A trianoni béke jóvátétel fizetésére is kötelezte Magyarországot, bár ennek pontos összegét csak 1923-ban határozták meg 200 millió aranykoronában. A békeszerződés katonai előírásokat is tartalmazott, azzal a céllal, hogy alkalmatlanná tegye Magyarországot a katonai visszavágásra. A rendelkezés a magyar haderőt 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását. A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. Félárbocra engedték a zászlókat, megállt az élet, mindenki gyászolt. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a döntés. A trianoni béke területi veszteségei igen súlyos gazdasági következményekkel jártak. Az ország elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. Ugyanakkor Magyarországon maradt kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban. Komoly károkat okozott a határmódosítás a vasúthálózat szerkezetében is.
A szövetséges nagyhatalmak és Magyarország képviselői által 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében a háború előtti és alatti területváltozások érvényüket vesztették. Bár ez csak egy ideiglenes, a majdani békekonferencia döntéséig hatályos rendelkezés volt, a szovjet álláspontot általánosságban ismerő és ahhoz alkalmazkodó Magyar Kommunista Párt vezetői véglegesnek tekintették. Hasonló volt a Szociáldemokrata Párt megközelítése is. A közvélemény ezzel szemben a trianoni határok érdemi módosításában bízott. Az újonnan megszervezett Közvélemény-kutató Intézet 1946. januári felmérése szerint Nagy-Budapest lakosságának 49 százaléka a határmenti magyar többségű területek visszaadását remélte, és csak 37 százalékuk vélte úgy, hogy a trianoni határokat fogják helyreállítani. Az ezt követő országos adatfelvétel szerint a lakosság 70 százaléka bizakodott abban, hogy a trianoninál kedvezőbb határokat fogunk kapni, és csak 25 százalék gondolta azt, hogy az 1938 előtti határok állnak helyre.
Eztán a Kossuth nóta eléneklése következik, melyet Orbán Viktor és Semjén Zsolt a mikrofon előtt ölelkezve adott/énekelt elő.
Az ünnepélyes zászlófelvonás után délután folytatódtak a március 15-ei rendezvények a fővárosban. A Békemenet résztvevői déltől gyülekeztek a Császár-Komjádi Sportuszoda mellett, Orbán Viktor 15 óra után mondott beszédet a Kossuth Lajos téren. Az ellenzék a Műegyetem rakparton tartott nagygyűlést A hatalom a népé címmel, ahol Donald Tusk is felszólalt. Percről percre tudósításunkat olvashatja. A liberális Kossuth nótáját énekelteti az illiberális Orbán – Amerikai Népszava. 15 58 A világ legszebb országa és a legszebb nyelve a miénk, a világ legtalálékonyabb emberei születnek ezen a földön - mondja, majd a C-vitaminra, a Rubik-kockára és a koronavírus-vakcinára tesz utalást. Ez a jószívű emberek országa, mondja, a menekülteket segítőket is szóba hozva. De ehhez erő is kell. "A szépségből, leleményből és nagylelkűségből csak akkor lesz boldog ország, ha mindez erővel párosul. Előbb legyen erőnk, és aztán igazunk" - tette hozzá. "15 millióan vagyunk a világban, nálunk hatalmasabb országok látókörében élünk: németek, oroszok, törökök, amerikaiak. De ez nem ok a kishitűségre.
1867-től kezdve aztán a magyar pártok kortesei a 48-as eszmékkel nyerték meg a tömegeket, s kortesnótáik rendszerint a Kossuth-nóta dallamára hangzottak el. A Kossuth-nóta aztán az idők múlásával az egyik legszebb és az egyik legismertebb nemzeti énekévé nemesedett a világ bármely részén élő magyarnak. Az első változat Az 1847-es választásokkor, amikor megszületett a Kossuth-nóta, amely egy Napóleon-kori magyar toborzódal átköltése volt. Kossuth nóta orbán. "Beállottam katonának Elmegyek már édes rózsám Ferenc császár huszárjának A távolból emlékezz rám, Tíz esztendő nem a világ Adj egy csókot utoljára Enyém lesz a legszebb virág Kedvesednek ajakára Drága violám. Drága violám! " A hozzátartozó kortesdal pedig így hangzott: "Esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára Valahány csepp esik rája Annyi áldás szálljon rája Éljen a haza! " A második változat Kossuth toborzó beszédéhez kötődik Az 1848-as forradalom és szabadságharc Kossuth Lajost nemzetközi szinten ismertté tette. A szabadságharc szervezője lelke volt s nem véletlen lett az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetője.
Midőn az országgyülés újból 60 zászlóalj felállítását elhatározta, a hazafias Szeged a 133-ik zászlóaljat is kiállította, de már akkor igy énekelték: Elfogyott a regementje; elfogyott kettő, három, Lesz helyébe harminchárom. Igy keletkezett e dal, melyet később két utolsó versszaka miatt K. -nak neveztek el. A szabadságharc alatt még számtalan verset alkalmaztak dallamára, többek között ezt is: Esik eső karikára, Lajos kalapjára; Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája, 1861., mikor Kossuth Lajos Deák Ferenchez ama hires levelet intézte, következő szöveggel énekelték: Lajos iródeák, Nem kell néki gyertyavilág, ragyogó csillag mellett Irta ő azt a levelet. A Kossuth-nóta története: hogyan nemesedett a toborzódal nemzeti énekké. Megirja a haza híját, Kimutatja hol a baja, Azt is, hol az orvossága. Később pedig, mikor a sok magyar küldöttség Olaszországban fölkereste nagy száműzöttünket, ezt énekelték: Ott voltam én mostanában, Lajos szobájában, Áldott kezét megfoghattam, Élő szavát hallgathattam. Ez utóbbi verssel a K. -k sorozata be van fejezve. Forrás: Pallas Nagylexikon
Civil választópolgárok igyekeznek SMS-ek küldésével, facebook csoportok szervezésével lelket önteni polgártársaikba, hogy megállítható az orbánizmus mindent eltaposó gőzhengere, annak ellenére, hogy a kormány által finanszírozott plakáterdő, zsákszámra küldött propagandaanyagok, az elfoglalt média és a számolatlanul utalványozott "jótétemények" győzködnek, hogy Orbán világa a létező világok legjobbika. Orbán valahai, 1998-as választási plakátjával ellentétben azt hirdeti: nincs más választás! Kossuth nóta orbán ráhel. Orbán a választásokon csata nélkül akar győzni. Azt akarja elérni, hogy aki nincs vele, az tegye le a fegyvert, el se menjen választani, vegye tudomásul, hogy Orbánnak a "folytatjuk" a részletes programja, a vitában elmondott érvek helyett a megkérdőjelezhetetlenség az eszköze. Az orbitális különbség az ellenzék lehetőségei és Orbán ígéretekben, a számlálatlanul költött, adófizetőktől elszedett, majd szétosztott pénzében, a megszerzett médiafelületekben, a megbotránkoztató gátlástalanságban mérhető fölénye között csak akkor nem kényszerít meghátrálásra, a kényúr előtti megalázkodásra, ha mindnyájan, egymást erősítve ott leszünk; együtt megyünk, hogy kiszavazzuk a hatalomból.
A tiszt urak közül nem mindenki osztja a mi ízlésünket! – Pál bácsi nyelt egyet, szólni nem tudott. – Szép, meleg nap volt a mai – jegyezte meg a doktor, és a tenger felé fordult. – Tündöklő március idusa… Pál bácsi azt mondta: akkor ott a fedélzeten meg mert volna esküdni rá, hogy amint elfordult, a vén hajóorvos tiszti kabátja alól egy pillanatra felvillant valami. Talán egy kis szövetdarab, épp olyan, amilyen Pál bácsi zsebében lapult. Kossuth nóta oran algerie. Aprócska piros-fehér-zöld kokárda. De a doktor csak intett, és Pál bácsi – akkor még nyilván csak Pali – szédelegve ment a dolgára az ütegekhez. Azt hiszem, bár ezt nem mondta soha, ez volt élete legszebb márciusi napja, ott kint a tengeren. Borítókép: Kokárdák a Magyar Nemzeti Múzeum előtt az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján 2020. március 15-én (Fotó: MTI/Mohai Balázs)