Mikor az uzsora számtalan neme, a szegény ember becsapására utazó vigécek ellen szólalt fel valaki és túlkapásaik ellen, administrativ és igazság szolgáltatási intézkedéseket kért, akkor ez is antisemita követelés volt. Miért érezzük úgy, hogy régen minden jobb volt? - HáziPatika. Mikor azt mondtuk, hogy az 1848. -iki törvény proklamálta az egyenlő teherviselés elvét, de az üres szóvá, kongó frázissá vált, mert az adómentességi privilégiumok doniul elterjedtek s míg a szegény i. ép majdnem össze roskadt az adók terhe alatt, mások adómentességi privilégiumokat, némelyek teljes adómentességet élveztek, ide számítva a lánckereskedelem óriási nyereségeit is, akkor azt mondták, ellenségei vagyunk a tőkének, az iparnak, kereskedelemnek és antisemiták vagyunk. Hogy ha mi a tisztességtelen verseny ellen felszólaltunk, hogy hamis név alatt árulják a portékát, vagy rosszul mérik az árut és ha beszéltünk galíciai bevándorlásról, hol nem az a kifogás, hogy az illetők zsidók, hanem az, hogy gazdasági paraziták, akkor mindig csak azt hallottuk, hogy ez antisemita tendencia.
Régen nem volt ilyen, de az embereknek akkor is fel kellett időben kelniük a munka miatt, és bár a mechanikus ébresztőórákat a 18. század végén találták fel, nem voltak olcsók. Az ipari forradalomtól kezdve egy kopogtatónak nevezett személy reggelente egy hosszú bottal kopogtatta az ablakokat, hogy felébressze a lakókat. Ez elsősorban Nagy-Britanniában és Írországban volt létező szakma, és néhány városban csak az 1970-es években szűnt meg. Fotó: J. Gaiger / Getty Images Hungary Jégvágó A 20. század elejéig a legtöbb jeget természetes úton, befagyott tavakba vágva készítették, ami életre hívott egy kemény és veszélyes fizikai munkát, a jégvágókét. Régen minden jobb volt 18. Az ókori Görögországban, Rómában, Perzsiában és Kínában az emberek télen gyűjtöttek és tároltak jeget, majd a melegebb hónapokban használták. A jégvágóipar a 19. század elején igazán felpörgött. A jégvágók megtalálták a fagyott vízen azokat a pontokat, ahol jég keletkezett, kivágták, majd a tárolási és szállítási szakaszba vitték. De ahogy a hűtési technológia egyre jobb lett, egyre kevésbé volt szükség kézi jégvágásra.
Számos olyan munkakör van, ami már szinte az emberi civilizáció kezdetén is megjelent, és még a mai napig sokan dolgoznak benne, ilyen például a földművelés vagy az állattartás, de a csillagászok és a tudományos élet más résztvevői is gazdag múltra tekinthetnek vissza. A gépesítés és a modernizáció vitathatatlanul megváltoztatta a világot, és kényelmesebb lett tőle az élet, ám sok munkakör létezését ezáltal teljesen feleslegessé is tette. Mai szemmel már nagyon érdekesnek tűnnek ezek a szakmák, amik annak idején nagyon keresettek voltak, de szinte teljesen eltűntek napjainkra. Érdekes szakmák, amik ma már nem léteznek A gépek és a digitalizáció korában ma már elképzelhetetlen lenne, hogy bizonyos feladatokat ne a mesterséges intelligencia végezzen helyettünk, ám ez nem mindig volt így. Most olyan, kevésbé ismert munkaköröket mutatunk be, amik egyszerre érdekesek és elképzelhetetlenek a mai világban. Régen minden jobb volt – 2016 retrospektív – FROSTSHOCK. Lektor A lektor szó hallatán valószínűleg mindenkinek egy idegen nyelvi tanár vagy egy könyvszerkesztő jut eszébe, a múltban azonban más feladatot láttak el.
Kosztolányi Dezső a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze volt. A Nyugat első nemzedékébe tartozott. Lírikus volt főként, de prózában is alkotott. Kritikus és műfordító is volt. Teljes érték telített világban nőtt fel. Boldog, de nem felhőtlen gyermekkora volt, hiszen apjától tartott. Nagyapjával, aki Bem tábornoknál szolgált nagyon jó viszonyt ápolt. A Négyesy-féle stílusgyakorlat órákat ő is látogatta ugyanúgy, mint Ady, Babits és Juhász Gyula. Kosztolányi költészetét a gyermekkor határozza meg. Úgy véli, hogy a gyerekkor a teljesség időszaka és felnőtté válás során elveszítjük mindazt, ami a teljességet, boldogságot jelenti az életünkben. Tehát a felnőtté cseperedés csak beszűkülést hoz. A szegény kisgyermek panaszai című kötetben is a gyermekkor teljessége áll szemben a felnőttkorral. A kötetben található költemények több stílusirányzat jellegzetességeit hordozzák: impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus és expresszionizmus. A kötetben nagyon gyakori a szereplíra. Ez azt jelenti, hogy a költő egy kisgyermek álarca mögé bújik.
Az események önmagukért nemigen érdekelték, az emberi cselekedetek rejtett titkát, rugóit kívánta felderíteni. Érett elbeszéléseiből általában az derül ki, hogy milyen kisszerűen, nevetségesen értelmetlenül élnek az emberek, elszomorító, ostoba kényszerek között az adott társadalomban (Édes Anna). Ironikus ábrázolása mögött mindig érezhető az emberi részvét. A legjellegzetesebb Kosztolányi művek egyike A szegény kisgyermek panaszai (1910). Ez a kötet emelte íróját a legnépszerűbb modern költők közé. A szereplíra sajátos megvalósulásának lehetünk tanúi: a szerző beleéli magát a vidéki, a szabadkai kisgyermek helyzetébe. Ezeket a verseket a gyermeki léleknek a világra rácsodálkozó gyermek bája teszi feledhetetlenné. A költő annak a kis embernek a szerepét ölti magára, aki olyannak hiszi a világot, amilyennek azt a pillanatnyi benyomás mutatja. A versek különös újszerűségét a kétféle szempont, a kettős látőszög állandó egybejátszása adja: a felnőtt – emlékezve – nézi benne gyermeki önmagát, a gyermek pedig ámulva és borzongva fedezi fel a világot még előítéletek nélkül.
A szegény kisgyermek panaszai - Már néha gondolok a szerelemre - YouTube
Itt van a tavasz 136 Az áprilisi délutánon 138 Mi van még itt? 141 Milyen lehet az élet ott kívül? 146 A délutánoktól mindig futottam 148 Jaj, az estét úgy szeretem 152 Ilyenkor a szobánk mint a sziget 153 A sakk 154 Oly jó ébredni 156 A húgomat a bánat eljegyezte 158 Nagy társaság 161 A nagymamámhoz vittek el aludni 163 Fényképek 165 Gyakran megyek el most halott házak kapujánál 168 Jaj, hová lettek a zongorás estek 171 Másként halálos csend és néma untság 175 Menj, kisgyerek 177 Állapotfotók Az előzéklapon ajándékozási bejegyzés látható. Állapotfotók