ez látványnak sem utolsó a tetőtérben. Harmadrészt pedig a külső oldali kiegészítő szigetelésnél tudja igazán hőhídmentes szigeteléssel kiegészíteni a szarufák közötti szigetelést, hisz külső oldali kiegészítésnél a hideg oldalon lesz a hőhídmentes szigetelés. Tetőtér szigetelés utólag? Többi lent. Tetőtér szigetelés utólag Utólagos tetőtér szigetelésnél alapvetően kétféleképpen szigetelheti a tetőteret. Szarufák közötti hőszigetelés jöhet szóba akkor, ha a tetőcserepet vagy palát tartó lécek a helyükön maradnak, és ezért a tető felújítása nem terjed ki a tetőfedő anyag lecserélésére. Ilyenkor a szarufák közötti hőszigetelést mindenképp érdemes kiegészítenie a szarufák alatti szigeteléssel.
Szigeteletlen házban a tetőn keresztül szökik el a fűtésre fordított energia 25-30%-a, mert télen a meleg levegő elsősorban felfelé áramlik. Ezért a tetőtér szigetelés bizony ugyanolyan fontos, mint a homlokzati falak szigetelése. Mivel az épületek utólagos szigetelésénél a két munkafolyamat egymástól függetlenül is elvégezhető, ezért hőtechnikai felméréssel érdemes eldönteni, hogy először a tetőtér szigetelését vagy pedig a homlokzati falak utólagos szigetelését érdemes megcsinálni. A tetőtér szigetelése vagy nem szigetelése ugyanis a fűtési költségek megtakarítása miatt egyáltalán nem mindegy. A tetőtér beépítésénél a magastetőt nemcsak a szarufák között, hanem fölötte és alatta is lehet szigetelni. Természetesen más szerkezeti keménységű hőszigetelő anyagot érdemes használni akkor, ha a szarufák között van hőszigetelve a tetőtér, és mást, ha a szarufák felett. Tetőtér szigetelés kőzetgyapottal Az igazán jó megoldás az, amikor a szarufák közötti hőszigetelés ki van egészítve egy szarufák feletti vagy pedig egy szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel.
Ezenfelül, a kőzetgyapottal szigetelt új falak akár háromszor olyan gyorsan száradnak, mint a nedvességet nem elvezető hőszigeteléssel szigetelt falak. Padlástér hőszigetelése kőzetgyapottal, húszigetelés előtt 4 – A hőszigetelés vastagsága A hőszigetelés vastagságát kötelezően betartandó Műszaki Követelmények szabják meg, amelyek előírják, hogy a tetők hőszigetelésének minimális értéke U<0, 18 W/m2K. A tető szigetelésének vastagságát azonban érdemes növelni, hiszen ne feledjük, hogy 2021-től új szabályozás lép életbe, amely szerint az U együttható értéke nem lehet magasabb mint 0, 15 W/m2K. Kőzetgyapottal történő szigetelés során tehát legalább 30 cm-es, energiatakarékos házak esetében pedig 35 cm-es réteget fektessünk le. 5 – Mikor végezzük el a hőszigetelési munkálatokat? A tető és tetőtér hőszigetelésére a szerkezeti munkák, a tetőhéjazat és a szélszívás elleni védelem befejezése után kerül sor. Ez tehát az a fázis, amikor minden nedves munkálatot már elvégeztek. A tető hőszigetelési munkájához a többi helyiség befejező munkálataival egyidőben lehet hozzálátni, vagy ennél későbbre is halasztható.