Szent István király és Gizella királyné szobra - Veszprém Az utca végén, mellvéddel övezve magasodik az első magyar királyi pár, Szent István király és Gizella királyné szobra. Az Ispánky József által 1938-ban, a király halálának 900. évfordulójára készített szoborpár mára Veszprém szimbólumává vált. Érdemes megállni a Várhegy északnyugati fokán, hiszen remek kilátás nyílik a város több nevezetességére. align=left Gizellának, és Szent István királyunknak nagy hagyományai vannak Veszprém városában. Ennek több oka is van, az egyik, hogy Gizella királyné alapította itt az első püspökséget. Az Ő tiszteletükre emeletek szobrot 1938-ben a Vár-hegy észak-nyugati részén. Az szobrot Ispánky József készítette. align=right A szobortól lenyűgöző kiállítás tárul elénk a környékről. Jól látszik innen a viadukt, amit Szent Istvánról neveztek el, közvetlenül mellette találjuk a Szent László tiszteletére felszentelt templomot. A városnak leginkább a Dózsaváros része látszik a legjobban, melynek jellemzői a kicsi utcácskák, és házak.
A belső tér kiemelkedő színvonalú alkotása volt a szentély festett üvegablaka, melyet Róth Miksa, a korszak legelismertebb üveg- és mozaikművésze készített. Írott adatot egyelőre nem ismerünk arra nézve, hogy az oltárképként is szolgáló Szent László-ábrázoláson kívül készített-e a templomban más üvegablakot. A főoltár mestere a századforduló egyházművészetének termékeny alkotója, a kaposvári származású Hudetz József volt. Márványoltára eredeti alakjában az oszlopokkal tagolt asztal felett árkádíves retablóval, középen szentségházzal, és azon elhelyezett márvány cibóriummal készülhetett; mintája a budapesti Központi Papnevelő Intézet kápolnájának egykori oltára volt. Nem tudjuk, hogy a veszprémi oltárnak volt-e hasonló gúlasisakja, mivel az oltár eredeti állapotát mutató ábrázolás egyelőre nem ismert (Szent László szobra későbbi). Ő faragta a mára elbontott szószéket és egy szobortalapzatot is. A templom 1941-ig a székesegyházi Szent Mihály-plébániához tartozott, ekkor emelte a káplánságot plébánia rangra Czapik Gyula püspök.
Ő faragta a mára elbontott szószéket és egy szobortalapzatot is. A templom 1941-ig a székesegyházi Szent Mihály-plébániához tartozott, ekkor emelte a káplánságot plébánia rangra Czapik Gyula püspök. A templom történetét ezért a székesegyház akkori káplánja, Strausz Antal dolgozta fel és jelentette meg a Veszprémi Hírlap ban 1902-ben. Bár régészeti feltárás a területen nem volt, földmunkák, illetve az 1966-os felújítás során került elő néhány korai 11–12. századra keltezhető, románkori szalagfonatos töredék. De templom elődjének, a középkori Szent Margit-templom helyét, nagyságát, elrendezését nem ismerjük. Nem sokkal a plébániaalapítást követően, 1942-1943-ban került sor az első átalakításra. Az eredetileg nyitott árkádívekkel nyíló sekrestyéket lehatárolták, a szószéket áthelyezték. A középső ablakból az üvegablakot kiemelték, a nyílást megnyújtották, befalazták, aranymozaikkal burkolták. Az így kialakított fülkébe került Szent László carrarai márvány szobra 1943 pünkösdjén. A főoltárt úgy alakították át, hogy három lépcsőfokkal megemeltek és kissé hátra helyezték cibóriumát – amely szintén aranymozaikot kapott –, így az vált a szobor talapzatává.
A kaputól balra márványtábla örökíti meg a templom kriptájában eltemetett (iskoláit Veszprémben végző) költő, Ányos Pál emlékét. A pálos szerzetes 1784 júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én meghalt – mindössze 28 évesen. A templom egészét freskódísz borítja. A karzatalj és a mennyezet nagy freskóképei Xaver Bucher alkotásai (1798-1801), a kisebb díszítések 1936-ból valók. A mennyezetfreskókon a szentélyben a Szentháromság, a hajóban Szent István és a Rómából hazatérő követek, a karzat felett a Madonnához imádkozó Szent Imre látható. A templom főoltára mellett Szent Imre és Szent László aranyozott szobrai állnak. A lourdes-i kápolnában látjuk a híres festő Feszty Árpád lányának festményét, akit Feszty Masa Máriá nak hívtak. A templom belseje, csak úgy, mint külseje a copfstílust követi inkább. A római katolikus templom jelenleg nem látogatható. A Szent Ferenc Kolostor Az templomhoz kapcsolódó Szent Ferenc Papi Otthon L alaprajzú, középudvaros kolostorépület. Az épületbelső udvari folyosós kialakítású, a nyugati szárnyban található a refektórium (a kolostorok közös ebédlője).
Kezdőlap / Pettson és Findusz / 2. oldal 13–15 termék, összesen 15 db Ismered Pettsont és Finduszt? A szántóföldek és mezők között egy kis udvarban lakik az öreg Pettson meg a kandúrja, Findusz. Egy nap a kismacska játszani hívja gazdáját; eldug néhány tárgyat, amelyeket Pettsonnak meg kell találnia. Nincs egyszerű dolga az öregnek, de Findusz és a tyúkok segítenek neki. 2200 Ft 1980 Ft Tovább Egész évben Findusszal Aki ismeri Finduszt, tudja, milyen temperamentumos kis kandúr. Kíváncsiságával gyakran feladja a leckét az öreg Pettsonnak. Legszívesebben egyfolytában barkácsolna, építene, kísérletezne és felfedezne. Mesebolt Bábszínház. Ez a könyv egy teljes éven át követi Finduszt, Pettsont és a muklákat, akik a konyhapadló alatt élnek. Minden hónapban készítenek, ültetnek és megvizsgálnak valami újat és elmagyarázzák, hogyan csinálhatod utánuk. Az […] 2800 Ft 2520 Ft Tovább
MEGJELENT: 2017. október 2., hétfő | SZERZŐ: Szappanos Csenge "Az öreg Pettson a veteményeskertben állt, és a talajt vizsgálgatta. – Itt az ideje, hogy elvessük a zöldségmagokat, és elültessük a krumplit – mondta. Findusz körülötte futkározott, és a bogarakat ijesztgette. – Mi az, hogy ELÜLTETNI? – kérdezte. – Beletenni a földbe. Ha répamagot teszünk a földbe, akkor ott répa fog kinőni. A krumpliból pedig öt-tíz új krumpli lesz. A kandúr ellentmondást nem tűrő képpel nézett az öregre: – De én nem szeretem a krumplit és a répát sem! Nem ültethetnénk inkább húsgombócokat? " Kép forrása A svéd gasztrokultúra A hatalmas kék-sárga áruháznak köszönhetően a svéd ízvilág ma már sokak számára ismerős lehet. Aki járt már valaha a három bútorkomplexum egyikében az tudja, hogy milyen a lekváros húsgombóc instant barnamártással körítve, hogy 700-800 forint alatt a nyers lazacfilé is egész finom, feketeöves ikeások pedig azt is tudják, hogy a "kanelbullar" szó hallatán desszertvilláért kell nyúlni.