Termékismertető a kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet által gyártott HB-75 elnevezésű, egyfázisú villanymotoros betonkeverő gépről műszaki adatainak, fő méreteinek, felépítésének, alkalmazási területeinek leírásával. Printed matter. Kisujszallas (Hungary)
Műszaki leírás A HB-75 betonkeverő gép szabadon ejtő, szakaszos üzemű. A dob forgásának hatására a terelőlapátok az összekeverendő anyagot tökéletesen keverik. A betonkeverő gép kis mérete, egyszerű szerkezete kisebb betonozási munkák elvégzésénél nélkülözhetetlen. A gép négyszögletes csővázból, gumikerekes futóművel készült. A gép stabilitását a két kerék mellett az alváz lábszerűen kiképzett nyúlványa biztosítja. A három pontos felfekvés viszonylag egyenletes talajon is biztonságos, billenésmentes beállást biztosít. A dobmeghajtás elektromos motorral történik. A villanymotor üzemi feszültsége 220 V. A gép töltése és ürítése kézierővel történik. A töltést nagyban megkönnyíti a gép alacsony építése. Az ürítés a kézikerék elforgatásával - áttétel nélkül - minden irányban lehetséges. Üzem közben a dob keverő állásban rögzíthető. Ürítéskor a rögzítést fel kell oldani. Hb 75 betonkeverő y. A motor és a dob között a módosítást fogaskerék és ékszíj áttétel biztosítja. A villanymotort a külső sérülésektől lemezburkolat védi.
A felvételek nagy része eredeti helyszíneken – tehát Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és Telcsen készült. A tévésorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilm is készült, később ez jelent meg a Mokép által kiadott VHS kazettán is. A Kántor 5 részes, fekete-fehér magyar krimisorozat, melyet 1975–76-ban forgattak, Szamos Rudolf Kántor nyomoz és Kántor a nagyvárosban című könyve alapján. Főszereplője a híres magyar rendőrkutya Kántor. Kántor kitömött teste még ma is megtekinthető a Rendőrség-történeti Múzeumban. A sorozat látványtervezője Nagy Vilmos volt. A sorozatot az NDK-ban is bemutatták Kantor fahndet (Kántor nyomoz) címmel. A Tenkes kapitánya (1963) - Kritikus Tömeg. Pirx kalandjai ötrészes magyar sci-fi tévésorozat, amely Stanisław Lem írásai alapján készült, a Pirx pilóta kalandjai című novelláskötetből. Az 1972-ben készült, 1973-ban bemutatott sorozat rendezői Kazán István és Rajnai András voltak. A Sólyom a sasfészekben 1973-ban készült fekete-fehér, 4 részes magyar krimisorozat, Szőnyi G. Sándor rendezésében.
A forgatókönyvet Aczél János és Semsey Jenő írta, akik a történetet később regény formájában is feldolgozták Jó estét nyár, jó estét szerelem – Fejes Endre novellájának nagysikerű tévéfilm-változata egy hatvanas évek elején megtörtént esetet dolgoz fel. Egy pszichopata munkásfiú megfeszített energiával összekuporgatott pénzén néhány napra személyiséget cserél. Görög diplomatának adja ki magát, luxusvacsorákat fizet, elegáns nőknek udvarol, az eljegyzés elől persze mindig eltűnik. Tenkes kapitánya szereplők. A gyönyörű Karácsony Zsuzsába azonban beleszeret és nem tudja időben otthagyni. A Keménykalap és krumpliorr a Magyar Televízió 1973-ban készült, 1974-ben bemutatott ifjúsági filmsorozata Csukás István azonos című műve alapján A Sztrogoff Mihály (eredeti címén: Michel Strogoff) Jules Verne azonos című regényéből 1975-ben francia-magyar-osztrák-svájci-olasz-NSZK koprodukcióban készült színes, 7 részes kalandfilm-sorozat, Jean-Pierre Decourt rendezésében. A sorozat jeleneteit Magyarországon forgatták, olyan településeken, mint Pilisborosjenő, Zebegény, Sopron, Acsád, Bodrogkeresztúr vagy Bodrogkisfalud.
Egyszerűen mesélt, népnevelői szándékát óvatosan érvényesítve, kívül hagyva a magyar valóság ábrázolását, és a jelen korra vonatkozó társadalompolitikai jelentést. Fejér ekkor már maga mögött hagyta a szocialista realizmus sematikus stílusát, az európai modernista hatás azonban – amely ekkor már nálunk is virágzásnak indult, és jelentős filmeket eredményezett – nem jelent meg alkotásaiban; inkább műfaji-, mint szerzői filmes benyomás mutatkozik meg nála. A rendező korábbi filmjeiben is igyekezett az emberek megváltozott, a szocialista életkörülményeikbe való otthonos belehelyezkedését ábrázolni. Feltehetőleg a rendszer hatására közelebb került egy olyan filmművészeti irányzathoz, amelynek célja, hogy magát a filmet a közérthetőség útján a tömegek művészetévé emelje. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2013. tél számában olvasható.