A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A gondozónő több elemből álló habilitációs munkát végez: - gondoz - napirendbe illesztve végzi az egyéni és csoportos foglalkozásokat a gyógypedagógus irányítása alapján. A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb 3 - 5 gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. Egyéni foglalkozás esetén a gyermek - 0 - 3 éves kora között legalább heti 2 órát - 3 - 5 éves kora között legalább heti 4 órát Gyógypedagógus felméri, és írásban rögzíti a gyermek fejlettségi szintjét A látottak alapján részletes, írásbeli tervet készít, a fejlődés területeit külön - külön számba véve. A fejlesztési terv fő törekvéseit és az oda vezető apró lépéseket is a fejlesztőpedagógus megbeszéli a gyermek gondozónőjével. Amit szükséges, b emutatja a gyakorlatban. Utazó gyógypedagógus esetén a gondozónő a megbeszéltek szerint a napi gyakorlatban végzi a fejlesztést.
A sajátos nevelési igény felismerésben véleményem szerint nagy felelősége van a védőnőknek, valamint a bölcsődei kisgyermeknevelőknek. A sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésmenetűek, tehát valamilyen területen már a korai intervenciós szakaszban elmaradást mutatnak az ép társaikhoz képest. A sajátos nevelési igényű gyermekek valamiben különböznek az ép társaiktól, ami miatt kiemelt figyelmet igényelnek (például később kezdenek beszélni, nem értik a beszédet, nehezen szocializálódnak, nem tudják megérteni vagy betartani a szabályokat). Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé. Mik a jelei és milyen fejlesztési lehetőségek vannak óvodás korú gyerekeknél? A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmának tágabb értelmezése azokat a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket jelöli, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, a többségtől eltérő nevelési-oktatási szükségleteik vannak.
A célcsoport meghatározása A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók csoportján belül meghatározza a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók csoportjait: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján az alábbi nyolc csoport valamelyikébe sorolható: mozgásszervi fogyatékos gyermek/tanuló; érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos gyermek/tanuló; értelmi fogyatékos gyermek/tanuló; beszédfogyatékos gyermek/tanuló; halmozottan fogyatékos gyermek/tanuló; autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek/tanuló; egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek/tanuló; magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermek/tanuló. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermek/tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
A fogyatékossággal élők mellett ide tartoznak a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdők illetve a kivételes képességű tanulók. A sajátos nevelési igény nem orvosi vagy pszichológiai értelemben vett diagnózis, hanem az oktatás területén való többletjogosultságok biztosítása érdekében bevezetett iskoláztatási kategória. SNI gyermekek fejlesztéséhez ajánlott játékok A törvényi szabályozás főbb változásai Az SNI törvényi szabályozása az 1990-es évek óta többször is pontosításra került, többek között maguk a jogszabályok által előidézett nem kívánt következmények miatt. Az 1993-as köznevelési törvényben hangsúlyt kapott a fogyatékos gyermekek differenciált, képességeikhez igazodó nevelése-oktatása, majd a törvény módosításai 1996-ban és 1999-ben további jogokat biztosítottak a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekeknek. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmát azonban csak a köznevelési törvény 2003-as módosítása óta kezdik használni, az oktatás területén is szakítva a pejoratívvá vált "fogyatékos" kifejezéssel.
Speciális támogató intézkedések A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézménnyel szembeni elvárás a tanuló beilleszkedésének, a többi tanulóval való együtt haladásának megvalósítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelve támogatja a többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelést/oktatást, emellett feladatokat és kereteket is ad a helyi tanterv és a helyi gyakorlat kialakításához. A tananyag-feldolgozásnál a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait is leírja, amelyet az együttnevelő intézménynek figyelembe kell vennie. A jogszabályok biztosítják szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítését, ennek alapján egyéni haladási ütem lehetőségét. Az integrált nevelésben/oktatásban részt vállaló köznevelési intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI-k) szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógusi és utazó konduktori hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét.
ALAPANYAGOK Alap: 500 g darált hús 400 g reszelni való sajt 2 db tojás só, bors Panír: tojás zsemlemorzsa Szükségünk lesz még: olaj sütéshez A sajtot lereszeljük, majd elkeverjük a darált hússal és tojással. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. A hozzávalókat egységes masszává dolgozzuk, majd kezünkkel megformázzuk a fasírtokat. A kis korongokat bepanírozzuk: zsemlemorzsa, felvert tojás, zsemlemorzsa. Forró olajban készre sütjük. Rántott hús panier gourmand. Ha már a felszíne aranybarna, elkészült.
Ez azt jelenti, hogy a frissen reszelt morzsát szárítják meg. 3. Ha a hús se lisztezve, se tojásba nincsen mártva, csak a morzsába, akkor is kevés zsiradékon készül el az étel. Ezt az eljárást inkább halaknál használják.
Például a fehér búzaliszt helyett használhatunk zabpehelylisztet, a tojást helyettesíthetjük szója- vagy rizstejjel. A zsemlemorzsa helyett pedig használhatunk például búzacsírát. Az a jó és finom rántott hús | delina.hu. (Nekem bevált a növényi tej és a búzacsíra is). A panírozás ugyanúgy zajlik, mint a hagyományos művelet esetében, bár nálam az is működik, amikor a lisztet teljesen elhagyom, és csak tojásban vagy tejben forgatom meg a karfiolt és a gombát, majd búzacsírában. Az olaj helyett sütőben is szoktam sütni, a végeredmény így is nagyon finom, ropogós, de más, mint az igazi rántott bármi. Az olívaolajjal kikent tepsiben egymás mellé teszem a bepanírozott zöldségeket és a gombát, egy kevés olívaolajjal le is spriccelem azokat. Egyszer megfordítom mindet, hogy mindkét oldaluk piruljon – pár perc alatt aranybarnára sülnek.
Ez az egy recept volt, amellyel sikerült rántott sajtot készítenem: Vágjuk a sajtot körülbelül 1 centiméter vastagságú szeletekre. Öntsünk egy tányérba egy kevés tejet, és mielőtt belekezdenénk a panírozásba, abban forgassuk meg alaposan a sajtszeleteket – valójában ez az egyik titok, amitől nem folyik ki a sajt a panírból. Ezután kezdjük a panírozást: liszt, tojás. Majd végezzük el a műveletet még egyszer: liszt, tojás, és végül megforgatjuk a zsemlemorzsában is. Ez a dupla panír is azért kell, hogy ne folyjon ki a sajt a bundából. Mehetnek is a forró olajba: itt is fontos a megfelelő hőmérséklet, és a legjobb, ha a forró olaj ellepi a bepanírozott sajtokat. Fontos, hogy valóban forró olajba tegyük, mert így kicsi az esélye a sajtnak, hogy megolvadjon, mielőtt a panír is elkezd keményedni. Rantotthus panir. Alternatív panírötletek Érzékenységtől, diétától és életmódtól függően kísérletezhetünk különféle panírokkal, amikben az összetevőket például glutén- vagy állati eredetű hozzávalóktól mentes lehetőségekkel helyettesíthetjük.