Hanem, aki előbb ébred, hangoskodik, kiabál: -Ki az ágyból álomszuszék, Orsi, Peti, Kati, Pál! Jól esik a piros alma, a pohár tej, font kalács! Minden elfogy. Nemhiába fáradozott a szakács. Mesesarok várja a sok fényes szemű gyereket. Óvó néni elmeséli: -Volt egyszer egy Mehemed… Petike áll az ajtóban, Ő a portás, bekiált: -Tomi, Zsuzsi, érted jöttek! Zsóka, itt a nagymamád! Orsika is helyre teszi a mackót, a bocs-ruhát, mikor Peti hangját hallja: -Gyere! Vár az anyukád! Első nap az óvodában! – Hogyan tedd könnyebbé az ovikezdést. Orsi rohan; fényes szemmel mesél, hadar, magyaráz; hogy s mint telt az első nap, milyen jó volt a kalács! Nincs a szónak hossza-vége! Őt hallgatja a család. Apa, anya vele örül, hozzábújnak a babák. -Jó éjszakát, édesanyám! Keltsetek fel jó korán. Vár a jelem, sok barátom, várva vár az óvodám! Nyomtasd ki a verset!
A másik két gyerek egyszerre mondta: – Az én anyukám is dolgozik. – Az én anyukám is dolgozik – mondta Dani -, de én nem azért járok ide. – És mert mind a négy gyerek kíváncsian nézett rá, mindjárt meg is mondta, hogy miért: – Hanem azért járok ide, mert már óvodás vagyok. Donászy Magda: Első nap az óvodában Első nap az óvodában, vidám dolog gyerekek! Bodnár Orsi készülődik, két babája integet! Édesanyja elkíséri, egy-kettőre odaér, Óvó néni hozzá siet. Mi tagadás: Orsi fél. Kukucskáló fiúk, lányok nézik:-Ki az új gyerek? Óvó néni! -hüppög Orsi. -Én senkit sem ismerek. Hol a kabát, sapka helye? Nem téveszti senki sem. -Makkos mókus! A holmimra vigyázz! -kéri kedvesen. Hárman-négyen hozzáfutnak. Zsuzsi, Fruzsi ránevet: -Ha akarod, játszunk együtt, gyorsan mondd meg a neved! Bodnár Orsi ámul-bámul, fordul ide, fut oda. Csodálkozik: -Valóságos játékbolt az óvoda. Ki ezzel, ki azzal játszik. Most épül a kockavár. Első nap az óvodában. -Ki csinálta? -kérdi Orsi. -Panka meg én. -mondja Pál. Beteg lett a Biri baba, Magdi szalad orvosért.
Az óvoda életéből nem hiányoztak a tornagyakorlatok és a játék sem. Délben abbahagyták a foglalkozást, mert mindenki hazament és otthon ebédelt. Első nap az Óvodában | Blog, Kids. Brunszvik Teréz az óvodákat elsősorban erkölcsépítő, a jóra vezető, a képességeket kibontakozni segítő intézményeknek szánta, amelyek "a felvétetett gyermekekre mint megóvó, gyógyító és előkészítő intézetek hatnak, mert azon különbféle veszedelmeket, amelyek őket körülveszik, elhárítják, testi s lelki hibájikat – mennyire lehet – meggyógyítják, s minden tehetségeket kifejtik s mívelik; azonkívül a jót, igazat, szépet elfogadókká, úgy a rosszat, igaztalant, dísztelent kerülőkké teszik. "
"Az, amit az ember ebben az életkorban felfog, kihat egész életére. " Brunszvik Teréz Brunszvik Teréz 1828. június 1-jén, Budán a Mikó utcában, Brunszvik Teréz kezdeményezésére megnyitja kapuit az első magyarországi óvoda. 1828-ban még kevés európai város dicsekedhetett effajta intézménnyel, a Habsburg-monarchia területén az első a budai " angyalkert" volt. Samuel Wilderspin 1823-ban adta közre első munkáját a kisgyermek neveléséről. Ennek Werheimer-féle fordítása adta a példát Brunszvik Teréznek és ez a mű ösztönözte arra, hogy ezt az új nevelési intézményt meghonosítsa hazánkban. Első nap az óvodában vers. Az angliai példa hatására itthon is létre kívánt hozni olyan egyesületet, melynek feladata az óvodai nevelés elterjesztése, szervezése. Brunszvik Teréz terve az, hogy a budai és pesti kisdedóvók mintájára az ország más városaiban is létesüljenek óvodák. Az angyalkerteket kétéves kortól hétéves korig látogathatták a gyermekek, utolsó évben elemi ismereteket sajátítva el. Ennek különösen a szegényebb népréteg gyermekei között volt jelentősége, mivel ők nem juthattak el az alsó fokú iskolába.
A gyereknek nagyon fontos, hogy pontosan tudja, mikor megyünk érte. Az időpontot kössük valamilyen konkrét ovis tevékenységhez, például "ebéd után" vagy "ébredés után". A bizonytalanság indulatokat vált ki a gyermekből, és ő maga is megijed ettől az érzéstől. Legyünk türelmesek, hisz ez az időszak mindenkinek nehéz!
A film nem is abszurd, vagy csak jobb pillanataiban az, mert többnyire nincs a jeleneteiben semmi meghökkentő, hacsak nem keverjük az értelmetlen és a meglepő szavakat, de nem keverhetjük, mert ami abszurd, az továbbgondolva többet mond, mint elsőre, amiről itt nincs szó. Végül nem is szürreális, mert Gothár a film minden különc vonása ellenére realista módon mondja el a történetét, nem vagy csak a legritkább esetben használ metaforákat, a valóságtól elrugaszkodott jelzéseket arra, hogy érzelmeket vagy hangulatokat fejezzen ki velük. Így viszont a film az összes felsorakoztatott szék közül a pad alá esik, mint a legügyetlenebb diák a székfoglalón. A Hét kis véletlen némi tiszteletlenséggel fogalmazva olyan, mintha valaki el akarna mesélni egy sztorit, de valamiért kizárólag zagyvaságok jönnének ki a száján. Szereplői szinte soha nem olyasmiket mondanak egymásnak, aminek az adott helyzetben relevanciája – vagy akár értelme – lenne, és bár így is lehetséges lenne érthetővé tenni a helyzeteket, érzéseket, hangulatokat, itt csak a legprimerebb szinten állnak össze a szituációk.
2020 - November - Hét Kis Véletlen | Torrent - Empire | Magyar BitTorrent Fórum macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag Csatlakozott: 2014. október 31. Hozzászólások: 78, 957 Kapott lájkok: 4, 624 Beküldött adatlapok: 0 Hangjelzés a Chaten: nem Hét Kis Véletlen magyar film Magyar cím: Hét Kis Véletlen Eredeti cím: Hét Kis Véletlen Játékidő: 116 perc Bemutató: 2020. november 26. Rendező: Gothár Péter Forgatókönyvíró: Gothár Péter, Németh Gábor, Bognár Péter Forgalmazó: Filmpartners Szereplők: Rezes Judit, Mészáros Blanka, Mészáros Máté, Börcsök Olivér Tartalom: Gertrúd, a restaurátor férjével és kamaszfiukkal folytatott családi életbe belefáradt középkorú zenetanárnő világát fenekestül felforgatja, mikor váratlanul felbukkan régi tanítványa, a gyönyörű Albán. Albánnal nemcsak az a probléma, hogy nő. Jelenlétében akadálytalan az átjárás a valóság, az emlékek és az álmok között, megkérdőjeleződik múlt, jelen és jövő, évtizedes családi szerepek indulnak változásnak.
Ezúttal Zolikának a kamerába néző kimerevedő képe egyszerre vár tőlünk vigasztaló választ, és idézi meg a Négyszáz csapás truffaut-i főhősének elveszettségét. Nehéz szabadulni az érzéstől, hogy mindez húsz, talán harminc évvel ezelőtt lett volna igazán mellbevágó. Gothár megkésett posztmodernizmusa ugyanakkor az experimentalitás és az abszurditás miatti látszólagos rokonság ellenére távol áll az olyan, ugyancsak megkésettnek ható, ám sokat hájpolt kortárs kísérletektől, mint amilyeneket például az amerikai Shane Carruth-tól láthatunk. Amott az experimentalitás lynch-i utánérzéssel és a szürrealizmus érintésével egyrészt szinte kizárólag a belső vélt vagy valós titkai, a psziché felé fordul, másrészt hiányzik belőle az önmagán gúnyolódó groteszk, az irónia és a paródia. A képek forrása: MAFAB A legújabb film intelligens asszociációlánca, humora, bravúros képi megoldásai, intenzív atmoszférája ellenére felvetődik a kérdés, hogy ért-e, meglátott-e valamit napjaink állapotának lényegéből Gothár oly lényeglátó pontossággal, mint korábbi munkáiban.