Könnyed, finom leves készülhet az édes kukoricaszemekből, főleg akkor, ha konzervet használsz hozzá, amit különösebben főzni sem kell. Ha teszel hozzá krumplit, sűrű lesz liszt hozzáadása nélkül is. Tejszínes kukoricakrémleves Hozzávalók 50 dkg konzervkukorica 2 dl főzőtejszín 2 evőkanál vaj 1 zöldségleveskocka 1 krumpli 1 kávéskanál szerecsendió 1 kávéskanál currypor só bors reszelt sajt a tetejére Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 20 perc Elkészítés: A vajat egy kisebb lábosban olvaszd fel. A kukoricából tegyél félre két evőkanállal, a többit öntsd a vajra, és néhány percig párold. Közben a krumplit hámozd meg, és kockázd fel. A kukoricát öntsd fel fél liter vízzel, add hozzá a krumplit. Sózd, borsozd, szórd meg szerecsendióval és a curryporral, majd ha felforr, morzsold bele a leveskockát. Tejszínes kukorica-krémleves Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Csendesen főzd addig, amíg a krumpli megpuhul. Ekkor öntsd fel tejszínnel, forrald össze, és botmixerrel vagy turmixgépben pürésítsd. Utána célszerű leszűrni, hogy a héjaktól megszabadulj, és igazán krémes levest kapj.
Adjuk hozzá a kukoricát is, 6-7 percig dinszteljük. Öntsük fel az alaplével, tegyük bele a fűszereket, majd forrástól számítva 20 percig főzzük. Adjuk hozzá a tejszínt, azzal is rottyantsuk össze. A fűszereket szedjük ki belőle, majd botmixerrel pürésítsük a levest, ha szükséges, szűrjük át. Kóstoljuk meg, sózzuk, ha szükséges. Melegen vagy hidegen tálaljuk.
Levesekre, salátákra locsolva mennyei ízt érhetünk el:) Hűtőben tárolva nagyon sokáig eláll!
Elkészítés Elkészítés: Az apróra vágott hagymát és fokhagymát olajon megdinsztelem, hozzáadom a kukoricát, a fűszereket, majd felöntöm annyi vízzel, hogy kb. 10 percig pároljam. Amikor puha a kukorica, hozzáadom a tejföl t, botmixerrel turmixolom, majd felöntöm a maradék vízzel. Eztán már csak összeforralom, és kész is.
Ellenséget még mutatóba se láttak, ellenben naponta futkorásznak a pokli forróságban vegyvédelmi felszerelésben. A monotonitást maximum az töri meg, amikor a táborban felállított szégyenfalra egy-egy újabb hűtlen barátnő, vagy válási szándékát üzenetben közlő feleség fényképe kerül fel. Amikor végre parancsot kapnak az iraki határ átlépésére, már csak egy maroknyi fásult, kiábrándult katona indul útnak, akikben még halványan él a remény, hogy a háború olyasmi, amit a filmekben is láttak. (Apropó: a Bőrnyakúak egy rakás film előtt tiszteleg. A parancs érkezése előtt az Apokalipszis most híres helikoptertámadásos jelenetét nézik, az egyik katonának pedig felesége küldi el videón a Szarvasvadászt, más kérdés, hogy a főcím után mindenki tanúja lehet, ahogyan az asszony sajátosan tudatja férjével, mennyire nem szereti már. Fenyő Iván húga ugyanolyan tehetséges, mint ő – de ez csak egy apróság, amire ismét rácsodálkoztunk | nlc. ) Csalódniuk kell: a háború úgy ér véget számukra, hogy egyetlen lövést sem adnak le. A légierő mindenhol megelőzi őket, s hiába ácsingóznak a csata után, ez senkinek nem adatik meg.
Fotó: Dömölky Dániel Jól megkapja a magáét Fenyő Iván a volt osztálytársaitól, akik AlkalMáté Trupp néven, évről évre, valamelyik volt csoporttársukról készítenek egy-egy előadást. Idén a közismert színész, aki akarja, nem akarja, celeb is, került terítékre a Jurányi Házban. A sprirituális nézeteit nagydobra verte. Most ezek kerülnek leginkább célkeresztbe. Némi zavarodottság mutatkozik Fenyővel kapcsolatban, mintha az osztálytársai se nagyon tudnának mit kezdeni vele. Rögtön a produkció elején van egy kissé kényszeredett jelenet, amikor felénk fordulva Dömötör András azt firtatja, van-e bulvárújságíró a nézőtéren. Aztán, amikor senki nem jelentkezik, azzal fenyegetőzik, ha ők nem mennek ki a teremből, egy csomó történetet nem adnak elő. Fenyő Iván megmutatta bőrnyakú székét | 24.hu. És, amikor senki nem távozik, a szereplők egymásnak mondogatják, hogy akkor ezt is el kell hagyni, meg amazt ugyancsak, még kicsit alkudoznak is, hogy egyikük úgy véli, ezt meg azt azért csak lehet, valaki pedig rávágja, hogy de azt se meg amazt se. Tán mentegetőzés is ez, hogy szokásukkal ellentétben mi mindenről nem beszélnek.
Magyarországon általában az a reakció, hogy: "na, van már filmszerep? ", "ja, nincs, oké", "ja, csak ennyit voltál, na, szevasz". Nemrégiben azonban a Katonában megkérdezte tőlem egy néző, hogy gratulálhat-e, mire én visszakérdeztem: "Szerinted van mihez? " Nagyon jólesett, hogy azt mondta: van, és büszkék rám. Hiszen ezért vagyok színész. Azért csinálok mindent, hogy szeressenek.