Út, sebesség, idő - turbócsiga! Sokszor felmerül a kérdés, hogy hogyan is tanul egy olyan gyerek, aki egyéni, személyre szabott tanulás mentén halad. Akik olyan rendszert láttak eddig, amiben meg van határozva, hogy x idős gyermek y anyagot z sorrendben kell hogy magához vegye, azok számára ez ismeretlen terep, így aztán a kérdés abszolút helyén való és jogos. Most bemutatok egy átlagos reggeli " nemtanulást ", egy friss példát a harmadikos 9 és fél éves otthontanuló életéből: Csütörtöktől Várpalotán voltunk, sógornőméknél. Böbe Unokatestvérével voltunk, bébiszitteltünk. Péntek reggel Böbe, apukája és Unokatesó elmentek az iskolába. Sixties - Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja. Majd rövidesen visszaérkeztek a Leány és az Apukája. Csodálkoztam is, meg is kérdeztem: - Nahát, autóval voltatok, hogy ilyen hamar megérkeztetek? - Nem, gyalog mentünk, de az Unokatesó tudott egy rövidebb utat az árkokon keresztül. Ha autóval megyünk, akkor is nagyjából ugyanennyi idő lett volna, mert az út ugyan hosszabb, de gyorsabban haladtunk volna. A fejtörő a nyulakról és a munkafüzetesítés Feladtam egy feladványt, amit én is FB-on találtam, és mivel sikerült megfejtenem (többszörös próbálkozás után), rögtön rájöttem, hogy ez remek példa lesz arra, amit sok éve próbálunk otthontanulóként elmesélni a "nemtanulásról".
Az előbbi formáktól némileg eltérnek a Ny-dunántúli formák: néhány évtizede még zöld ágakba burkolt vagy lombvázba bújtatott gyermekek alakoskodtak pünkösdkor (borzakirály). Sopronhorpácson törökbasa-járásnak nevezték a szokást és történeti mondát is fűztek hozzá, azonkívül esővarázslás is követhette. (Ilyen zöld lombokba öltözött "vadember"-alakoskodók hazánkban a reneszánsz kedvelt moreszka-táncaiban, -játékaiban is feltűntek már. Hasonló szerepet játszik horvát-szlovén területen a lombokba burkolt Zöld György. ) Bár a magyar szokás európai párhuzamai közismertek (különösen nyugatiszláv és német nyelvterületeken találunk hasonló alakoskodó szokásokat), lehetséges, hogy az európai formát megelőzte egy régebbi magyar tavaszi legényünnep. A lótenyésztő keleti rokonnépek a mai napig is ismernek versenyjátékokkal, főleg lóversennyel összekötött tavaszi legényünnepeket. Pünkösdi királynéjárás A játék négy fő mozzanatból áll: 1. négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és Baranya megyében ismert), akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal; 2. egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét; 3. az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét; 4. termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét.
Ezenkívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés, általában a királyné kosarából. A négy fő mozzanatból álló játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző. Az adománygyűjtés funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett azzal a folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból adománykérő jellegű szokás lett. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak nagy csoportja már nem kapcsolatos termékenységvarázslással. Egyes Győr-Sopron megyei változatok jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési tilalom, talán ősi avatási próbatétel emléke. Szövegében különböző eredetű és tartalmú elemek kapcsolódtak össze. Eléggé általános kezdősora a Dunántúlon: "Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát. " Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá: Jácintus, jácintus, tarka tulipánus Hintsetek virágot az isten fiának. Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Ószandecen klarissza kolostort alapított, és a lengyelek anyjukként tisztelték. 1279-ben férje meghalt. Ezután Kinga az időközben ugyancsak megözvegyült húgával, Jolánnal az általa alapított klarissza kolostorba vonult. 1284-ben a kolostor apátnőjévé választották. 1287-ben a tatárok újra betörtek Lengyelországba. Kinga és az apácák ismét Csorsztin várába menekültek. Az ostromló tatárokat egy magyar sereg űzte el Baksa Simonfia György vezetésével. A feldúlt kolostor újjáépítése Kinga irányításával zajlott. Ebben a kolostorban érte a halál 1292. Létezik-e „Árpád-házi gén”? - Qubit : hungary. július 4-én. Kingát 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1999-ben egykori kolostorában II. János Pál lengyel pápa avatta szentté. A wielickai sóbányában (ma már a Lengyelországba érkező turisták kedvenc célpontja) kápolna és szobor őrzi Árpád-házi szent Kinga emlékét. A bánya bejáratánál levő gyönyörű székelykapu Magyarország ajándéka kétnyelvű felirattal. A kapun két szent magyar királylány, Kinga és Hedvig arcképe látható. A szenttéavatás helyszíne, a szabadtéri pápai oltár Ószandecben Magyarországon 2013-ban épült egy kis faluban (Küngüs) a Szent Kinga templom, amelyet Márfi Gyula érsek szentelt fel.
Az újjáépítést irányító Kinga az ószandeci kolostorban, társnői közt hunyt el 1292. július 24-én, tíz hónap betegeskedés után. Mivel azokban a napokban cseh csapatok garázdálkodtak a környéken, a nővérek csak három nappal később hozták nyilvánosságra halálhírét. Kit rejt az egyetlen ismert Árpád-házi királysír? : HunNews. A nép sokat beszélt csodatételeiről, a legenda szerint az ő imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól. Mint beszélték, a tatárok elől menekülve egy hajából levett szalagot dobott üldözői elé, ebből lett a Dunajec folyó. A tatárok azonban átvergődtek a vizen, ekkor fésűjét dobta maga mögé, s ebből olyan sűrű erdő kerekedett, amely megállította a tatárokat. Sírjánál a legendaírók szerint 60 vak és 200 más beteg gyógyult meg, így Szandec hamarosan a lengyelek, magyarok és morvák búcsújáró helye lett. Nevéhez fűzik Lengyelország első és legnagyobb sóbányája, Wieliczka felfedezését is. A legenda szerint 1249-ben, amikor a tatárjárás után felkereste az újjáépített Magyarországot, apja neki ajándékozta az egyik máramarosi sóbányát.
Július 24-én Lengyelország és Litvánia patrónájára emlékezünk, a sóbányászok védőszentjére, Árpád-házi Szent Margit nővérére liturgikus emléknapján. "Ne félj, Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet" – a krónikák szerint Kinga édesanyja látomásban hallotta e szavakat, kevéssel Kinga születése előtt. Kinga IV. Kásler: Az Árpád-házi dinasztia 4500 éve, a mai Afganisztánban alakult ki : hungary. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként született 1224 márciusában. Szülei, testvérei (Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán), atyai nagynénje (Árpád-házi Szent Erzsébet), valamint nagybátyja és felesége példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Hatással voltak hitére a kolduló rendek is, IV. Béla udvarában a domonkosok és a ferencesek is szívesen látott lelkivezetőkként és tanácsadókként szolgáltak.
Árpád-házi Szent Kinga Lengyelország és Litvánia patrónájára, a sóbányászok védőszentjére, Árpád-házi Szent Margit nővérére Árpád-házi Szent Kinga Kinga IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként született 1224 márciusában. Szülei, testvérei (Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán), atyai nagynénje (Árpád-házi Szent Erzsébet), valamint nagybátyja és felesége példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Hatással voltak hitére a kolduló rendek is, IV. Béla udvarában a domonkosok és a ferencesek is szívesen látott lelkivezetőkként és tanácsadókként szolgáltak. Kinga egészen fiatalon elhatározta, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. Árpád házi szent king charles. 1239-ben azonban szülei igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő küldöttségének. Kinga pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba, és sikerült férjét, Boleszlávot rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat.
A kősótelepek kitermelésének megkezdése előtt a felszínen található sós forrásokból eredő víz bepárlásával nyerték a sót (a sókinyerésnek ezt a módszerét már öt és félezer éve alkalmazzák). A felszínközeli források kimerülésével a sós vizet a föld mélyében keresték egyre mélyebb aknákat ásva, mígnem rátaláltak az első kősótömbökre. Magyar bányászok kezdték majd 800 éve a tömbös fejtést, akiket Kinga, Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége hívott Lengyelországba. A só, mint értékesíthető áru, folyamatos bevételt biztosított a Krakkóban székelő uralkodóknak. Volt olyan év, amikor éves bevételük egyharmad részét a sóból származó jövedelmek adták. A sóbánya 1772-ben, az ország felosztásakor került osztrák igazgatás alá, majd 1918-tól újra - az immár független - lengyel állam tulajdona lett. Árpád-házi Kinga Árpád-házi Kinga 15 éves volt, amikor 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. A tatárjárás a lengyeleket sem kerülte el. Kinga hazatért, hogy apjától, IV. Árpád házi szent king arthur. Bélától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára.
Kinga napjai ezután jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben a kolostort földúlták a tatárok. Az újjáépítést Kinga irányította. Egy legenda szerint mikor Kinga a tatárok elől menekült Lengyelországban, a Pieninek-hegységhez érve apácatársaival egy szalagot dobott a háta mögé, amely kanyargós folyóvá vált: így keletkezett a Dunajec. Mivel ezen a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak, ezután Kinga a fésűjét dobta háta mögé, s ebből sűrű erdő lett, amelyen a tatárok már nem tudtak átkelni. 1291 őszén Kinga betegeskedni kezdett, majd 1292. július 24-én, Szent Jakab apostol ünnepének vigíliáján elhunyt. 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta boldoggá, 1999. június 16-án Ószandecen (Stary Sacz) II. Árpád házi szent kings of leon. János Pál pápa iktatta a szentek sorába. Kinga tisztelete Lengyelországban igen eleven. Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád.
Az ószandeci klarissza kolostor közelében Kinga tiszteletére emelt székelykapu áll. Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a Március 15. téri Belvárosi Templom mellett állították fel 2002-ben. Épp tíz éve szentelték fel wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható. Szent Kinga nevét Esztergomban utca őrzi, 2013-ban templom épült tiszteletére a Veszprém megyei Küngösön, az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templomban ereklyéjét is elhelyezték. A település – amely a IV. Béla által lányának ajándékozott területen fekszik – nevét több forrás szerint Kingáról kapta, Kingus a Kunigunda név besenyő változata volt. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.